Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-03-17 / 62. szám
SHkI. éwf digram 62, «iám Ipa 10 fillér •.fi S3 Március !7. Péntek. HP ébános urnák 54 258il£3sxtcsé2 fit üaáíMvat&l: .Maíjlrsieií, Sséülieayi-iér i rsftíoii: 128 ss. — FiúiszeiMöséo: Xesitlielj, Kossnffl L.-u. Zaiacsány svs- szerkesztő t Herbol y Ferenc, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng<”, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint Hősi emléktábia«ieieplezés és márciusi ünnepély a felsőkereskedelmi iskolában. A zalaegerszegi áll. felsőkereskedelmi iskola március 15-iki ünnepélyét összekapcsolta az intézet hősi halottai emléktáblájának le* leplezési ünnepélyével A kettős ünnepségre nagy számban sereg- lettek össze a város társadalmának minden rétegéből. A vármegye képviseletében Brand Sándor dr. főjegyző és Szalay Gyula dr. tiszti főügyész, a város képviseletében pedig Czobor Mátyás polgármester, Udvardy Jenő dr. kormányfő- tanácsos, tiszti főügyész, Mikula Szigfrid dr. főjegyző és Fülöp László dr. tanácsos jelentek meg. Ott voltak: Galambos Miklós dr. r. k. segédlelkész, Nagy Miklós ág. h. ev. lelkész, Junger Mózes dr. főrabbi, Istváníi József dr. ía- nitónőképzői, Péierffy Béla reálgimnáziumi, Lulich Albin el. isk. igazgatók, a Kereskedelmi Kör és a Felsőkereskedelmi isk. végzettek Szövetségének kiküldöttei. A helyőrségi és csendőrség tisztikar küldöttségét vitéz Vida alezredes vezette. Megjelent az ünnepségen Borsody Gyula, a TESz kiküldöttje is. A márciusi ünnepélyt az intézeti énekkar a Hiszekegygyei nyitotta meg, mit Fürtös Lajos tanár vezényelt. Azután Si- piczky János IV. é. t. elszavalta a Talpra magyart, mit utána az énekkar adott elő nagy hatással. Az ünnepi beszédet F e r e n c zy Zoltán igazgató mondotta. A pompás beszéd, nagyszerű foglalata volt ezeréves történelmünknek; a 48 as időket kitünően ismertette és vázolta a mai viszonyokat. Nincs még egy nép — mondotta a többek között — amelynek életében annyi megrázó tragédia zajlott volna le, mint a miénkben, nincs még egy nép, amelyet a sors annyiszor kényszeritett volna új honfoglalásra s a romokban heverő állam új fölépítésére, mint ahányszor minket kényszeritett erre. Évezredes történelmünk folyamán nem egyszer kellett az alaptól kezdenünk a munkát. Ez utóbbi történt 85 évvel ezelőtt, 1848-ban is. A betegen született 1.8. század nem halt meg eszme nélkül. Uj eszmék csirája fakadt az emberkebelben, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjének csirája. Előbb a világ képe egy Jöldfeletti villa és egy földalatti gyár. Amoit élik világukat a kiváltságosak, nem törődve, mi történik a föld alatt a népek óceánjában. De ki is hallaná meg a népek jaját, sóvárgását valami új után?! S mi lett? A törvények tárházában neked hódolt a tudós sereg óh egyenlőség; a társadalom lehányía lelki bilincseit s neked hódolt óh magasztos testvériség ; téged szívott magába a ható kebel, istenségnek látszó tiszta lég: szabadság! Március 15-én ünnepeljük hosszú évek parlamenti harcainak gyümölcsét: a modern és szabad Magyarország megteremtését. Március idusa szimbolizálja az új történeti fejlődés kezdetét, a magyar nemzeti élet új szakaszát, a búcsút a rendi alkotmánytól s mindattól, ami útjában állt eddig a haladásnak. Há iával és büszkeséggel emlékezünk mindig a pesti ifjakrói, mert lelkesedésük fölrázta a tömegeket, de büszkék vagyunk arra is, hogy vértelen forradalom nyomán vívtuk ki az alkotmányt. Szólt ezután a szabadságharcról, honvédeink dicsőséges küzdelméről, a fegyverletételről s következményéről, a kiegyezésről, a világháborúról és — Trianonról... Végül lelkesítő szavakat intézett a hallgatósághoz s mesterien fölépített beszédét ezekkel végezte: Ne legyen úrrá felettünk a turáni átok, ne huzzunk szét sokezer felé, maroknyi nemzetünk értékes kévéjét ne oldjuk ki mi magunk, inkább szorítsuk még jobban átkötő szalagját, mert csak igy remélhetjük sorsunk fordulását, a jövő nagy, integer Magyarországét. Szűnni nem akaró taps és éljenzés követte az igazgató beszédét, amit újabb énekszám és Geisz- Ier István III. é. t. hatásos szavalata követett. F e r e n c z y igazgató most fölkérte a jelenlevőket, hogy vonul- janak az emléktábla elé, melyet a bejáratta! szemben a lépcsőház falába illesztettek s amelyet fekete lepel borított. A szép márvány emléktáblán, mit Sipos Dezső kőfaragómester készített, a következő nevek olvashatók: Francsák Gábor tanár, Balogh Gyula, Balogh István, Borsos Jenő, Bursics Gyula, Cvetkovics Antal, Erős József, Feldl Sándor, Fodor István, Göncz Pál, Iffsits József, Kemenczey Ferenc, Kletthofer György, Las- kay János, Mészáros Dénes, Mil- hofer, Géza, Obál Rezső, Politzer Márton, Rössler Gyula, Szigetin Erdős Írnák, növendékek. Az emléktábla előtt Farkas János, állampénztári igazgató a Zalaegerszegi Felsőkereskedelmi Iskolát Végzett Tanulók Szövetségének elnöke mondott mélyen megindító beszédet. . .. Elmentetek — mondá — s nem jöttetek vissza és nem maradt titőletek csak egy név, egy emlék, amire ha gondolunk, könny gördül szemeinkbe . .. Emléket állítunk néktek, melynél ezerszer szebbet, díszesebbet érdemelnétek, de, ami szegény, összetört hazánktól csak ilyen telik. Ez az emlék nem nektek keil, de kell az utáhatok következőknek, hogy hirdesse örökön-örökké, hogy édes és dicső a hazáért meghalni. Mi nem temetünk, hanem példának állítjuk a mi fiainkat a később jövőknek . . . — Nektek, a tanuló ifjúságnak a küzdés és harc ringatta bölcsőtöket, ezért nem maradhattok vissza a magyar haza összeségét érintő önzetlen áldozat hozatalától és .a munkától. Kárpótoljon benneteket az a tudat, hogy Nagy- magyarországért dolgoztok és az a hit, hogy feltámadunk. Talpunk alatt ég a föld, mindenki készül a szomszéd országokban valamire. Mi sem lehetünk pacifistábbak azoknál, akik hirdetik a pacifizmust. — Ha Trianon meg is fosztott egyelőre attól, hogy védekezhessünk, a ti köíelességíek ébren tartani azt a tüzet, melyet aggódva várnak fellobbanni a Beszkidek, a Tátrák és az erdélyi havasok lakói, s amelyet ti fogtok éleszteni addig, míg újra nagy lesz s dicső a magyar. — Ezt kívánják tőletek ők, a Hadúr harcosai. — S mi öregek meghajtjuk előttetek lelkünk gyászának fekete lobogóját és könnyeinkkel, szivünk harmatjával öntözzük a messze s idegenben — jeltelen sírotokon nyiló virágokat. Most lehullott a lepel az emléktábláról és a szónok átadta az emlékművet Ferenczy Zoltán igazgatónak s kérte, őrizze azt azzal a kegyelettel, mellyel a Szövetség átadja. Ferenczy igazgató hálás köszönetét mondva vette át az emléktáblát azzal az Ígérettel, hogy a hősök emlékét tiszteletben tartják és ápolják s nem szűnnek meg sohasem hangoztatnia tanítványok előtt, hogy ez a föld az, amelyen születtünk, s ez lesz az, amely sírhelyet ad majd; ezért a földért életünket is fel kell áldoznunk. Az énekkar most elénekelte a Himnuszt s a léiekemelő ünnepély ezzel befejeződött. ** r**Az egész megyében szép ünnepségeket tartottak március tizenötödikén. A zalaegerszegi és keszthelyi ünnepségek. Zalaegerszeg város közönsége kegyelettel ünnepelte a 48 as események évfordulóját. Ez alkalommal a város házait fellobogózták. A reggeli órákban az összes templomokban istentiszteletek voltak. A plébániatemplomban Galambos Miklós dr. káplán mondott ünnepi szentmisét, amelyen megjelent a tisztikar, az összes hivatalok és az intézmények, testületek képviselői. Az ev. templomban Nagy Miklós lelkész mondott beszédet nagyszámú közönség jelenlétében. Nagy közönség gyűlt össze az izr. templomban is, ahol Junger Mózes dr. főrabbi mondott ünnepi beszédet. A hivatalos ünnepség. Zalaegerszeg város közönsége a Move rendezésében délután fél 6 órakor tartotta márciusi ünnepét a mozi feldíszített helyiségében, amelyet egészen megtöltöttek az érdeklődők. Bevezetésül az egyházi vegyeskar énekelte a Hiszekegyet a Move zenekarának kíséretével, majd Helmeczy Margit tanitóképzöintézeíi növendék szavalta Telekes Bélának „A magyar ifjúsághoz“ c. költeményét mély átárzéssel és erővel, Az iparos dalárda énekelte ezután lendületesen a Talpra magyart ugyancsak zenekari kísérettel. Az ünnepi beszédet Borsody Gyula, az OKH igazgatója mondotta. Arról beszélt, hogy ünnepelni a mai szomorú időkben nem lehet, de az ilyen évfordulókon vissza kell szállni a múltba, hogy a régi dicsőségből merítsünk erőt és bizalmat a jövő iránt. A nemzeti életben vannak korok, amelyeknek- szimbóluma a tavasz. Ezekben a korokban a tétlenség helyett az élet szele, az alkotás jár. ilyen volt a 48-as korszak is, amely szabadságról és jogokról beszél nekünk. Hangsúlyozta, hogy azokat az eszméket, amelyeket 1848 már« ciusa adott, meg kell valósítani,, Jobb élet csak akkor lesz Magyar- országon, ha a nemzet nemcsak magyarabb, de keresztényibb is lesz, ha a magyar nép nemcsak nemzeti érzésű, de dolgos, munkás is. Az új Magyarországnak a régi erényekkel, de a régi bűnök nélkül kell feltámadnia. Bizalmát fejezte ki, hogy a feltámadás megjön, mert nemcsak győztes hatalmak vannak, de Isten is, nemcsak erőszakosság van, hanem igazság is. Európát a gazság fundamentumára felépíteni nem lehet. Felemelt fővel hordozzuk keresztünket, meri ha golgothát is járunk most, tudjuk, hogy élni fogunk. A feltámadás hitével s'zenvedjük a magyar sorsot, mert lelkűnkben erősebb a husvét hite, mint a nagypéntek gyászba borulása. A lelkes tapsokkal fogadott ünnepi beszéd útán Szilveszíe Péter János szavalta el saját szerr