Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-02-24 / 45. szám
1933 február 24. Zalamegyei (Jjság 3 A szanatórium ügye még nem kerül le a napirendről. Légi flotta-bázist épit Anglia Arábiában. London, február 23. Anglia hatalmas légi flotta-bázist épit Arábiában, Bagdadtól 50 mérföld- nyire. Nagy műhelyek, hangárok, benzinraktárak, hadianyag-raktárak épülnek, továbbá 50 ezer katona befogadására alkalmas város. Cermák állapota válságos. Miami, február 23. A Roosevelt ellen megkísérelt merénylet alkalmával megsebesült Cermák chicagói polgármester állapota továbbra is rendkívül aggasztó és kevés a remény felgyógyulására. A merénylő Zingara nem feleb- bezett az ítélet ellen. hqii i u m n—v* íreamar • Tragikus helyzetben van a felvidéki ipar. Mint a Pressedienst Der Donaustaaten jelenti, a szlovenszkói gyáriparosok szövetségének most lartott gyűlésén feltűnést keltő beszámolók hangzottak el arról a tragikus helyzetről, amelybe a felvidéki ipar a csehek gazdaság- politikája következtében jutott. Bondy Egon elnök, a kábelgyár igazgatója elmondotta, hogy minden nap új politikai vagy tisztán gazdasági jellegű meglepetéseket hoz. A felvidéki ipar súlyosan beteg, a kalkuláció elvesztette hagyományos értelmét. A kis és nagyüzemek vezetékében az d szempont érvényesül, hogy megvédjük azokat az elmerülés- től. A közterhek meghaladták azt a mértéket, amely mellett a magánvállalatok még kereshetnek. Ijesztő jelenség, hogy, amig a nyersacél ipar termelése 1929 ben még 2 millió tonna volt, a múlt évben már csak 580 ezer tonna és ugyanezen idő a'att a hengerelt áruk kivitele 392 ezer tonnáról 46 ezer tonnára csökkent. Hexner Ervin ügyvezető igazgató arra mutatott rá, hogy az ipar meggyengülése hatalmas méretekben növelte a munkanélküliséget. Ennek jele, hogy a múlt esztendőben a betegség- biztosító pénztáraknál 40 ezerrel kevesebb munkás volt biztosítva, mint az előző évben. A balesetbiztosító intézetnél bejelentett bérösszeg egy év alatt 180 millió koronával csökkent. A termelés pangásával egyidejűén a termelés terhei növekszenek. Az ipari kivitel zsákutcába jutott a vámharcok következtében, kompenzációs üzletekket pedig a kivitelt nem lehet fentarlani. Beszéde végén ezt mondotta: „Egészében az ipar hangulata pesszimisztikus. A gazdaság szabadságát követeljük nemcsak a külfölddel szemben, de a belföldön is.“ Mint a csehországi helyzetre jellemzőt megemlítjük, hogy a múlt év végével Csehországban 700 e?er munkanélkülit tartottak hivatalosan nyilván, de a tény leges szám jóval magasabb. Munkanélküliek segélyezésére a múlt évben 813 millió cseh koronát fizetett ki az állam. Bútorokat díjmentesen, kedvező fizetési feltételek mellett szállít az ország bármely részébe KOPSTEIN Bútorá ruház, i Nagykanizsa, Sopron és Szom- ! bathely. Még egyszer és talán nem utól- jára, vissza kell térnünk a zalaegerszegi szanatórium ügyére, mely az utóbbi időkben már az ország közvéleménye elé is került egyik fővárosi lap közlése nyomán. Az illető lap ugyanis, — mint a napokban közöltük, — azt irta, hogy illetékes helyről nyert információi szerint a szanatóriumnak bezárása után már nem tárgyaltak annak megnyitása felől. Erre a polgármester megadta a választ. Igenis tárgyaltak. Az ügyre most azért térünk vissza, mert a polgármester legutóbb is a leghatározottabban kijelentette, hogy ez a Szanatórium volt az ÓTI-nek legolcsóbb intézete, mert ez teljesen kifizette magát, sőt — fölösleggel is rendelkezett ; másodsorban pedig, hivatalos himutatások szerint föladatát is nagyszerűen teljesítette. Akkor pedig, amikor hire járt annak, hogy a beszüntetés veszélye fenyegeti a szanatóriumot, a város újabb területek átengedésére is hajlandónak mutatkozott, csak, hogy fokozottabb mértékben elégíthesse ki a szanatóriumot. Az újabb területeket természetesen csak használatba adta volna a város. No, de ez annyit jelentett, mintha a beígért terület az OTÍ tulajdonába ment volna át, mert úgy használhatta volna föl, amint azt jónak látja. Ezek után tehát teljesen érthetetlen, miért ítélték halálra ezt az intézményt s miért hajtották végre olyan nagy sietséggel az Ítéletet ? Ha finánciális szempontból „leépítésre“ volt szükség, miért kezdték azt egy, céljának teljesen megfelelő egészségügyi intézményen? A múlt napokban közöltük Glaser Géza tarvezelét a silányabb szőlőterületek csökkentéséről. Megirtuk, hogy a tervezettel komolyan foglalkozik a kormány és rámutatott arra, hogy a tervezettel szemben az érdekelt gazdák körében harc indult meg. Ez a harc a jelek szerint mindjob ban kiélesedik. Erre vall az az érdekes cikk is, amely most je lent meg egy dunántúli földbirtokos tollából a Magyar Közgazdaság cimü szaklapban. ^ A cikkíró megállapítja, hogy a Glaser-féle szőlőirtási javaslat megvalósítása valóságos arculA tüdőbetegségek terén, — sajnos — nem mutat a statisztika olyan kedvező adatokat, hogy azok megokolttá tennék az intézet bezárását. De tegyük föl, hogy az állam ráfizetett volna valamit, vagy a gyógykezelési statisztika nem mutatott volna olyan ked vező eredményt, mint amilyent tényleg mutatott, akkor is szükséges lett volna annak föntartása, mivelhogy a valami mindig több a semminél. Kárt semmi szin alatt nem tett a szanatórium, egészségi állapota ott senkinek sem rosszabbodott, gazdasági tekintetben kifizette magái : miért kellett hát megszüntetni ? Ez a kérdés merül föl unos-untalan és erre nem kaphatunk megnyugtató választ. Az illető fővárosi lap szerint bizonyos időkben már nem folytak tárgyalások a szanatórium megnyitása felől ; a polgármester ezzel ellenkezőt mond s állítását bizonyítani is tudja. Szükséges volna most, hogy az OTI is nyilatkozzék hivatalosan, nehogy az a hir erősödjék meg, hogy a polgármester hamis beállításban tartotta egy ideig az ügyet a közönség előtt. Nézetünk szerint tehát itt tisztázásra vár két kérdés: miért kellett megszüntetni a zalaegerszegi szanatóriumot és kinek van igaza a tárgyalásokat illetően ? A sok huza- vona helyett bizony leghelyesebb volna a szanatóriumot ismét üzembe helyezni, aminek az elmondottak alapján igazán nincs akadálya. így azonban bármilyen célra használják is azt föl, a szanatórium ügye örökös tüske lesz a lábunkban. csapása volna az ország egész földműves lakosságának, mert ez a terv — amelynek titkos céljai vannak — az ország számos vidékét, a lakosság százezreit taszítaná nyomorba. Hangsúlyozza, hogy a Glaser-féle akció aszesz- kartel érdeke, amely a szőlőterületek egy részének kipusztitásával akar megszabadulni a borpárlat versenyétől, hogy azután diktáló rikus szerepet játszhasson továbbra is a szeszpiacon. Megállapítja, hogy Glaser Géza akciója érthető, mert Glaser a szeszkartel igazgatósági tagja, de érthetetlen volna, ha a kormány a szeszkartel érdekében feláldozná az ország földműves népének érdekeit. A szőlőterületek csökkentésének következményeit a cikkíró a következőkben jelöli meg. Száz- tizenötezer hold szőlő megműveléséhez évről évre 12 millió napszám szükséges. Ez a munkaalkalom megszűnnék és nem lenne pótolható a munkanélküliség korszakában. Értékesítési lehetőség hiányában megsemmisülne 1 ll ezer hold ültetése, felszerelése, pince, hordó, kád, prés és szőlőkarókban hoídankint minimálisan 900 pengő érték, tehát több, mint 100 millió pengő. Az állam- kincstár ezeken a területeken elesnék a törköly és seprő kitermelési adójövedelmétől. A vidéki pálinkafőzdék téli munkaalkalmai megszűnnének. Az amugyis túltermelésben levő gazdasági területek 115 ezer holddal szaporodnának. Más foglalkozás hiányában kereset nélkül maradna sok ezer család, mely tisztán bortermelésből él. Minden lehetőségtől megfosztanák a párás, nyirkos, hideg éghajlatú és silány talajú vidékeket a Déldunántulon, amelyek a gabonatermelésre nem alkalmasak. Tömegfogyasztásra szolgáló olcsó borok többé nemlennének. A megmaradó hírneves magyar borok e célra nem alkalmasak. Nedves, peronoszpórás években bortermésünk az ország szükségletét nem tudná fedezni. Rámutat végül a cikkíró, hogy a borárak esése, amelyen Glaser Géza az irtással akar segíteni, nem speciális magyar jelenség, mégsem akarnak irtani más országokban. Hangsúlyozza azt is, hogy egyes országok épen a gyengébb minőségű magyar borokat vásárolják. Svájc nálunk a direkt- termő, silányabb Othelló borokat 24 fillérérért keresi, mig a jobb rizling borok 12 fillérért kaphatók. X. EDISON-nOZI n o BJ JíIN KIEPURd u-I u OLASZ RIVIÉRA 3 •tv k_ a SVÁJC BÉRCEI 3 o IL r* ÉJFELI SZERENÁD r H E. IU z-J u E JÖN!-t 3 z a n z n «0 ÉJFÉLI SZERENÁD z m u >-1 OLASZ RIVIERA n 3 u C SVÁJC BÉRCEI n* a C-j SCHNEIDER HAQDA * n r z >JdN K1EPUR/J r z m> a tu EDISON-MOZI N Z Eseménynaptár. Február 25: Az Egyházi Ének és Zeneegyesület farsangi estélye a Kulturházban. A Zalaegerszegi Református Noegylet műsoros táncestélye az Arany Bárány termeiben. Február 26: A Kát. Legény- egylet misoros estje a Kulturházban. — Mozivetitésre alkalmas színes diapozitivek a keszthelyi kiadóban megrendelhetők. Ön is hallgassa meg Szedő Miklóst a rádióban február 25-én este fél kilenckor és vegyen részt a Rádióélet operett felismerési versenyén. Éles harc indul meg a szőlőterületek csökkentése ellem A szeszkartel érdekeit szolgálná a terv végrehajtása.
