Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-01-08 / 6. szám
1933 január 8 Zalamegyei Újság 3 Amit az erdő beszél... Öt év alatt tízezer holddal csökkent a megye erdőállománya, de nem pótolja senki. — Sok az apró erdőbirtok, nagy a fakitermelés. — Ötezer holdon készül új élet. Sokat tud beszélni az erdő, de nemcsak a természet szépségéről. Aki a zalai erdők irtásait járja, az meglátja az erdők testén a csúnya sebeket is És ha beletekintünk a száraz jelentésekbe, akkor az erdő még többet beszél. Szól a mostoha viszonyokról, melyeknek gyönyörű bükkösök és a fáknak sok más fajtája esik áldozatul anélkül, hogy az irtások helyén új erdőpalánták jelennének meg. Füstbement milliók. A háború utáni erdöpusztitás még csak alig fejeződött be, s néhány év óta ismét feltűnően nagy a fejszecsattogás a 206 ezer kát. holdas zalai erdőterületen. A meglevő erdőkből lehet a legkevesebb munkával a legtöbb jövedelmet előteremteni, érthető tehát, hogy a válságos helyzetbe jutott birto kosok az erdőnek fogták a fejszét, ha adót vagy adósságot kellett fizetni, vagy szüksége merült fel a megcsappant jövedelmek pótlásának. Megindult a rendkívüli fahasználat és a rendes kitermeléssel együtt csak a múlt esztendőben 560 ezer köbméter fa esett áldozatul, ami két és fél millió pengő értéket jelent. A kitermelt mennyiség 15 százaléka müfa 1.1000^0 pengő értékben, a többi .tűzifa közel másfél millió pengő értékben (az erdőn levágva). Zalában 125 ezer hold a kötött erdő, ahoi szigorúan ellenőrzött üzemterv szerint történik a ía- hasznaiat és az újra erdősítés, 81 ezer hold a maganerdö Az utóbbiakon is törvény szabályozza a fahasználatot és az erdősítést Csak földművelésügyi miniszteri engedéllyel lehet kitermelni és a kivágott területet újra kell erdősíteni. A törvény végrehajtásának azonban nagy akadályai vannak. Tizennyolcezer birtokos. A 8! ezer holdból 43 ezer hold 407 tulajdonos kezében van fiz holdon feiüli részletekben, 38 ezer hold pedig 18 ezer birtokos kö zött van felaprózva, tehát átlag 2 hold van egy-egy kézben. Nyilvánvaló, hogy a kitermelés és az erdősítés megfelelő ellenőrzése több m nt 18 ezer tulajdonosnál még akkor is lehetetlen volna, ha az erdőhivataloknak kellő összeg állana rendelkezésre az ellenőrzés céljára, ma pedig, mikor ez az összeg alig valami, nem is lehet gondolni arra, hogy minden egyes erdőbirtokost külön-külön ellen őrizzenek. Az eredmény : öt év alatt tízezer holddal csökkent a zalai erdőterület. Ennyi erdőt vágtak ki különböző községek területén olyan esetben, amikor a kitermelést nem követte az erdősítés. A tízezer hold kizáróan az öt év előtt még 91 ezer holdat kitevő magánerdőállományból tűnt el. A veszteség 11 százalék, az egész erdőterületre számítva pedig mintegy 5 százalék. Drága az erdőtelepítés. Nem lehet állítani, hogy talán a birtokosokban nincs szeretet az erdő iránt, s ezért marad el a pótlás. A valóság az, hogy — mint a nagyarányú kitermelés — az erdősítés hiánya is a gazdasági válság számlájára Írandó. Egy kát. hold betelepítése még házi kezelésben is 35—40 pengő, érthető hát, ha a tulajdonos nem igyekszik telepíteni, különösen ha tudja, hogy ellenőrzése lehetetlen. Alkalmazhatatlan orvosság. Szakkörök ismerik az erdő- pusztitás , megakadályozásának módját. Álláspontjuk szerint a helyes erdőgazdasági politika az volna, hogy kis erdők ne legyenek, mert ezeket nem lehet okszerűen kezelni. Törvényes intézkedés is van a kisebb erdők egy kézben való egyesítésének előmozdítására, mert amig a mező- gazdasági ingatlanok tulajdonos- változásainál csak 200 holdon felül szól bele a miniszter, addig az erdőknél már egytized hol tulajdoncseréjébe is beavat- kozhatik. A gyakorlatban ez az i elv alig alkalmazható, mert hiszen nem lehet megakadályozni, ha valaki ma a viszonyainak | rosszabbodása miatt akar meg- ! válni egy darab erdejétől, valamint nem szólhat bele a minisz- | ter a tulajdonosváltozásba akkor sem, ha az amúgy is csekély erdő örökösödés utján aprózódik tovább. Az egyesítés helyett való jában darabokra hullik a magán- erdő. Bizonyítja ezt, hogy a múlt évben 174 esetben volt adásvétel, s ebből csak egy a nagyobb vétel. A premontrei rend türjei uradalma vette meg Pethő Ernőné Szegedy Gina dabronci 170 holdas erdejét párszáz hold mezőgazdasági ingatlannal együtt. Sajátságos, hogy az adásvételeknél legtöbbször a forgalmi áraknál magasabb árakkal találkozhatunk, s ez arra vall, hogy az új vevők a tényleges érték mellett az úgynevezett „előszereteti árt“ is figyelembe veszik. Az adásvételek majdnem kizáróan a balatonfüredi, tapolcai és keszthelyi járásokra korlátozódnak. Új hódítások. ! Az új hódítás a kopárfásitás. J A sümegi, balatonfüredi és a ta- ! polcai járásokban kisebb-nagyobb I terü'etek vannak, amelyek tulajdonképen semmiféle tökéletes minőséget, kis á r a m k ö 11 s é g e t, nagy fényerősséget, gazdaságos világítást tehát: pénzéért teljes ellenértéket jelent. UNGSRAM tökéletes, fényerős, gazdaságos. gazdálkodásra nem használhatók vagy pedig vízmosásos területek. Az eidészeti hatóságok ezeknek a területeknek befásitására törekszenek. A vízmosásos helyeken az erdő feltartóztatja a víznek további földrablását, a kopár területek talaját pedig megjavítja úgy, hogy 25—50 év alatt lehetővé válik legalább is a legeltetés. Eddig 374 hold volt kijelölve kopárfásitásra elsősorban a balatonfüredi és sümegi járásban. A múlt évben újabb 140 holdat jeGöcseji barangolások. 1932. szeptember 5. Kint ülök a verandán. Petróleum lámpásom pislog az őszi estén a langyos szél fuvallatára. Nem csavarom feljebb a „masina srófját“, nehogy a „cilinder“ szétdurranjon. De az íráshoz, ha a lámpa közvetlen a papiros mellett áll, nem kell nagy világítás, a gondolkodáshoz meg annyi se kell, mert a legtöbb embernek úgyis akkor jönnek a legjobb gondolatai, r mikor a külvilágot nem látja. Én látom, mert ismerős helyen az ember sötétben is lát. Jó ismerőseim kastélyának verandáján ülök. Nincsenek idehaza, nem is jönnek ma este haza, de azért én itt maradtam, mert szives vendéglátók és távollétükben is igénybe mertem venni egy éjszakára hajlékukat. A lámpásomat feljebb csavarom. Fénye megvilágiija a kastély ele jét. Fehérre meszelt földszintes épület, amit a kastély tulajdonosainak ősei még a tizennyolcadik század elején építhettek. Akkor még nádfedeles volt. Az egész épület alja széles bolthajtásos pince. Valamikor a tulajdonos volt a vidék nemes ura és ide vándorolt a jobbágyok nemesi járandósága. Egy-két üres, száz akón felüli hordó kongása emlékeztet bennünket erre a korra, de meg azok a folyosón eldugott füstös képek is, amelyek nem löltek ki öt különböző helyen. Nagy költséget jelent ez az áljam számára, mert a területek felmé rése is szükséges. Azért lassan is halad a kopárfásitás. Az erdészeti hatóságok várják a jobb időket, s akkor újabb földhóditás indul meg Zalában. A jobb idők elérkeztével a tapolcai járásban 4 ezer hold kopárterületen veszik fel a harcot a mostoha talajjal, s ami most hasznot nem hajt, ott ötven év múlva talán egy-két virágzó telep keletkezhetik. egyszer láthatták a „haza bölcsét“ is, mikor a falak között az atya- fiságos helyen megfordult. Sok régi kastély van Göcsejben. Ismerek vagy féltucatnyit, melyeknek a beosztása majdnem ugyanaz. Az épületet kereszt- irányban két rövid folyosó osztja három részre. A szélső rész magában foglalja a mellékhelyiségeket. Legtöbb helyen külső-belső konyha van, jeléül annak, hogy rendes viszonyok mellett nagy sütés-főzés folyt ilyen helyeden. A középső rész a tulajdonos lakosztálya, a másik szélső rész a folyosó mellett a vendégszobákat foglalja magában. Ez a régi beosztás sok helyen megmaradt. Talán nincs is más változás, minthogy a nagy pincében a régi óriás hordók kiürültek, a ház elejére pedig verandát, oszlopos tornácot építettek. A múlt idők emlékeinek a felidézéséből kizökkent a dorbé- zoló falusi legényeknek a daloláshoz nagyon hasonló lármája. A kastély mellett kígyózott bele a megyei útba a szőlőhegy községi útja. Göcsejnek is sok szőlőhegye van, de savanyu borát úgy se lehet értékesíteni, mint a márkás borokat Még 10 fillérért se vitték. Ki nem öntözhetik, a hely kell a pincében és hordóban a mustnak, az ó-bort meg kell inni. Szomorú ennek a „szükséges ivás“-nak az eredménye. A fiatalság egy részét idő előtt megöli az alkohol. 1 Erzsébet Icirályné-szálló Budapest, IV. Egyetem-utca 5. (A Belváros központjában.) 60 éve a fővárosi vidéki úri középosztály találkozó helye. 100 modern kényelmes szobaLeszállított árak! Az Étterein és kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője. SZABÓ IMRE tulajdonos.
