Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-01 / 1. szám

1933 január 1. Zalamegyei Újság 7 Gazdaság. Rovatvezető: Boda Béla. A mezőgazdaság és a munkanélküliség. ii. Kocsink befordult a falu végén az egyik gazdaság majorjába. Külsőleg nagyon csinos palatetős épületek köszöntöttek bennünket, de az istálóból kifolyó trágyalére az egyik utitárs megjegyezte, hogy maradi földesur majorjában lehetünk. Alighogy kinyujtózkod- j tunk a hosszú kocsikázás után, az istálóból éktelen káromkodást hallunk. Hamar rájövünk az okára is. A gazda elaludt s a béresek még mindig nem fogtak be, pe­dig már hatra jár A szitkozódás eredményeképen a béresek hajt­ják a hatalmas szarvú magyar ökröket kifelé. Gyönyörű, felejt­hetetlen látvány volt, amikor os- torpattogtatások mellett kivonu't a tiz négyes ökörfogat a mezőre a vetéshez. Negyven ökör, tiz béres. Kilenc ekét vitt a szántás­hoz, egy szekéren vitte utánuk a vetőmagot. A gazda most már lecsendesedve üdvözöl bennünket és beinvitál mindnyájunkat egy kupa pálinkára. Mikor szabad- koz uhk, hogy nem akarjuk mun­kájában fentartani, kezével le­gyintett, hogy ő már jóformán az egész napi munkáját bévé gezte. Kiadta a vetőmagot, cselé­deit összekáromkodta és munkára bocsájtotta őket. Vezetőnk nug- emliti, hogy hiszen u ána is kell a munkának nézni, vendéglátó gazdánk elmosolyogja magát: „Uraim majdnem minden cselé­dem régi, a vetést már száz éve igy folytatják, ennyi idő alatt csak megtanu fák ? ! Van tiz bé­resem, egy kocs som és egy gu­lyásom, aki a növendék marhákat őrzi. Tizenkettő a cselédlétszám. Van negyven ökröm, húsz lege­lőre járó ökörtinóm és a tizen­két cselédnek 12 tehene. Ennyi állatnak kell takarmányt készíte­nünk. Elmondja házigazdánk kér- ! dezősködésünkre, hogy kapá^ter- mése jó, de azért nincs olyan, mint a szomszédjáé Részesben müvelteti, igy semmi gond nincs vele, csak a hazahordás, Még egy kupa pálinka fölhajtása után elbúcsúztunk és kutyaugatásoktól kisérve kifordultunk a majorból. A szomszéd gazdaságba men­tünk. Mivel vezetőnknek jó ba­rátja a tulajdonos, már ebédre várt benünket. Hatalmas 3 méter magasszáru kukoricaerdő között gurult be a kocsink vezetőnk ba­rátjának a major-udvarába. Alig vártuk, hogy az ebédnek vége legyen és gyönyörködhes­sünk a tiszta majorban, amely o yan képet mutatott, mintha egy hatalmas parkban épült volna. A javakorabeli tulajdonos elné­zést kért, hogy nem állhat állan­dóan rendelkezésünkre elfoglalt­sága miatt. Mi kértük, hogy en­gedje meg, hogy munkájában is vele legyünk, hisz azért jöttünk ki, hogy lássunk. Ebéd után le­mentünk a pincébe, ahoi négy leány almát válogatott és csoma­golt. Ekkor láttuk, hogy épen almaszüret van. A pince meletti gyümölcstermelési szertárban a felhalmozott gereblyékből, kaparó­vasakból, késekből, ollókból, permetezőkből következtetünk, hogy mennyi munkát igényelhet az okszerű gyümölcstermelés. A majorban a tengerigóré előtt ál­lunk meg, ahol a tulajdonos a munkafelügyelőnél érdeklődött, hogy 11 óra óta mennyi kuko­ricát hoztak be a góréba. Mig a földesur a felügyelővel beszélgetett, vezetőnk felhívta figyelmünket a mérleg fiókjában levő napszám­jegyzékre, amelyből láttuk, hogy a gazdaság nem részébe, hanem házilag müvelteti terményeit és állandóan 12 hónapszámos sze repel a jegyzékben. Megvártuk, mig két szekér kukoricát lemér­tek, felültünk egy kiürült szekérre és kimentünk a határba. Útköz­ben a gyümölcsfával szegélyezett gazdasági utón találkoztunk egy almát hozó és két kukoricát hordó szekérrel. „Sok a fogat­munkánk, állandóan 8 pár ló és 2 pár ökör a fogatállományom, de ezek téltől-télig dolgoznak. Ha nincs sürgősebb munka, a földekre trágyát hordanak, mert a negyven tehén és a még ennyi növendék- és hizómarha éven át sok trágyát csinál Téli időben nagy gond a fafuvarozás is. A nyolc kocsis, két béres, 1 takar- mányos, négy gulyás, két sertés­pásztor, gépész, traktoros, bog­nár, vajmester gazda, kertész háztartása sok fát elfogyaszt.“ Kiértünk a kukoricához. Tele volt munkással, mert parcellánként szedték. „Mindent napszámban műveltetek, magyarázta kérés nélkül is a földesur — mert ak­kor a munkát nem sietik el, az tökéletes lesz. A kukoricát négy­szer megkapáltattam, szépen ke­restek a munkásaim napszámot. De mindent részébe szedetek le. Ennél a munkánál az a jó, ha sietnek. Megy is ám a munka. Alig győzi 5 szekér a tengerit behordani.“ Hisz minden fogat a a betakarulásnál van elfoglalva, akkor mikor végzed el a vetést ? Kérdi a vezetőnk. „Várj csak, majd ezt is meg­tudod ! “ Alighogy kiérünk a kukoricás­ból, távoli kattogást hallunk. Mi­kor elhagyjuk a gyümölcsös álét, amelyen épen a gyümölcsszedés folyik, a kattogás mindig erősebb lesz és a fordulónál előttünk dolgozik a traktor. Maga után huzza a tárcsát és a vetőgépet. Egy menéssel minden vetési munkát elvégez fogaterő nélkül „Ez az én vetési módszerem“ — valja be szerényen a tulajdonos — ennek köszönhetem, hogy ha sok fogat és munkaerővel is, de minden munkát el tudok idejében végezni De menjünk már haza­felé, mert még este előtt mindent át kell néznem ! “ Alkonyodott, mire a magtárhoz értünk. Az ajtaja nyitva volt. Belül öt munkás rostált és üszög ellen csávázták a búzát, hogy a traktornak legyen mit vélni más­nap. Vacsora után bizony édes volt a pihenés, mint azoknak a sok­féle munkásoknak, akikkel ma találkoztunk. Mikor másnap hazakerültem, én is feltettem a kérdést, hogy a mezőgazdaság fejlődésének a lát­ható jelét ki tudja megmutatni ? E kirándulás tanulsága mu­tatja, hogy a mezőgazdasági kul túra magas fokán álló gazdál­kodás nem okoz munkanélküli­séget, sőt sok-sok új munkaal­kalmat szerez. Megmaradnak he­lyükön a gazdaság régi egyszerű munkásai, de kívülük szüksége van az intenzív gazdaságnak szakmunkásokra is. Micsoda ellentét nagyipar és mezőgazdasági nagyüzem között ! Ott a gépgyártás tökéletesedésé­vel a munkás háttérbe szorul a gépek mellett, itt az ember szak­értelmére fokozott mértékben van szükség. Mi lesz a munkással, ha be­köszönt a válság ? A nagyipar­nál az órabéres munkást egyik napról a másikra elbocsájtják, szélnek eresztik s megmaradnak a havi ezer pengős igazgatók, a mezőgazdaságnál a tulajdonos hitelekért futkos, csakhogy fenn tudja tartani mezőgazdaságát, ke­nyeret tudjon adni munkásainak. Itt a birtokos már haldoklik, de a munkás még él. Mezőgazdasági munkanélküliség nincs ! Területegységre vonatkoz­tatva a nagybirtok ma is foglal­koztat annyi állandó munkást, mint tiz évvel ezelőtt. Bárcsak katakolhatnának mindenfelé a traktorok, hogy még több mun­kás jöhetne a testileg, lelkileg egészséges levegőjű, újra fejlő- i désnek induló gazdasági üzemek­kel teleszórt falura. Pörneczi József. Nem stimmel zongorája, vagy pianinója forduljon Szilágy i hoz Dunántúl elismert hangszerkészítő mesteréhez. Cégem 28 éves múltja garancia, hogy ez nem üres reklám Használt zongorák adás-vételét állandóan közvetítem. Hangszerek, 5580 alkatrészek nagy raktára. Szilágyi, Keszthely Rákóczi-tér 17. Apróhirdetések. Vörös István fakereskedőnél II. o. cserfa erdei ölenkint házhoz szál­lítva P 30. Kálmán Zsigmond termény- kereskedőnél is megrendelhető. Olcsón eladó egy Mahagóni háló berendezés. Cim a kiadóban. 5685 Bérelnék zongorát. Érdeklődni a kiadóhivatalban. Igentisztelt vendégeimnek és ismerőseimnek boldog ujévetkiván PÄPP cukrászda. 5707 Vendégeimnek és ismerőseim­nek kívánok BOLDOG ÚJÉVET EKHAMP pályaudvari vendéglős. 5702 Boldog újévet kívánok jóbarátaimnak és üzletfeleimnek RISZT SÁNDOR kádár mester, Batthyány utca 7. 5712

Next

/
Oldalképek
Tartalom