Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-02-23 / 44. szám

Az eskü. No, most már nyugodtan alha- tik a kisántánt, sőt az egész Európa. A hirtenbergi fegyvergyár elkészült az Olaszországból kül­dött fegyverek kijavításával és azokat visszaküldi megrendelőjé­nek. ügy látszik, a szomszédok ezt a fegy vermennyi séget épen elegendőnek tartották arra, hogy az osztrákok és magyarok vissza­szerezhessék légi birtokállományu­kat. Az természetesen mellékes, hogy a kisántánt államok mást sem csinálnak, mint fegyvereket szállítanak; ellenben bűn, béke­bontási szándék az, ha nálunk, vagy Ausztriában egy csatoló rozs dás puskát összekalapálnak, meg* smirgliznek és igy használhatóvá teszik azokat. Az a nagy lárma, amit ezzel a „fegyverszállitási“ üggyel kapcsolatosan ütött a fran­cia fiastyuk családja, megint csak azt az óriási félelmet árulta el, ami a franciákat minden, Német­országból áthallatszó hang halla­tára elfogja és amely elfogja a kisániántot akkor, amikor Magyar- országon egy szakasz levente fa­puskákkal „gyakorlatozik“. Váj­jon meddig tart még ez a fé­lelme? Addig, amig jóvá nem teszik a sok igazságtalanságot és méltánytalanságot. A lelkiismeret, ez a nagyszerű kisbiró, csak zak­latja az embereket és hiába min­den beszéd, minden tanácskozás, fogvicsorgatás, a lelkiismeretnek szavát elnyomni nem lehet. Min­deneket túlharsog az ! Ez a mos­tani lárma is csak arra szolgált, hogy a lelkiismeret szavát el­nyomja, mert hát az megint igen hallatszott a revízió gondolatának érése közben. Most azután az a kérdés, hogy ezt a kellemetlen­kedő kisbirót mivel próbálják elhallgattatni, vagy legalább is csendesebb nyilatkozásra kénysze­ríteni ? Mert az bizonyos, hogy a lelkiismeretfurdalás nem marad annyiban. Addig mindenki, még a legrutinirozottabb gonosztevő is nyugtalan, amig rablott holmit őriz magánál; addig minden leg­kisebb zajra is ijedten rebben föl, addig gyanús neki mindenki, aki — él. A franciák egyik tengertől a másikig valóságos cementhegy­láncot építettek, összeharácsoltak minden aranyat, alakítottak erre mifelénk egy érdekszövetséget, mely a legyőzött szomszédokat mindenükből kifosztotta és mégis örökös félelem az életök. Pedig arra hiába számítanak, hogy a németet tönkreverik. Azt az élet­erős nemzetet a francia nem foszt­hatja meg életétől. Ez hiú ábránd. Azonban valami újszerűt találtunk ebben a „fegyverszállitási“ ügy­ben. A francia-angol jegyzék „esküt“ követelt az osztrák ható­ságoktól annak bizonyítására, hogy a fegyvereket visszaküldöt- ték. Szinte meglepő, hogy ebben a szomorú időkben, amikor az erkölcstelenség annyira tombol, gondoltak arra, — a diplomácia rejtelmes világában, — hogy van még valami szent az emberek előtt, hogy az eskü szentsége még nem került a politikai élet lom­tárába. Igen, esküt követeltek. Akkor hisznek csak az osztrák­nak, ha az megesküszik arra, hogy igaz az, amit mond. Elte­kintve attól, hogy ezzel a porig akarták alázni a velünk együtt már eléggé megalázott és kifosz­tott osztrák népet, — örülünk annak, hogy legalább ezt a szót halljuk: eskü. Rut dolog, bűnös eljárás azzal visszaélni, mert való­ságos visszaélés az, amit a fran­ciák az eskü követelésével elkö­vettek, de valami vigasztalót még­A Kisbaiaton kipusztitaná Budapest, február 22. A kép­viselőház tegnap este befejezte az osztrák-magyar kereskedelmi szer­ződésről szóló miniszteri jelentés vitáját. A felszólalásokra Kállay földmivelésügyi miniszter vála­szolt, aki azt hangoztatta, hogy Magyarország semmiféle gazda­sági közeledés elől sem zárkózik el. Ezután a vizitársulatokról szóló javaslatot tárgyalták. Navratil Dezső azt kérte, hogy a Kisbala- tont kiméljék meg, mert lecsapo­Bécs, február 22. Tegnap dél­után a francia és angol követek megjelentek Dolfuss szövetségi kancellárnál és hangsúlyozták, hogy kormányaik meglepetéssel értesültek arról, hogy milyen iz­galmat keltett Ausztriában a hir­tenbergi jegyzék. Rámutattak, hogy kormányaik nem viseltetnek ellen­séges indulattal Ausztria irányá­ban, jegyzékük nem volt ultimá­tum jellegű. Kérték a kancellárt, hogy ne legyen az osztrák válasz­nak érdes hangja és ne élezze ki az ügyet. A követek látogatása után a kancellár összehívta a miniszter - tanácsot, majd a parlament főbi­zottságát, amely egyhangú hatá­rozattal megállapította, hogy az ügyet az osztrák köztársaság mél­tóságának sérelme nélkül sikerült befejezni. Dolfuss kancellár kö­zölte a bizottsággal, hogy Ausztria megóvta jogi álláspontját, eskü alatti nyilatkozatot nem tesz, el­marad a vámokmányok bemuta­tása is a fegyverek visszaküldé­séről és a hatalmaknak meg kell elégedniük az osztrák kormány egyszerű közlésével, amely a nem­is találunk abban, hogy az eskü­ről még nem feledkezett meg egé­szen az emberiség, hogy a szent eszményeket még nem zárta ki teljesen szivéből a kulturember.. A hirtenbergi esettel kapcsolato­san említésre méltó még, hogy a hazaárulásnak jellegzetes példáját szolgáltatta egy osztrák szociál­demokrata képviselő, aki — bizo­nyára a hirtenbergi fegyvergyár szociáldemokrata munkásainak be- sugása alapján — nyíltan a vi­lágba kiáltotta, hogy az olaszok fegyvert szállítottak Ausztriának, meg — persze — Magyarország­nak. Erre a hazaáruló vádasko­dásra alapította eljárását a hatal- ! más francia, ki azonban most * mégis takarodót fuj. madárvilágát a lecsapolás. lása esetén a kócsagok és a Kis­baiaton egyéb madarai kipusztul­nak, ami nagy veszteséget jelen­tene. Ezután igen heves napirendi vita folyt. Többen tették szóvá a mezőkeresztesi választás ügyéi. Az elnök Esztergályos Jánostól meg­vonta a szót, majd javaslatára a Ház Esztergályost és Györkit a mentelmi bizottság elé utasította. Az izgatott szóváltás még az ülés után is folyt. zetközi szokásoknak megfelelően teljesen hitelt érdemlő. Bécsi és külföldi diplomáciai körökben az osztrák kormány nyi­latkozatával a hirtenbergi ügyet befejezettnek tekintik. London, február 22. Angol kö­rök megelégedésüket fejezik ki, hogy hála Mussolini és Grandi követ tapiniatos fellépésének, a hir­tenbergi ügyet teljes megelége­désre sikerült megoldani. A meg­oldás szerint nem kétséges az osztrák kormány jóhiszeműsége, viszont a kisántánt is megeléged­hetik az elintézéssel. Azok az or­szágok, amelyek az ügyet felfúj­ták, igen erős hadseregekkel ren­delkeznek és nem kell félniök, ha olyan ország, amely esetleg ellen­ségük lesz, 50 ezer fegyvert sze­rez be. Róma, február 22. Olasz körök­ben rámutatnak arra, hogy a hir­tenbergi ügyet a kisántánt fújta fel. Rámutatnak, hogy Franciaor­szágnak és a kisantantnak nincs igaza. A hirtenbergi ügy nem sérti a békeszerződéseket, de igenis sérti a kisántánt titkos katonai szerző­dése, amely egyenesen Olaszor­szág ellen irányul. Nem kétséges, hogy az ilyen ügyek gyorsítják a békeszerződés revízióját és meg­ássák a sirl a tarthatatlan béke- szerződéseknek. Március 5-én nagyszabású Ápponyi emlékünnepéi; lesz Zalaegerszegen. A zalaegerszegi róm. kát. egy­házközség rendezésében az ösz- szes egyesületek bevonásával nagyszabású Apponyi emlékün­nepélyre készül városunk közön­sége. — Valahányszor az egy­házközség a múltban rendezésre vállalkozott, lett légyen az ünnepély, vagy színdarab, úgy tapasztaltuk, hogy a város legszélesebb körei­ben a legnagyobb megértést tudta kiváltani. Az a tény, hogy az Apponyi emlékünnepély ren­dezésére az egyházközség vállal­kozott, máris elég garancia arra, hogy ez az ünnepély Apponyi nagy szelleméhez arányaiban és előkészületeiben méltó lesz. A gyászünnepély műsora a követ­kező : 1. Spuhr: Gyászdal. Énekli az Egyházi Ének- és Zeneegyesület vegyeskara. 2. Dr. Fatér Endréné a gyász­ünnepélyt megnyitja. 3. Horváth Irén tanítónő elő­adása : Apponyi vallásossága. 4. Wagner: Zarándokok kara. Előadja az Egyházi Ének- és Ze­neegyesület és a Move egyesitett teljes zenekara. 5. Suszter Oszkár igazgató előadása: Apponyi a politikus. 6. Farkag Ferenc tanár szava­lata : Palasovszky : Apponyi Al­bert gróf. 7. A teljes zenekar a Szózatot játsza. Az ünnepély közelebbi előké­szítésére ma délután az egyesü­letek vezetői számára értekezlet lesz a Kuíturházban, ahol több aktuális kérdést beszélnek meg az ünnepéllyel kapcsolatban. Hisszük, hogy az ünnepély mind a rendezőbizottság, mind a nagyközönség részéről a magyar gyásznak méltó kifejezője lesz. Japán győzelem Jeholban. Tokió február 22. A japán had­sereg folytatja előnyomulását Je­holban és ma elfoglalta Peipiao városát. A kínaiak ellenállása gyengül. Súlyos harcok Berlinben. Berlin február 22. Az éjszaka a német fővárosban súlyos össze­tűzések voltak a nemzeti szoci­alisták és a kommunisták között. A harcnak 2 halottja, 3 súlyos és több könnyű sebesülfje van. XV L évtől* mm 44. szám. « 10 fillér 1933 Február 23. Csütörtök. á f&V síV \oWjx Y>s Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. SXBi&esz, .. Aiadúkivatal: Zalaeíwsxei, sz&clfiiyi-téi l TBinion: 128 xx. — Fiókszerkesztöséa: Kusztmiy, Kossntu L.-u. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Franciaország megháirált a hirtenbergi ügyben. Ausztria nem ad sáiaszjegyzéket — Befejezték az ügyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom