Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-03-09 / 56. szám

Sftil: éwtéty&ffi 56: számi Március 9. Csütörtök sieiKesztüség és Kiadöilvatal: Zaiaegerszeg, sséctoyi-tér 4. íeMon: 128 sz. — Fíóbzeitetöség: Sesxilisiy, Kossniü L.-n. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. iMmnnz""!'■ i< -ni i a— POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng-', negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Amerre a szem tekint, rémek ütik fői fejőket, tűz- csóvák lobognak az éjszakában és vörös hullámok mossák alá az államok kereteit. Görögországból hosszú hónapokon át semmit sem hallottunk s mosta legutolsó na­pokban az a hír érkezik onnan is, hogy a vörös veszedelem el­len a legszigorúbb védekezési eszközt kellett előkapni. Mindenki érzi, látja a iesben álló veszede­lem felkészültségét, hogy alkal­mas pillanatban felbontsa államok éietét, családok nyugalmát, szám­űzze istent és a mai kor embe­rének életébe a tagadás szellemé­nek uralmát, földi poklot vará­zsoljon. És mégis, a világ sorsá­nak intézői, Európa nagy poli­tikusai, diplomatái némán és süketen mennek el az egyetlen nagy veszedelem mellett, begiibóz- nak saját jelentéktelen érdekeik hálójába és minden mesterkedé­sük kimerül annak az évtizedes, elhibázott, bóditó és önző politi­kának szolgálatában, amely a vi­lágháborúval indult el útjára és végzetes, vak következetességgel rohan önmaga vesztébe. Azok az események, amelyek Németország­ban kergetik egymást, nem kizá­róan német jelenségek. A vörös veszedelem nem egyedül Német­ország polgársága'köré fonódott, minden nemzet és állam elposvá­nyosodott életét fenyegeti ez a vörös hínár, amelynek leküzdése inkább francia, mint német érdek. És az elbizakodott, elvakult fran­cia inkább Hitler Németországára vét kancsal tekintetet, azt akarja inkább szétzúzni, mint a vörös áradatot megállítani! A régi Európa felborult és hiába a hadi felkészülések, hiába a titkos kato­nai szerződések/ hiába ontják a gyárak a tankokat, a gázbomba- vetőket, a veszedelem alulról tör kifelé. Ez a veszedelem lelkeket mételyez meg s vele szemben a tank sem védi meg azokat, akik országok, népek sírjait ássák a maguk kis hasznáért, akik félté­kenyen őrzött zsákmányukról nem veszik le tekintetöket, akik nem akarják meglátni az egyetlen és igaz veszedelmet, amely önmagu­kat és Európát fenyegeti. Helyén­való volt tehát úgy Göring biro­dalmi miniszternek mint Hitlernek szózata a világveszedelem ellen, de nagyjelentőségű az is, hogy a centrum, habár nem is tartozik a kormánykoalícióhoz, mégis meg­mutatta, hogy mellette az anti- marxista hatalmas tömegek sora­koztak föl. A centrum tehát a maga katolikus irányzatával oda­tartozik, ahol a vörös hínár ellen küzdenek és igy Hitler a tiszto­gató munkában sem is nélkülöz­heti a centrumot. A centrumnak biztos állása a nagy világrengés­ben azt is bizonyítja, hogy a pár­tok harcában azoké az igazi siker, akik a keresztény életideálok meg­valósítását tették sarkalatos pro­grampontjukká. Előbb, vagy utóbb, de övék a jövő, bárha átmeneti­leg jobbpártok, vagy balpártok állnak útjába az örök igazságnak. — Németországban megkezdődött az irtó harc a kommunizmus el­len. Maga ellen vét az, aki ezt a munkát eredményeinek elérhetésé­ben gátolni akarja. A szláv vesze­delemmel szemben még akkor is kellene Nyugateurópának véde­keznie, ha az nem is hozná ma­gával a bolsevizmust. Épen ezért a franciáknak nem a németek, hanem a szlávok ellen kellene megépíteniük azt a „Nagyfalat“, amit az Északi tengertől a Föld- , közi tengerig építettek. Ha ránk szabadították eléggé meggondolat­lanul a szlávokat, most már itt volna az ideje, hogy belássák té­vedésüket ás nem némeí-olasz- magyar veszedelemtől, hanem a bolsevista szláv áradattól kell fél­niük a franciáknak, mert ez az igazi veszedelem, ez a világ­veszedelem. A hamis útra tévedt világpolitikának ez ellen kell föl­készülnie. Ez ellen kell egységes frontot teremtenie. Ez ellen, mely az anyák és gyermekek holttestén át tör hatalomra és a világ zűr­zavarából száműzni akarja azt a kevés erkölcsöt, értelmet és jó­zanságot, ami még megmaradt. részleteket nem tudja fizetni, a bizottság javasolja a képviselő- testületnek a vétel stornirozását. Egy furcsa per. Egy furcsa per részleteit tere­gették ki ezután a pénzügyi bi­zottság előtt. Udvardy Jenő dr. tisztiföügyész előadta, hogy évek­kel ezelőtt Svastics Géza keszt­helyi építész tervei alapján épí­tették meg az elemiiskola keríté­sét, s egy kisebb épületet. A ter­vezési költségekért Svastics Géza pert inditott a város ellen, amely tagadta, hogy az építészt meg­bízta volna a tervek elkészítésé­vel. A törvényszék előtt Czobor polgármester és Wassermann Fri­gyes műszaki tanácsos eskü alatti vallomásával bizonyította a város, hogy Svastics baráti szívesség­ként ajánlotta fel a mű­szaki tanácsosnak, hogy a tervet elkészíti. Ennek ellenére a bíróság — azon a címen, hogy a végzett munká­ért díjazás jár — a várost elma­rasztalta. Feiebbezés folytán a tábla is foglalkozott az üggyel és szintén elmarasztalta a várost, amelynek igy 1.200 pengőt kellett fizetnie. Megjegyezte a főügyész, hogy a tábla az összeg nagysága tekintetében jogi tévedésben is volt, mert kerítéseknél, amelyek­nél minden oszlop után ugyan­azok a formák ismétlődnek, a mérnöki díjszabás kisebb. Ezt iga­zolta a bizottság egyik tagja, Garai Sándor mérnök is, aki megálla­pította, hogy a díjszabás szerint legfeljebb 300 pengő járt volna Svasticsnak. A főügyész után Wassermann Frigyes műszaki tanácsos szólalt fel és a következőket mondotta — Svastics Géza és köztem baráti szívességről volt szó, tehát csak annyiban érzem magam hi­básnak, hogy rossz emberismerő voltam. Tisztában vagyok azon­ban azzal, hogy tévedésemnek konzekvenciáit le kell vonnom. Nem vehetném lelkiisme­retemre, hogy miattam Za­laegerszeg városa áldoza­tokat viseljen. Kérem te­hát, hogy a képviselőtestü­let engem terheljen meg a költségekkel, csak az a kérésem, hogy olyan részletekkel, amilyeneket anyagi viszonyaim megengednek. A műszaki tanácsos nyilatko­zaté után elhagyta a termet, ahol azután érdekes vita indult meg. László József rámutatott arra, hogy a bizottság egy lelkiismere­tes tisztviselő megnyilatkozásának volt tanúja. Mivel a biróság nyil­ván tévedett az összegben, sze­rinte a műszaki tanácsost nem lehet az egész összeggel sújtani. Az összegről azonban később ha­Súlyos belpolitikai válság tört ki Ausztriában. Bécs, március 8. D o 1 f u s s kancellár elnökletével rendkívüli minisztertanács volt, amelyen a válságos politikai helyzetet vitat­ták meg. A válság azáltal követ­kezett be, hogy a nemzeti tanács mindhárom elnöke lemondott, s a parlament szabályos összehívása leheteiien. A kormány a néphez intézendő kiáltványt szövegezett meg, amely bejelenti a gyüleke­zési és felvonulási tilalmat, s közli, hogy rendeletet adnak ki a sajtójog korlátozásáról. Az intéz­kedések célja, hogy biztosítsák a belpolitikai nyugalmat és ezzel a nyugodtabb gazdasági életet. A belpolitikai helyzet feszültségére jellemző, hogy Dolfuss felaján­lotta a kormány lemondását Mik- las elnöknek. Az elnök a lemon­dási nem fogadta el és bizalmá­ról biztosította a kormányt. Bécs, március 8. A kormány felhívása békére inti a népet. Hang­súlyozza, hogy a kormány az ín­ségben enyhítést és segítséget akar nyújtani. Fő az összetartás, mert az a nép, amely magát pártvi­szályokkal és polgárháborúval emészti, szolgasorsba sülyed és elveszti gazdasági önállóságát. Zalaegerszeg műszaki tanácsosának különös esete”1 Svastics Géza keszthelyi építésszel. Az építész baráti szívességből tervezett, azután pert inditott a város ellen. — Wassermann taná­csos felajánlotta, hogy megfizeti a biróság áltai megítélt összeget. Zalaegerszeg város pénzügyi bi­zottsága Fridrik István elnökleté­vel tegnap délután folytatta a köz­gyűlési tárgyak előkészítését. Az első tárgy a vízvezeték és csatornázás ügye volt. Becsey Antal tudvalévőén évekkel ezelőtt elkészítette a terveket a városnak olyan kikötésével, hogy a terve­zési költségeket csak a terv ki­vitelekor kapja meg. Most Becsey levelet intézett a polgármesterhez és ebben sürgeti a terv megvaló­sítását. Azt a javaslatot teszi, hogy esetleg most csak a vízvezetéket építsék meg. Egyúttal kéri, hogy a tervezési költség után járó ka­matokat fizessék meg számára. A pénzügyi bizottság levelet fogal­mazott meg, amely szerint a kép­viselőtestület értesíti Becseyt, hogy kamatmegtéritést nem adhat, mi­vel ezt a szerződés kifejezetten megtagadja. Értesíti továbbá, bogy 1 a vizvezelék külön megépítéséhez nem járulhat hozzá, mert csator­názás nélkül a vízvezeték nem felelhetne meg teljesen feladatá­nak. Egyébként a mai viszonyok mellett egyik építésről sem lehet szó, mert a város polgárságát amúgy is nagy közterhek sújtják, tehát be kell várni a jobb időket. A városi ház bérei. A városi ház több bérlője a jelenlegi bérek leszállítását kérte. A pénzügyi bizottság javasolja a közgyűlésnek a tízszázalékos bér­mérséklést, egyúttal indítványozza, forduljon a képviselőtestület a pénzügyminiszterhez és kérje a bérházépitési kölcsön kamatainak lényeges leszállítását, továbbá a törlesztési határidő meghosszab­bítását Szalay Istvánná régebben egy kislakást vett meg a várostól 12 ezer pengőért. Mivel a vevő a

Next

/
Oldalképek
Tartalom