Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-11 / 8. szám

ZIK. évfolyam 8. szám Apa 10 fillér 1933 Január II. Szerda. 1BT * Főtiszt. Gosztonyi L4s siló plébános urnák 54 Zalacsány m szerkesztő: Herboly Ferenc. sserKesztöség és KiaSóMvatal: Zalaegerszeg, szécüeayí-tér l TBleícn: 128 sz. — FióUszerKesztöiéo: Keszthely, Kossuth L.-u. POLITIKAI NAPILAP |j Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng«", negyed- Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Véres fogalmakkal ismerkedik meg az ember, ha a „népekei felszabadító“ kommuniz­mus munkáját tanulmányozza. Ná­lunk volt szerencsénk (vagy sze­rencsétlenségünk ?) megismerni a gajdeszt és hasonló proletár- igazság hirdeiő eszközöket. Orosz­országban a cseka és a törvényes utód a G' P. U. végzi ugyanezt a hivatást. Még pedig szép ered­ménnyel. A külföld tekintélyes lapjai szerint 460.000 a száma azoknak, akik nem akarták szép szerével bevenni az áldást és jó­létet fakasztó kommun eszméket. Nálunk a kommun alatt szintén gyilkolt a vörös ember. Véres volt a Du na, az Országház pincéje. Magyarok lógtak a fákról Csor­nán slb. Az alsólendvai fehéreket is csak egy hajszál mentette meg e sors ól. S mégis, mintha nem tanultunk volna! Miniha nem akarnók meglátni a rombolás munkáját, amit ezek a nekivadult alakok nálunk tettek ! Mintha el­feledtük volna a vértanú apák, gyermekek halálos sóhaját... Budapesten és az ország más helyein szinte hét hét után felüti fejét a szörnyeteg és nincs, aki azt a mérges szörnyeteg főt le­kaszabolná. Nem gyilkolásra, öl­döklésre gondolok e pokoli fajzat ellen, csak arra, hogy ne adjon a hatóság levegőt a föld alatt szer- vezkedők részére. Fogja el a le- leplezetteket és tartsa addig nevelő munkában, amig maguk is meg nem győződnek a proletárizmus lehetetlenségéről. Egy két hónapi büntetés : semmi. Arra jó, hogy az egyszer, vagy kétszer lecsipet- tek nagyobb tekintéllyel lássanak neki az újabb szervezésnek. A politikai bélpoklosokat különítsék el az egészséges világnézetű em­berek közül. Dologházba, bör­tönbe, vagy — Oroszországba velük, vagy akárhova, csak itt ne rongálják a lassan megszilárduló társadalmi rendet. Spanyolországi borzalmas, kultúrát pusztító tüzek fénye világítsa meg a haza sorsát intéző köröket és az Oroszország­ban kivégzett százezrek emléke késztesse őket arra, hogy nálunk még a magját is eltiporják azok­nak eszméknek, amik haladást, kultúrát, jólétet nem, csak halált és pusztulást teremthetnek. * * * Spanyolországban a kultúra na­gyon előrehalad. Az új rezsim, amióta a tanítók és a tanárok óriási százaléka száműzve lett, mert papok voltak, — növeli az analfabéták számát. Most már sejtik és félig-meddig irulva- pirulva be is vallják, hogy az egyházi emberek mennyire előre- mozdították az ismeretek meg­szerzését. Most már látják, hogy a demagógia, az orosz kommu­nista megvesztegetések judáspénze templomok, kulturépületek, isko­lák, kórházak felgyujtására volt csak jó. A nemzeti jólét (a nem­zetköziségben ilyen nincs is,) az ő szemükben semmi. Mennyi érték pusztult el a spanyol nép részére a felfordulás napjaiban! Mennyi remek kincse semmisült meg a müveit népeknek ott tűz és egyéb pusztítás által! Ki felel ezért? Ki áll oda a történelem itélőszéke elé és meri vállalni a tettes, az izgató, a bujtogató szerepét ? Senki. Az üszkös, füstölgő ro­mok, a meggyilkolt áldozatok már beszélni nem tudnak. Akik pedig tudnának, azok még hall­gatnak megdermedve és eltűrik egy kisebbség véres garázdálkodását. Vájjon meddig? És akkor elő tudják-e már állítani a vádlottakat ? A példa vonz... és nálunk az ő gyors lábuk miait nem igen tud- íá r ... * * * Mexikóban is ég még mindig a vörösök tüze. Reszkető fénye mellett pokoli fajzat szövi terveit. Véres kézzel, harapdáió szájjal várják a holnapot. Igen a holna­pot, amikor a meggyötört nép észbekap és máshol is gyulnak tüzek az éjszakában. A vértanuk testvérei, gyermekei, rokonai csupa jó hirt remélnek abból, hogy a kormány elrendelte minden köz­ség és minden város nevének megváltoztatását, ha e névnek a keresztény vallás tanaihoz, vagy szentjeihez némi köze is vagyon. Csak az ország fővárosa : „Vera Cruz“ marad a régi nevén. „Va­lódi kereszt“ jelenti-e név magyar nyelven. És a keresztet meghar- matözta Krisztusnak, az Igazság­nak vére, akit hiába öltek meg, mégis feltámadott. Az igazság el nem veszhet soha. Még Mexikó­ban is lesz feltámadás, amikor glóriában ékeskednek a legújabb mártírok sírjai és Vera Cruzban fel­hangzik a megölt, a feltámadt Krisztus himnusza. Kosa József. Borzalmas vasúti katasztrófa Bukarestben. A temesvári gyors belefutott egy személyvonatba. Bukarest január 10. Ma reggel 7 óra 40 perckor borzalmas va­súti szerencsétlenség történt a bu­karesti pályaudvar bejáratánál. A temesvár bukaresti gyorsvonat utolérte a temesvár bukaresti sze­mélyvonatot és belefutott. Az ösz- szeütközés végzetes volt. A sze­rencsétlenségnek számos halottja és sebesültje van, akiknek szá­mát azonban még nem állapítot­ták meg, mivel a mentési munka még folyik. A személyvonat öt utolsó kocsija teljesen összetört. A romok alól haldoklók halálhör- gése hallatszik. A mentési mun­kát először a gyorsvonat utasai kezdték, akik közül csak kevesen sérültek meg. A halottak és a súlyos sebesültek a személyvonat utasai közül kerültek ki. A forgal­mat lezárták és a délelőtti órák­ban teljes erővel megindult a mentési munka. Bukarest január 10. A romok alól eddig 8 holttestet és 20 sú­lyos sebesültet húztak ki, de még sokan vannak a romok alatt, igy az áldozatok számát nem is­merik. A váltóőrt letartóztatták, mert jelek szerint hibás váltóállí­tás okozta a katasztrófát. Moszkva január 10. Leningrád- ban összeütközés következtében nagy vasúti szerencsétlenség tör­tént, amelynek 8 haloltja és 32 sebesültje van. Egyre nagyobb arányokat ólt a spanyolországi forradalmi mozgalom. Küszöbön az általános sztrájk. — Sűrűn ismét­lődnek meg a terrorcselekmények. Madrid, január 10. A szélső­séges elemek újabb kísérletet tet­tek a rend megzavarására. A forradalmárok ismét a laktanyák ellen fordultak abban a remény­ben, hogy a katonák melléjük ál­lanak, ebben a reményben azon­ban csalódtak. Az összetűzések­nél 11 ember vesztette életét. A vidéki városokat a hatóságok csapatokkal erősítették meg. Se­villában és Barcelonában számos anarchistát és kommunistát tar­tóztattak le. Lefoglaltak 260 bom­bát és sok lőszert. A forradal­márok általános sztrájkra hívták fel a munkásságot, amely rész­ben már elegeit tett a felhívásnak. Madrid, január 10. Valenciá­ban a forradalmárok 3 rendőrt agyonlőttek, egy másik városban pedig egy rendőrtisztet. Sevillában több helyen tűz ütött ki gyújtogatások következtében. Egyik gyárban bomba robbant, de nagyobb kárt nem okozott. A város másik részében felgyújtot­tak egy áruházat és az ellenálló őrt megsebesítették. A pályaudvart szigorúan őrzik, mivel a forra­dalmárok az ellen is merényletet terveznek. Az éjszaka a sevillai pékek sztrájkba léptek, mire a hatóság gondoskodott a város ke­nyérellátásáról. Mára általános munkabeszüntetést terveznek. A munkások ma valószínűen az or­szág több városában is sztrájkba lépnek. A kommunisták és az anarchisták több irodahelyiségét bezárták. A tegnapi zavargásoknak 30 halottja és 50 súlyos sebesültje van. Gömbös az ideiglenes külügyminiszter. Budapest, január 10. A hiva­talos lap mai száma kormányzói kéziratokat közöl. Ezek szerint a kormányzó Puky Endrét felmen­tette a külügyminisztérium veze­tése alól és a Közigazgatási Bí­róság elnökévé nevezte ki. Wlas- sits Gyula bárónak a Közigaz­gatási Bíróság elnöki tiszt­ségéről és Benedek Sán^ dórnak az alelnöki tisztségről történt lemondását elfogadta. Wlassits Gyula bárót egyben örökös felsőházi taggá nevezte ki. A külügyminisztériumban ideig­lenes vezetésével Gömbös Gyu­lát bízta meg. A kínai harcok. London, január 10. A japánok elfoglalták Csiu Vankvan városát, amely kínai területen fekszik. A város elfoglalása azért volt szük­séges, hogy a kínai csapatok összevonását megakadályozzák. Pipás Pista a törvényszék előtt. Szeged, január 10. A törvény­szék ma kezdte tárgyalni a Pipás Pista néven ismert Riger Pálné és társainak bűnügyét. Rigerné évek során át férfiruhában járt és Pipás Pistának hívták. Társaival tiz esztendővel ezelőtt két bér­gyilkosságot követeit el és most ezekért vonja felelősségre a tör­vényszék. 1922. márciusában fele­ségének felbujiására hurokkal meg­fojtotta Dobák Antal gazdálkodót, Horváth János és Császár József nevű társai segítségével, majd Börcsök János gazdái fojtották meg. Mindkét esetnél az öngyil­kosság látszatát keltették. A tárgyaláson, amelyre Rigernét női ruhában vezették elő, először Dobáknét hallgatták ki, Elismerte, hogy végignézte urának megfoj­tását, de tagadta, hogy a gyilkos­ságban része lett volna. Rigerné ugyancsak tagadta bű­nösségét. Elmondotta, hogy Do- bákné dobta a kötelet az áldozat nyakába. Tagadta azt is, hogy ő bérelte volna fel a bűntársakat. A tárgyalás folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom