Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-03 / 2. szám

IS2P3 Január 3« Kedd. KIÉI. évfolyam 2. szám lira SO fillér tV Oos Lás''ó P 54 Ifebäno c utna* Za\a cs^ny *0Mé%ÍÍ nesztő: Herboly Ferenc. sierK -..uuíDisiesi, Síéclenyi-lér 4. tiMol . x.o m. — FUttíáitóiilYatal: xesitiiely, Kossutii l.-h. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. EK fizetési árak: egy hónapra 2 peng*", negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A Muraköz kérdéséhez. Irta : Bajza József dr. Mindig örömmel veszem, ha valaki valamely írásomat bírálat tárgyává feszi. Az eszmék tisztá­zása alig képzelhető el kritika nélkül és egy polémia jobban fel­hívja a közönség figyelmét, mint a legbölcsebb íejtegelés. Ezért volt számomra kellemes meglepe tés, mikor dr. Szabó Zsigmond ur érdekes cikkét kézhez vettem. Szabó Zsigmond ur megjegy­zései túlnyomó részben megerősí­tik, Kiegészítik adifásaimai, vagy legalább nem ellenkeznek velük. Mondandóimban lehetőleg a mura­köz, i kérdésre bzoritkuz’am, azért nem beszé lem egyről másról, amit Szabó ur, úgy laUzik, fontosnak tari. Ezekkel a megjegyzésekkel most sem foglalkozom, csak azok­kal, meiyek fejtegetéseimet cáfol­ják, vagy amelyeket Szabó ur té­vesen interpretál. 1. Cikkemben a nagy pipáju, kevés dohányu jelzőket azokra al­kalmaztam, akik a muraközi és, a szlavón nyelvet kitalálták és akik a horvátok szidalmazásával vélnek a Muraköz, ügyének szolgálatot tenni. Miután Szabó Zsigmond ur nem hisz a muraközi és a szia vón nyelvekben és elitéii a hor­vátok ocsáriását, a fenti jelzők nem vonatkozhatnak reá. 2. Cikkemben aehol sem nyi­latkozom a sto- és a kaj nyelv­járások egymástól való lényeges, vagy lényegtelen eltáréseirői. Én azt magyarázgaítam, hogy a mu raközi Kaj és a horvátországi kaj között miként keletkeztek jelenték­telen eltérések. Azt sem mond­tam, hogy a horvát irodalmi nyelv 14 éves oktatása a muraközi is­kolákban kiküszöbölte volna a muraközi kaj., hanem csak azt, hogy az irodalmi nyelv 14 éves oktatása kiküszöbölte a muraközi és a horvátországi kaj közötti je­lentékteleneltéréseket. A rni isko­láinkban mindenül! a magyar í irodalmi nyelvet tanítják, de azért a magyar nyelvjárások továbbra is élnek a nép ajkán és helyes is, hogy élnek. így van ez a Morvá­toknál is. Különbség csak az utolsó évek magyar Muraközében volt, meri ott mi nem a horvát irodalmi nyelvet tanifotluk. Ezt az eljárást a múitra nézve nem te­szem kritika tárgyává, de a jövő­ben a horvát irodalmi nyelv ki­irtásának kísérletét elhibázott vál­lalkozásnak tartanám. Különben, ha a muraköziek kezébe tesszük le hovatartozásuk eldöntését, ezt a kérdést is reájuk kell bíznunk. Ne vegye rossz néven dr. Szabó Zsigmond ur, ha arra figyeimezte- tem, hogy a nagypipáju, kevés do- hányu urak fegyvertárából való eljárás a muraközi kaj és a sto horvát irodalmi nyelv eltéréseit egymással szembeállítani és ebből egyetemi ny. r. tanár. a Muraköz kü’önállására nézve bizonyítékokat kovácsolni. Vala­mennyi idézetet, melyet Szabó ur cikkében felsorol, ugyanúgy mond­ják a zágrábi kajok is, mint a muraköziek. Persze nem az intel­ligencia, hanem a köznép. A Mor­vátoknak a tizenhatodik század közepé'ől egész Gáj Lajos fellé­péséig (183ő) jelentékeny kaj iro­dalmuk is volt. Pl. a Zrinyiászt Zrínyi Péler ilyen kaj-nyelven fordiioma horvá ra. Gaj után ez di irodalom elsorvad!, de a mű t század nyolcvanas éveiig tartotta magst, azután meg a legnagyobb Morvái regényíró, Babics-Gyalszki zágorjei novelláiban és Domjánics Dragutin lírai költeményeiben új éleire kelt. Ezt a kaj-irodalmat zavartalanul érti és élvezi a mura­közi Morva», ha nem is ismeri a sto-nyelvet. Kaj és sto között volt, van és marad különbség, de, ha a muraközi kaj különállását vi­tatjuk, lessék a horvátországi kaj- jal és nem a sto vai szembeállí­tani ! 3. Bocsásson meg dr. Szabó Zsigmond ur, de cikkének törté­ned és jogi része mereven szem­befordul a lényekkel. Először is nem a zágrábi Nemzed Tanács mondta ki az elszakadást, hanem a horvát szábor (országgyűlés). Ez lényeges körülmény, mert a szábor határozatait ma is érvénye­seknek tartják a Morvátok, ellen ben a Nemzeti Tanács ténykedé­sét nem. Tanulságos példa erre Macsek múlt évi öt pontja. Má­sodszor: arra kár kilanitani engem, hogy az elszakadó határozat nem vonatkozhatott a Muraközre, hi­szen ez olvasható cikkemben is. Harmadszor : a horvát szábor ha lározatához a demarkációs vonal­nak semmi köze. A horvát szábor október 29 én mondta ki az el­szakadást, a Diaz Webet-féle fegy­verszüneti szerződés meg novem ­ber 2-án kelt. A fegyverszüneti szerződésben megállapított d már ­kádé egybeesett a Magyar Biro­dalom határaival, tehát Horvát- Szlavonországok és Fiume a de markácíőn innen feküdtek. Ne­gyedszer : az a tény, hogy voltak és vannak horvátok, akik a Mura­közt igénylik, nem változtat azon, hogy a Morvát szábor nem köve telte a Muraközt és igy a magyar és a horvát közjogi felfogás azo­nos a muraközi kérdésben. Köz­jogi érvénye minden esetre csak a szábori határozatnak van. Én követelhelek a magyar törvények keretein belül akármit, eszméim nek megnyerhetem akár a nemzet többségét is, de követeléseimnek csak akkor lesz közjogi és nem zetközi jogi érvénye, ha a magyar országgyűlés magáévá teszi azokat. Egyetértünk Szabó Zsigmond úrral abban, hogy Muraköz dönt­I sör, saját sorsáról és hogy Ma- | gyarországnak és Horvátország | nak egyaránt érdekében áli a magyar-horvát testvériség. Ez a Berlin, január 2. Szilveszter éj­szaka sok véres politikai össze­ütközés történt Berlin utcáin úgy, hogy a rendőrség egész éjszaka talpon volt és sokszor vonult ki riadóamtókon a rend helyreállítása Budapest, január 2. A diplo­máciai testület tagjai újév napján • délben felvonultak, a királyi várba, hogy a kormányzó előtt kifejezzék jókívánságaikat. A diplomaták tiszteletére a várudvarban egy diszszázad állott fel, amely a diplomáciai kar doyenjét, a pápai runciust, tisztelgéssel fogadta. A kormányzót a diplomáciai kar nevében a pápai nuncius köszöntötte. Reményét fejezte ki, hogy, ha nem- is várható gyors javulás a gazdasági válság terén, de egy két halvány fénysugár jo­gosulatlanná teszi a túlzott pesz- szimizmust. A nemzetek között mindinkább szükség van a szo­lidaritásra, s annyi nemes törek­vés nem maradhat eredmény nélkül. A magyar nép jövője iránt is bizalmat merit a nemzet mély i vallásosságából, hazaszeretetéből és egységre törekvéséből. A kormányzó köszönettel fo­gadta a jókívánságokat. Ma eze­ket — mondotta — még inkább kell értékelni, mert a múlt év az összes országoknak kegyetlen megpróbáltatásokat, súlyos áldo- dozatokat jelentett. A világ nagy bizonytalanságban él. Látják a bajt, ismerik az orvosságot de az orvosságok alkalmazására eltérők a vélemények, az eggyüvé tarto­zás éi zése még nem gyűrte le az önzést. Még igen sok a teendő. Bizonyos, hogy a gazdasági krí­zis csakis minden nép erélyes együttműködésével győzhető le. Lényeges, hogy azok, akik a ha­talom felelősségében osztoznak, jóakaratukról bizonyságot tegye- nak. Magyarország szívesen mű­ködik közre abban a törekvésben, mely a világ bajainak enyhítésére irányul és ebben a segítségében csak saját biztonságának védel­mét tartja szem előtt. A magyar nép reméli, hogy siker koronázza a jóakaratu törekvéseket. két tétéi a fontos, minden más mellékes. Ha ezekben egyeiériünk, a részleteteken is megérthetjük egymást. céljából. A harcok leginkább a kom­munisták és a nemzeti szocialisták között folytak le. A zavargásoknak két halottja van, mégpedig egy 16 éves hitlerista és egy kommunista. 22 ember súlyosan megsebesült. A kormányzó a déli órákban még fogadta a parlament elnö­keinek, a miniszterelnöknek, a honvédségnek, a vitézi széknek és a református egyháznak tisz­telgését. Táviratban üdvözölték a kormányzót: Hindenburg német köztársasági elnök, Viktor Emmá- nuel olasz király, Hakon norvég király, Boris bolgár cár, a lengyel köztársasági elnök, stb. Újévi üdvözlések voltak a fő­városnál és a különböző egyesü­leteknél és pártoknál is. Berlin, január 2. Hindenburg és Miklas osztrák szövetségi elnök az újév alkalmából táviratokat váltottak. A táviratokban egybe­hangzóan a két ország barátságát emelik ki. Hindenburg elnök az újévi üd­vözlések alkalmával beszédében utalt arra, hogy Németország szá­mos bel- és külpolitikai problé­mája még megoldatlan. Ezeket a feladatokat az új esztendőben kell megoldani. Schleicher kancellár szin­tén beszédet mondott. Szavait a külföld felé irányította és felhívta a figyelmet Németország egyen­jogúsági követelésére. Ülagf a;« sajgói psrltkcn. London, január 2. Újév napján százmérföides sebességgel szá­guldó vihar seperte végig Ír­országot és az angol partvidéket. Cork kikötőjében a tengerár be­hatolt a városba és egy emelő- darui elsodort. Quensíown mű­tőjében 20 kisebb h ) .:ÍUU.U . Nagy károsa oteö <> a v tar Belfast kikötőjében is. Egy he- Ivcn fel épte a vasútvonalat. A h jó és repülőforgalom nagyrészt megbénult. Véres utcai zavargások vezették be az új esztendőt Berlinben. Két halott, számos sebesült. Külpolitikai kérdésekkel foglalkoztak mm államférfiak újévi nyilatkozataikban. Tisztelgések a kormányzónál. W i

Next

/
Oldalképek
Tartalom