Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-03-25 / 69. szám
1933 március 25 Zalamegyei Újság 3 hogy Európa beteg, s ma már győztes, legyőzött, egyformán érzi a gazdasági pangás következményeit. Nem marad más hátra, mint az őszinte kibékülés, a Páris környéki békék gyökeres, az igazságnak megfelelő megváltoztatása, az önellátás elvének a feladása, vagy pedig Európa menthetetlenül belerohan a káoszba. Göcseji barangolások. XII. 1932. szeptember 20. A megyeszékhelytől délre nyúló Válicka-völgy észak-déli irányának végén csonka kúpszerüen emelkedik ki az erdős dombok közül az oltáréi szőlőhegy. 15— 20 km távolságig mutogatja elsőbbségét a környező hegyek között. Távolról tekintve épen a völgy hossztengelyébe esik. Aki a vidékre először látogat le Pusztaszentlászló, Magyaród felől, azt hiszi, hogy vége ennél a hegynél a völgynek. Két órányi távolságról, mintha a völgyet zárva tartaná a kelet-nyugati hegyláncolat. Ha Szentliszlónál lemegyünk a Válicka mélyre ásott medréhez s látjuk a viz déli irányú csörgedezését, akkor kezdünk gondolkodni, hogy a pataknak kell kijárás, az oltárci hegynél nem lehet a völgy vége. Nem, mert itt a Válicka szabályos nagy derékszögben a déli iránytól nyugatra tér. A hegy északi ormáról, ahol már a szőlők elmaradoztak, a lefelé kanyargó, a kopár oldalt összevissza vágó hegyi ut legmagasabb pontján leültem a „horgos“ partjára. Szeptember végén a szántó-vető nem ér rá a hegyben dolgozni, ilyenkor mindenki a mezőn van. Most takarítják be a kukoricát, krumplit, amiből bizony igen gyenge a nagy nyári szárazság miatt a termés. Kezdenek rnár vetegetni is. Itt fönt csak szőlők meg erdők vannak, munkás gazda nem bolyong most erre felé. Nem is látok ám a közelben egy lelket se. A madarak is megfogyatkoztak már. A vándormadarak egy része már elbúcsúzott nyári lakóhelyétől. A ' gólyák az idén korán, már vagy négy héttel ezelőtt elköltöztek a Válicka rét- ségeiről. Egy nyúl mégis törtet az eldalban felfelé. Még a nyulak is ritkák. Nem szereti a mezei nyúl a dombos terepet, hiába tud olyan jól partnak futni. De a pusztítója is sok. Már majdnem elibém ért a tapsi füles. Mitse sejtve már itt van az orrom előtt, alig tiz lépésre. Már elkészültem arra, hogy nekem fut, mint valamikor gyerekkoromban, amikor egy körvadászat alkalmával Vasmegyében a Kemenesalján, ahol még most is bő- viben van nyúl, nekem iramodott egy megijedt bence, fellökött és keresztül gázolt rajtam. Megtehette, 5—6 éves lehettem. Ez a mostani nyúl mégis óvatosabb, meg nem is kergetik. Szemem előtt tiz lépéssel hátsó lábain megfordul, mintha keringőt akarna kezdeni, azután neki a jobbkéz felőli bozótos ároknak. Biztosan vadorzónak ismert. Szegényeknek nincs Göcsejben nyugodt életük. A terep se alkalmas elszaporodásukra. A dimbes- dombos, árkos-bokros hely annál inkább kedvez főellensége, a róka szaporodásának. A legfélelmetesebb ellensége mégis csak az ember. A göcseji nép letelepedését nem hiába vezeti vissza egyik-másik tudósunk a honfoglalás előtti korra, amikor a honfoglaló magyaroknál is tökéletesebben tehettek eleget hivatásos foglalkozásuknak, a vadászatnak, de nem is tudják a fegyvert elhagyni. Ha nem használhatják nyíltan, előveszik titokban és az emberi természet gyengéje az, hogy, ami tilos, mindig az a legkedvesebb. Ilyen voltam én is. Mikor elemista koromban és később is a serdülő kor végéig tiltották a dohányzást, de jól esett, ha máshonnan nem, öregapám hosszú szárú pipájából egy szippantás. Szegény pipaszár is az én inyenckedéseimnek köszönheti elpusztulását, pedig jó erős meggyfából volt. Most amikor szabad, sőt hazafias kötelesség volna nyomorgó dohánytermelő kertészeinken a dohány fokozatos fogyasztásával segíteni, nem dohányzók. Hogy hazafias lelkiismeretemet megnyugtassam közvetve mégis beálltam a dohányfogyasztók közé. Gyümölcsfáink, növényeink egyik ádáz ellenségét, a tetveket, dohánykivonattal irtom. Ilyen csendes „magaslati helyen“ milyen jól esik a gondo- 1 latokat a múlton, jelenen meglegeltetni. Talán vadorzó atyánkfiainak is azért tetszik még jobban a tiltott gyümölcs, mert annak élvezése közben a fél éjjeleken át tartó „leseken“ gondolataikkal végig kalandozhatják életüket. Éjjel nekem, mivel nem vagyok élvezője a tiltott gyümölcsnek, azt hiszem, nem is lenne ez tanácsos, de most nappal igazi szellemi felüdülés, itt mindenkitől távol a csöndben testileg- lelkileg megpihenni. Amilyen kopár a közvetlen körülöttem fekvő hely, annyira változatos a vidék, ha a hegyről a völgybe nézek. Hosszú, széles, egyenes völgy, amelynek az oldalában jobbról-balról úgy ülnek a faluk, puszták, mint a hajtáson a rügyek. Az első rügy Bucsuta, azután Szentliszló, Pusztamagya- ród, Pusztaválicka, Pusztaszentcsodálatos változás ... a Régy varázsló friss erőt. élvezetes traragtsssta- ságot adott, a régi rádió ujjászüieáett. Nincs olyan elavult rádió, ametyet ne varázsolnának modern készülékké a TUNGSRAM VARÁZSCSÖV AS 4125 ÄS 412Q AR 4120 APP 495 Selector változó Amyékoltrácsu Eröaudion- Symphonic foeiiä® erősítésű cső cső cső vezérlésii cső Msgyirefavencla-tahoxaU» Magyfrcitvcnc!»—okezalba Oataktor.1ckat»n>n V.igar6íltí.-tafcOístti» lászló, de még ezeken túl is ellátni Bakig, talán még, ha távcsövem volna, Egerszegig is. Delet harangoznak. Hátam- mögül erdőkoszoruzta kis faluból Valkonyáról száll ide a harang szava. A déli időt jelzi a szent- györgyi malom gőzszirénája, a szentlászlói malomipar légkürtje is. Nemcsak tisztán látok, de tisztán is hallok itt fönt, mert elhagytam az élet hétköznapiságát. Pörneczi József. Á kamara területén Zalában a legkedmötlenehö a mezőgazdaság helyzete. Az Alsódunáníuli Mezőgazda- sági Kamara most tette közzé szokásos havi helyzetjelentését a mezőgazdaság állapotáról. A jelentésből kitűnik, hogy a Kamarához tartozó négy vármegye közül Zalában a legkedvezőtlenebb a helyzet. A jelentés szerint a föld forgalmában teljes stagnálás mutatkozik. Nagyobb biríokeladás nem fordult elő és kisebb birtokokban is újabban már csak ott van forgalom, amely vidékekről a múltban kivándorlás volt és az Amerikából a rokonoknak hazaküldött pénzek a birtokvásárlást lehetővé teszik. A hitelviszonyok terén nincs változás. Az adózás terén az a helyzet, hogy a mezőgazda • ság részéről az első negyedben alig folyt be adó. Az értésesitési viszonyok némileg javultak gabonában és a süldőben Tengeriben élénk a kereslet, amit az is fokoz, hogy a kamara területén Zalában rossz termés volt. Burgonyából csak Somogybán vannak készletek. A burgonya ára Zalában a legmagasabb, ahol a termés rossz volt. A borértékesítés terén pangás mutatkozik. A takarmánykészletek Baranya, Somogy és Tolna megyékben elégségesek. Más a helyzet Zalában, ahol a rossz takannányter- més miatt komoly takarmányhiány van. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Zalában a tengeri és a burgonyatermés is rossz volt, ezenkívül a pénztelenség miatt a gazdák nem is tudtak takarmányt vásárolni. Itt tehát az állatállomány leromlása és megfogyatkozása következett be, A cseléd- és munkásviszonyok nem kedvezőek. Bár a gazdaságok a cselédállományt újabban általában nem apasztották, egyes vidékeken mégis nagy a kínálat, egyrészt mert sok kisebb birtoku kisgazda és arató is inkább cselédnek szegődik, másrészt, mert Zala megyének azokon a vidékein, ahol a nagybérleteket legutóbb kisbérieteknek adták ki, több család kenyér nélkül maradt. Különösen nagy a kínálat időszaki - munkásokban. Zala megyének sűrű lakosságú falvaibó! ezideig még igen kevés munkást szerződtettek, a zalai uradalmak pedig nem tudják a tömeges kinálaíot felvenni. Mi a vívás ? I A vívás elsősorban idegmunka. Előnyös a rugalmas magas termet. Kiváló és tökéletes izomkoordináció, precíz beidegzés jellemzi. A vívás a plasztikus mozgások szebbnél-szebb mozzanatait tárja elénk. Az erős és lágy mozzanatok egész sora szinte tüneményes fordulatokkal, gazdag változásokkal a hozzáértő nézőre lebilincselő hatást gyakorol, magára a vívóra pedig egészen különleges sport-élvezetet nyújt. Pillanatok alatt változó akciók, gyors reagálóképesség az izmokat gyors munkára késztetik. Kitartásra, gyors elhatározóképességre, határozottságra nevel, A víváshoz végtelenül gyors és leleményes gondolkodás, folytonos tudatos, rugalmas testimunka, a tempónak és á-tempó- nak elméleti és gyakorlati tudása kell. Szükséges az idegeknek legnagyobbb nyugodtságra való késztetése és e mellett egyidejűé^ a legnagyobb fizikai gyorsasá Erzsébet királyné-szálló Budapest, IV. Egyetem-utca 5. (A Belváros központjában.) 5651 Az Étterem és kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője. 60 éve a fővárosi vidéki úri középosztály találkozó helye. 100 modern kényelmes szobaLeszállított árak! SZABÓ IMRE tulajdonos.
