Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-02-28 / 48. szám
XVI. évfolyam 48. szám. 1833 Február 28. Kedd. Ára 10 fillér Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. síelte, __ujiivaial: Z-alaeaersiej, síécbeiyi-téi 4. Tele lőn: 128 sx. — FiífcszeiKesxtöség: Keszthely, Kossntn L-i. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2 pengi, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A kisgyülés elhatárolta, ^ hogy Zalaegerszegen fölállítják Apponyi Albert gróf szobrát. Vármegyénk {örvényhatósági kisgytilése ma délelőtt fél 10 órakor Bődy Zoltán alispán elnöklete mellett rendkívüli ülést tartott, amelynek egyetlen tárgya volt P e h m József zalaegerszegi apátplébános, törv. hat. biz. tag indítványa Apponyi Albert gróf szobrának a vármegye székhelyén leendő fölállítása iránt. Az indítvány szövege a következő : Tisztelettel indítványozom, mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy gróf Apponyi Albertnak a vármegye székhelyén szobrot állít és a vármegye társadalmát a mai időkhöz mért szerény adakozásra hívja fel a közgyűlés által megalakítandó nagybizottság révén. Indokra nem szükséges hivatkoznom; Apponyi egyénisége, érdemei beszélnek maguk helyett. Zala lelkében mindenkor élénk visszhangra találtak Apponyi eszméi, akkor is, amikor Ő még pályájának első felét élte. A gyűjtés azonnali megkezdése fontos; a szobor elkészítése maradhat arra az időre, amikor Isten elveszi fejünkről az ínséget. A Hiszekegy elmondása után Brand Sándor dr. főjegyző felolvasta az indítványt, amit v Pehm József élőszóval is megindokolt. Nagyhatású beszédben mutatott rá arra, hogy Apponyi Albert gróf alakja ércbe kívánkozik, mert történelmi szerepe olyan, mely világitó fáklyaként szolgál Útmutatóul a vármegyének. Ma nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi válságot is élünk. Beteg a nemzetnek lelke is. Történelmi szükség tehát a Ielkeknek gyógyítása is. Az Apponyi kultusz alkalmas arra, hogy a nemzet hittel és bizodalommal viseltessék jövője iránt, mint viseltetett Apponyi is. Zala megye — sajnos — szintén trianoni vármegye s ez a körülmény is ösztönözhet bennünket, zalaiakat arra, hogy az Apponyi kultusszal példát mutassunk arra, hogy nem mondunk le területünkhöz való jogunkról, mint ahogyan Apponyi a nagy nemzetközi fórumok előtt sohasem mondott le az országnak az elszakított területekhez való jogáról. Emlékeztetett itt Gárdonyinak egy regényére, melynek címlapján a szerző átöleli a kis falut, melyet annyira szeretett, így ölelte át Apponyi is az egész országot, mikor annak jogait védte. Lehetséges, hogy a Gondviselés akaratából sokáig kell hangoztatni jussunkat, de azért rendíthetetlenül tovább kell küzdenünk Apponyi példája nyomán. Ha tehát meggondoljuk, mit tett hazánk érdekében Apponyi, nem kell erőltetni magunkat, hogy megtudjuk, hogy miért kívánkozik Apponyi alakja ércbe. Hivatkozott ezután a külföldi sajtó magatartására, amit Apponyi elhunyta alkalmával tanúsított, hivatkozott arra a nagy érdeklődésre, mely Apponyi betegsége alatt nyilvánult meg úgy a Vatikánban, mint uralkodóknál, nemzeteknél. Hunyadi János halála óta nem nyilatkozott meg nemzetünk iránt az általános együttérzés soha annyira, mint Apponyi halálakor. És azok a külföldi sajtócikkek nem propaganda cikkek, nem megfizetett közlemények voltak, hanem Apponyi nagyságának elismeréséből és az iránta való hódolatból fakadtak. Az ő nagy értéke szülte a világsajtónak eme magatartását. A kormányoknak, diplomatáknak száz alkalmuk van a részvétnyilvánitásra, de, amikor Apponyi halóporában tette meg az utat hazafelé, az őt hozó vonathoz éjjeli órákban, hidegben, fagyban vonultak ki, hogy tiszteletűket iránta bemutassák. Itthon térdelve, imázva, kivilágítással várták őt. Valóban megható volt az a részvét, mellyel iránta adózott mindenki, még azok is, akik annak idején Apponyi politikai ellenfelei voltak. Idézte Gömbös Gyula miniszterelnök szavait : ő volt köztünk a legjóságosabb, a leghűségesebb magyar. — Ö volt a mi igazságunknak a nemzetközi fórumok előtt igazi reprezentánsa. Ravasz László református püspök igy nyilatkozott: Ő volt a század Iegkülönk magyarja. Élete a legszebb beszéd, beszéde a legszebb élete. Ravatalánál a református egyetemes konvent küldöttsége is ott állott. A politikai pártok mind méltóképen fejezték ki tiszteletűket Apponyi iránt. Csak a szociáldemokraták és kommunisták nem szóltak, de, becsületökie legyen mondva, legalább — hallgattak. Egyszerű magyar munkások Kolmárban 451 en Írtak résztvevő levelet Apponyi özvegyének s ezek a szegény emberek, akiket már majdnem a kommunizmusba kergetett nyomoruk, egy kápolnában misét szolgáltattak lelkiüdve- ért. Amikor láttuk az egyetemes nagy részvétet, mely a magyar nemzetet a világnak minden valamire való nemzetével összekapcsolta, csak meggyőződhettünk arról, hogy Apponyi emléke ércbe kívánkozik. És, ha azt mondják rólunk, hogy temetni tudunk, ne mondják ránk azt, hogy feledni is tudunk. A bús felejtés leküzdésével adjunk példát a többi vármegyének. Kérte ezután a kisgyülés tagjait, legyenek vele együtt ebben a kegyeletes dologban, melyből szerény személyét kikapcsolja. Pusztán csak a nemzeti egységben kivánja, hogy rójják le a kegyelet adóját a nemzet nagy fia iránt. Általános helyeslés fogadta Pehm apátplébános beszédét. Utána Mesterházy Jenő jelentkezett szólásra. Beszédét azzal kezdette, hogy távol áll tőle a kegyeletsértés, a mai viszonyok között azonban lehetetlennek tartja a kivitelt, amit maga az indítványt tevő is elismer. Például említi a Csány szobrot, mely 25 esztendő után volt csak felállítható, de akkor is a községeknek kellett a költségekhez hozzájárultok s azokat biztositaniok. Fölemlítette, hogy nincs még szobra itt Bethlen Gábornak, II. Rákóczi Ferencnek, Kossuthnak, Széchenyi Istvánnak, Tisza Istvánnak; ha tehát szobrot akarunk emelni, tartsuk be a sorrendet. Végül azt ajánlotta, halasszák el a. dolgot olyan időkre, amikor azt meg is tudjuk valósítani. Bosnyák Andor mindenben helyesli Pehm József javaslatát, valamint Németh János is. A fölszólalások után Pehm József válaszolt Mesterházy Jenőnek. Amióta tagja a törvényhatósági bizottságnak, sohasem hallotta, hogy mulasztást követett el a megye azzal, hogy a nemzet más nagyjainak nem állított szobrot. Ez eddig nem fájt a köznek, Arra pedig, hogy a Csány szoborra oly sokáig kellett várni azt válaszolja, hogy az Apponyi szobor ügyét nem a társadalom, hanem a vármegye veszi a kezébe, lehetetlennek tartja ezért a hosszú időre való elhúzódását. Számíthatunk arra, is, hogy a válság egyszer csak véget ér; hiszen, ha ez nem történnék meg, belepusztulunk mi is, az ország is. Es, ha jobbra fordulnak az idők, a törvényhatóság bölcsesége mondja meg, mikor kell megtenni az első lépést. Határozat. Bődy Zoltán alispán ezzel bezárta a vitát s szav ás alá bocsátotta Pehm József javaslatát, amelyet a kisgyülés nagy többséggel elfogadott. Azután Brand Sándor dr. főjegyző indítványára kimondották, hogy a határozatot a kisgyülés elé terjesztik azzal, hogy küldjön ki 30 tagú bizottságot a szoborügy intézésére s a bizottság a társadalomból kiegészítheti magát 100 tagra. A szoborügyhöz megjegyezzük, hogy Zala megyének ez a határozata utmutatóul szolgál a többi vármegyének is az Apponyi kultusz ápolására. Egyébként örvendetes, hogy országos mozgalom indult meg Apponyi szobrának Budapesten leendő fölállítása iránt is. Országszerte megkezdik a bekötő ntak építését. Megindulnak a közmunkák. A politika hírei. Budapest, február 27. Fabinyi, Imrédy és Kállay miniszterek megbeszélései alapján a minisztertanács tervezetet fogadott el a közmunkák megindítása ügyében. A tervezet szerint az országban megindítják a közmunkákat és megépítik a községi bekötő utakat. Énnek a programmnak keretében 1.100 olyan községet kötnek be a főbb országutakba, amelyeknek nincs kövezett ütjük, A bekötő utak kiépítése még a tavasszal megtörténik. Megkezdik a vizi munkákat is. Kedden délelőtt összeül a 33-as bizottság, amely két rendelettervezetet tárgyal. Az első a gazdáknak zöld hitellel való ellátásáról szól, a második pedig az ipari munkaszervező intézet felállítására irányul. Az intézet 15—20 millió pengő alaptőkével indítja meg az ipari munkát azokban az iparágakban, amelyek jelenleg nem tudnak kellő [munkást foglalkoztatni. A közmunkákról a miniszterelnök szerdán tájékoztatja a Házat. Imrédy pénzügyminiszter vasárnap Jászberényben ismét programmbeszédet mondott. Gyűlést tartott tegnap a független kisgazdapárt jelöltje, Baráth Endre is, akit Éckhardt Tibor és Ulain Ferenc támogatnak. Rövid táviratok. A német választási harc teljes erővel folyik. Az egyik gyűlésen az acélsisakosok vezére bejelentette, hogy a szakszervezeteket állami felügyelet alá helyezik. — A japán-kínai háború Jeholban teljes erővel folyik, bár dermesztő hideg akadályozza a hadműveleteket. A japánok most Csi Feng városát akarják elfoglalni. Kínai jelentés szerint a japánok megsemmisítő vereséget szenvedtek, viszont a japánok előnyomulást jelentenek. A hóakadályok a Dunántúlon megszűntek és a vasúti forgalom helyreállott. — A gyüléstilalmat a kormány valószínűen még ezen a héten visszavonja. — Cermák polgár- mester megmentésére már nincs remény. — Az angol lapok élénken foglalkoznak a Giornale d’ Italia leleplezésével, amely sze-
