Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)
1933-04-30 / 97. szám
1933 április 30 ^)*un£gyei Újság XViL 1933, április hó 26. Végre íávaszias idő kezd lenni. Századunkban, de még inkább az utolsó évtizedben nem csak a politikában van kavarodás, amelyből a kiút nyílása soká világosodik ki szemünk előtt, nem elég az, ha ezenkívül még az egész világ gazdasági élete feje tetejére van állítva. Ha nem sikerül hamarosan talpra állítani a fölforditott gazdasági életet, elpusztítja azt a helytelen irányban tóduló termelés vérkeringésének a túl- vérüsége. Nem elég ez ! Az időjárás is játszik velünk egy idő óta. Szinte rendszeresen elmarad már a növény fejlődését elősegítő nedvességgel párosult napsütéses tavasz. A világ elborulásában nem sok verőfényt adott az úgy is elfásult emberi léleknek a már már tova tűnő április. Veröfényes kikelet helyett nem egyszer gorombán végig korbácsolta erős hideg szeleivel fejlődést váró őszi vetéseinket. A tavasszal csírázó növénykéink annyira megijedtek a szél süvitésétöl, hogy hajtásaikat csak bizonytalanul, tapogatózva merték kidugni a szántóvető által porhanyóra megvetett magágyból . . . Mi, a zsenge növények termelői, a szélnél is job- - ban rettegtünk már hetek óta valamitől. Annyira féltünk ettől a hatalmasabb gazdaellenségtöl, hogy esténként ha tudtunk volna a korbácsoló, száritó, talajrepe- gető széllel beszélni, belesusogtuk volna üvegtördelő süvitésébe, hogy csak tördeld még reggelig a súlyos vastag deres zúzmara által leroppanó ágakat, söpörd le az utakról a port és szórd el a mezőkre, csak reggelig el ne hall- kulj, mert akkor a tiszta csillagos éjszaka után a kései fagy leperzseli tevékenységünk szegényes eredményeit. . . Milyen a szántóvetö élete ? Folytonos rettegés a természet elemi csapásaitól! Amennyit együtt dolgozik a természettel, legalább annyit kell küzdeni ellene! A régi öregek azt beszélik, hogy nem volt ez mindig igy. Mikor márciusban az eke után ballagó gazdalegénnyel együtt énekelt a pacsirta, akkor már bizakodva élvezte téli éjjele után a felébredt föld szagát, akkor már örömmel párosult, hálával kereste a magas égen túl az ismeretlen kék homályban azt a nagy Valakit, akinek mindent köszönhet.. . Kikelet után nem kellett a májusi fagy életszorvasz- tásától rettegni. Talán nem kellene most agódni! Talán...talán.Hiszolyan ragyogóan bujt fel a söjtöri szölökmögött a nap. Először beragyogta a főutca házainak keleti oldalát. De nem egész végig. Északon kezdte A felső faluvégieknek a kertek alatt bujt fel. A falut ott nem a ÖJ& M itfdP'^ CSAK A Átf1)’ ^^TÖKÉ LET ES TUNGSRAM IZZÓLÁMPÁVAL ELLÁTOTT CSILLÁRT VEGYÜK MEG. hegy, hanem az őszi vetéseknek zöld sávjai, a felszántott parcellák barna szalagjai érintik. Szeiiden futnak le ezek a sávok, szalagok a gyenge lejtőn a kertekaljai gyű mölcsfák alá. De a nap felkelte fehér vona'a már messze szállt délfelé. Még kerékpárommal is alig tudtam elérni Talán a felső faluvégtöl már két kilométert is futottam, mire megtaláltam a nap által bemeszelt szélső házat. A fő utca közepe volt. A fehérség szélének hosszabb ideig kellett tar- tórkodnia egy-egy házon. Mert itt letek. Az öt tantermes elemi is A JUNGSRAM-MÜVEK FELELŐSSÉGET í*ma-“a «lÄVÁLLALNAK AZ IZZÓLÁMPA MINŐSÉGÉÉRT. Isten háza, a „Hangya“, tejszö- vetkezet] épület, szövetkezeti szeszfőzde, a vendégfogadók, kereskedők, magánosok városias házai mind-mind tovább idöztették a ragyogás tova mozgó vonalát. De ni ni, megállt, nem megy odább. A napfelkelte nem pihenhet, itt más akadálynak kellett közbelépni. Keletre tekintek. Az utón túl valami száz lépésre még alig rügyező fák között a dombon magas teíöjü tűzfalas egyemeletes épület. Kerékpáromat a kapufélfának támasztottam. Én fölballagtam az agyagos utón. Nagy vastagfalu épület. Alacsonyak, de szélesek az ajtói. Régi ház lehet, mert az ablakai is aránytalanul kicsinyek. Odamentem a főbejárathoz. Nehéz tölgyfa ajtó, tőgy lépcső, belül a nyitott ajtón túl terméskövei kirakott előtér, meszelt falak. Nem lépek be, mert az ajtó felett valamit látok. Márványtábla, bele vésve nagy betűkkel „Deák Ferenc“, a kis betűkből már kiverte a szél az aranyfestéket, az eső meg lemosta róla, de azért el lehetett olvasni „E házban született a haza bölcse“ . . . Nem volt nálánál józanabb, bölcsebb, magyar ember. Munkássága azért lehetett eredményes, mert azt nyugodt temperamentumával támaszthatta alá. Mintha Göcsejben maradt volna valami Deák Ferenc leikéből. Vagy mintha Deák Ferenc jellemének alapvonásait szülőföldjéből merítette volna . . . Nekem Söjtörön van az utolsó postám. Levelezéseimnél azt vettem észre, hogy magukat magyarnak valló üzletemberek ritkán írják helyesen az u. p. helyét. Sokfélekép elkeresztelik. Mit tudják ők, hogy ez a nagy falu miről nevezetes... Ki is halt ám a Deák Ferenc jellem . .! A nap már beragyogta az egész falut. Innen a felső faluvég 2 kilométer, az alsó másfél, de már kerékpárral se érném el a fehérség vonalát. Verőfényes tavaszi ragyogásban pompázik minden. De még se minden ! Keletre tőlem a falu két kilométer' hosszú „Bükkalja“, mellékutcájának néhány háza még homályban van. Ott a meredek bükkös hegy eltakarja még a napot. Ott is felragyog nemsokára. Talán nem csak a természetbe köszöntött be a tavasz . . . Talán jön a kikelet. . . Pörneczi József. SZÍNHÁZ. Asszonyok, ha szeretnek. Fendrik Ferenc színjátéka. Eredeti bemutatóval zárta előadásainak sorozatát a Deák társulat. Helyi szerző. Az első darabja után (Kék vonat) érdeklődéssel tekintettünk új szinjátéka felé. Silány, gyatra darab, pedig szerzője írni tud. Ezt el kell ismernünk s ez egyetlen számba- vehető értéke a drámának. Azonban mit ér a művészien elkészített hordó, ha abban ócska vinkó van. Egy dráma akkor érték, ha forma és lélektartalom harmóniában van ! Erkölcsi fertő nem lehet a szép megnyilvánulása. Már pedig az egész darab nem már,, mint az erkölcsi fertő legmélyén való sütkérezés. Furcsa fogalmai vannak az édesanyáról, s a nőről! Honnan veszi ezt a szerző ? Élettapasztalat ? Nem hihetem. jól-rosszul megválasztott olvasmányaiból izzadt ki három órára való „gyönyörködtetést“! Gyö - nyörködtetést írtam, mert hiszen a tanítás nem lehet célja. Mit tanuljunk ebből ? Piszkot, erkölcsi nihilizmust? S gyönyörködtet — talán a karzatot. Mindenáron íilizofálni akar s még a szobaleány is segít a szerzőnek. Színpadi követelményekkel, drámai szinszerüséggel nincs tisztában. Cselekmény sincs sok a drámában, ami van, az is terjengős, szétfolyó. Felvesz egy fonalat, de nem birja tovább szőni a mesét. Párbeszédekkel igyekszik kitölteni az ürességet. Jóformán nem történik semmi, csak párbeszéd 3 órán keresztül a közönség idegrendszerének kipróbálására. (Sokan nem bírták ki, s elmentek.) A szereplők jönnek mennek, dróton ráncigálja a kuliszák mögül a szerző. Alakjai is élettelen bábok, papirfigurák. Jellem ? Van, de milyen. Jobb nem írni róla. Első darabja óta sokat sülyedt a szerző. Nem haladás, de visí- szaesés a fejlődése. Értse meg a szerző, ilyen témájú darabbal még a nagyvárosban sem tudna sikert érni. Jó ízlésű és erkölcsi felfogású emberek vannak ott is! S nagyon csodálkozunk Deák Lőrinc igazgatón, aki elfogadta és színre merte hozni a darabot. Mást nem hihetünk, mint azt, hogy üzleti szempont vezette. A szinészek közül Szabó Ernő egyéni játékával mentette a menthetőt. S ha nem ez a közkedvelt komikus játszik, akkor már az első felvonás végén végképen unalomba fűlt volna a darab. Az ő egyéni játéka (nem szerepe!) vitt egy kis elevenséget a sivár és léleknélküli drámába. írói készségét ne ilyen darabokban aknázza ki, ha van mondanivalója, azt tisztult erkölcsi felfogásban, a szép, jó és igaz művészet jegyében Írja meg. Dr. Litványi László. NE FELEJTSE EL, VÁSÁRRÁ ha a NEMZETKÖZI feljön Szénásy,Hoffmann Társa RT. cég selyem * szövetáriMz különlegességeit megtekinteni. BUDAPEST, csak Bécsi utca 6. 5868 Bútorokat díjmentesen, kedvező fizetési feltételek mellett száltit az ország bármely részébe KQPSTEIN Bútora *uház, Nagykanizsa, Sopron és Szombathely. Erzsébet királyné-szálló Irf IV? W Budapest, IV. Egyetem-utca 5. (A Belv'áros központjában.) 5651 Az Étterem és kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője. 60 éve a fővárosi vidéki úri középosztály találkozó helye. 100 modern kényelmes szobaLeszállított árak! SZABÓ IMRE tulajdonos. Göcseji barangolások.
