Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)
1932-10-30 / 248. szám
1932 október 30. Zalamegyei Újság 3 A keszthelyi zárda története. GYOMORbetegeknek gyógyital a hazai PÄRÄDI VIZ TTriphaiflVriPl Q tílfln bizony°8 megbetegedéseinél nélkülözhetetlen gyógyszer» JLifCUdJUJLUdl.d LUUU Elsőrangú asztali viz. Megszünteti a székrekedést és a gyomorógést. Mérsékeltárban, másfélliteres palackban isforgalombakerül. Vezérképviselet: ÉDESKUTY L., Ásványvíz Kereskedelmi R.-T. Mindenütt hapható ! Budapest, V., Erzsébet-tér 8. Tel.; 814-28-, 817-20. A k szthe'yi zárda fundamentumát ezelőtt 61 évvel boldog emlékű Ran older JáriS* veszprémi püspök tette le abban a levélben, meyet Svastics Károly keszthelyi apátplébánoshoz intézett. Ezen levelében bejelenti a püspök, hogy, miként egyházmegyéje egyéb városaiban, Keszthelyen is egy leányneve'ö intézetet óhajt létesíteni, amelyben „6—14 éves korig ingyenes oktatással mindenben alapos kiképzést nyernének a leánygyermekek.“ Az örvendetes eseményt Reischl Vencel Keszthely mezőváros bírája 1871. szeptember 23-án tartott közgyűlésen jelenti a város polgárságának. Az apátplébános átvéve a szót kifejti, hogy a városra ez egyáltalán nem jelent terhet, hisz a főpásztor mást nem kér, csak telket. Az alapitó 20.000 forint 5 %-os államkötvényt fog alapul letenni és az intézetet saját költségén felépitteti. Bemutatta az apát Festetics Tasziló gróf levelét is, amelyben ő évi 200 forintot igér a nemes célra. A püspök ebben az időben már gyengélkedett s azért a telekszerzés, építkezés megkezdése, a várossal való tárgyalás s egyéb ügyek intézésével jószágkormányzóját bizta meg. A jószágkormányzó Vlasies György és neje Vaszary Konstantiától megveszi a „Göz- hajó“ vendéglőt, amelyet Keszthely abban az időben Gőzöshöz néven t tulálta. Ez a vendéglő L alakban feküdt a mostani Kossuth Lajos és Zárda utca sarkán. Ez a korcsma és telke azonban nem volt elégséges a zárda telkének, lebontották tehát a korcsma mellett levő „Nyári Színház“-at és annak nyitott félszerét, amely beszálló fogatok beszállásolására és etetésre szolgált. Ekkora terület már elégséges és az argentínai tangót. S mosolyogva szürcsölte a Martuni ver- mouthot. Semmering kizárólag a pénzemberek szórako óhelye. A legolcsóbb egyágyas szobája a téli évadban 8 pengő, van 30 pengős egyágyas szoba is. A napi élelmezés költsége 8—12 pengő. — Semmering azonkívül, hogy magaslati üdülő, gyógyhely, legelső- rangú téli sportpályákkal is bővelkedik, enyhe szögben hajló ródli- merész szögben fekvő bobpályák, meredek skiugró sáncok, a skikjöring skitalpakkal lovas fogattal. Egy megható élményem volt Semeringen. Egyik délután , bementem a kis kápolnába. Átlapoztam az ott levő könyvei, amelynek az első lapján gyöngy- betüs irás hívja fel a figyelmet, hogy 1 schillingnek a perselybe dobása után a könyvbe be lehet jegyezni a legóhajtottabb kívánságunkat s ha ezért imádkozunk, teljesül a vágyunk. Átlapozás közben főként a magyarnyelvű írásokat olvastam. Érdekelt, mit kívánnak a honfitársaim ? S olvastam sok szerelmes magyar hő óhajait; egy helyen: — „Istenem adj állást Gyu- szinak, hogy egybekelhessünk!“ — Erősen magyar vonatkozású s magyar tárgyú könyörgés. Ugyanott olvastam Olga és Laci alávolt az intézet fölépítésére, amelyet valóban föl is építettek. Sajnos Ranolder püspök ezt már nem érhette meg, mert 1875szept. 7-én meghalt. A zárda fölépült, azonban bevakolva nem volt, csupán ablakokkal látták el. Ilyen állapotban volt évekig és szomorú állapot volt ez. Ebből az időből maradt ránk a városbirónak egy följelentése, melyben panaszolja a főszolgabírónak, hogy éretlen su- hancok a kerítését kitördelik, ablakait gumipuskával belövöldözik. Megnevezve a tetteseket, kéri megbüntetésüket. A város vezetősége Kovács Zsigmond veszprémi püspökhöz fordult végre támogatásért, hogy a nagy alapitó szándéka valóra válhasson Kovács püspök meghallgatta a kérést és a 2 emeletes zárdát befejeztette. Tantermek, nővérek szobái lepadlózva, folyosó téglával burkolva az épület léckerítéssel ellátva várta a megnyitást, amelyet 1882 október 1 -ere vasárnapra tűztek ki. Kovács Zsigmond veszprémi püspök szombaton érkezett. Gödé főbíró és Reischl városbiró Zala- s?ántóig mentek a püspök fogata elé üdvözölve öt. Dobogónál Lé- nárdt Ernő városi tiszti főügyész üdvözölte „rövid erőteljes szavakkal,, mint a „Keszthely“ cimü hetilap beszámol róla. Hosszú kocsisorban közelednek Keszthely felé. A főpásztor fogata mellett egyik oldalon he ne Lajos bakaönkéntes lovagol fehér paripán, a másik oldalon Stocker Antal huszárönkéntes. Diadalkapun át, tarack-lövések, tűzoltó kürtösök harsonái, hatalmas éljenzés között érkeznek meg a „Kegyelmes gróf Ur házigazda vendégszerető hajlékába, melynek kapujában Csesznák László urad. írással ilyen témájú könyörgést! — Ejha — gondoltam magamban, ezek a fiatalok Semmeringre jönnek üdülni, persze „gondokkal“ — s nem tudnak összeházasodni ? Azonban ekkor magamra gondoltam, itt vagyok s mégsem vagyok „parti-képes“. — Nem tudok házasodni! Ezt nem, de golfozni tudok s velem együtt sok honfitársam is tud! Ugyanis mi a golf ? Futkozás fühöz-fához ! Hát nem ezt csele- kesszük mi is, ha egy-egy váltónk lejár ? A megható élményt most irom le: az említett könyvben azt olvastam : „kis jézuska add vissza nekünk Nagymagyarországot, a Nagypapát, a Nagymamát. X. Piroska Veliki-Becskerek“ Elemiiskolás irás, görbe sorok, s olyan sokat mondanak. Veliki-Becskerek, — Nagy-Becskerek a — szerbeké; a mienk volt. Én is Írtam a könyvbe. Nem óhaj volt; valahogy igy irtani : Osztrákok, csodaszép a Semme- ringetek, a panorámátok, udvariasak, előzékenyek vagytok velünk szemben, de mi, magyarok, mindaddig halálos ellenségek leszünk, amig egy kis községünk is a birtokotokban lesz. Mert nekünk minden kicsi község, abban minden magyar szó olyan érték, olyan kincs, mint számotokra a fényes, előkelő, nagyvilági Semmering ! jószágkormányzó üdvözli a betegen fekvő uraság nevében az illusztris vendéget.“ Ez alatt Balatonszentgyörgyre ért a gőzös Kanizsa—Grác felől és meghozta a fehérkalapos apácákat. Szanyi Ferenc káplán ment az apácák fogadására hatalmas határon. Visszafelé jövet, amiként a krónikás megjegyzi, a zárda előtt megállította a határt és leu- gorva a bakról a kocsis mellől, könnyűszerrel berúgta a zárda léckapuját, azzal hagyta ott az apácákat, hogy „itt az uj otthonuk.“ Másnap, vasárnap, volt az intézet megáldása, amely a plébániatemplomban tartott nagymisé ve! kezdődött. Szentmise végén Kemenes Ferenc, a nagy költő tartott beszédet az apácákhoz, fejtegetve nemes hivatásukat s a rá- jok váró nagy feladatot. Majd körmenetileg mentek el a zárdához és épen 3 óra volt, mire min den befejeződött. A vendégek az átplébános házában gyülekeztek ádre, azonban a kedves nővérekről mindenki megfelejíkezett, úgy, hogy azok egész öt óráig étien szomjan várakoztak egy kis táplálék után. Az ünnepi lakomán valakinek mégis eszébe jutottak s akkor a zárdával szemben levő zsidó boltostól krumplit és zsírt vásároltak és a kétbelyi főnöknő megfőzte számukra az első krumplileveses ebédet. De nemcsak az első nap volt terhes és kellett néíkülözniök, hanem ilyen volt későbbi életük is. Két tanteremben nyitották meg a tanítást. Tanítványok voltak bőven, de pad nem, ép azért a leányok még az asztal melle t is üldögéltek és az ablakpárkányhoz is került közülök- Egyik-egyik terembe 100 tanuló jutott. A nehézségek lassan oszladoznak, de jönnek újak, mert az intézet bővül, tágul. AÍegérkezik az öt nővér mellé Klarissza hatodiknak, aki átveszi az ovodát, megnyitják ezenkívül az u. n. munka- osztályi is. 1884-ben már zenét, idegen nyelveket tanítanak, bentlakó növendékeket vesznek föl, akiknek száma kezdetben 5, de állásosán később évenkint 90— 100. A bejáróké 300. Vannak a zárdának állandó jótevői, kik között első helyen kel! megemlíteni a grófi családot és a Reischleket. 1891-ben nyiiik meg a polgári iskola 60 növendékkel amely iskola 1896 ban lesz nyilvános jellegűvé. Eleinte a nővérek nem tud ák az egész polgári tanítását ellátni, azért világi tanerőket is alkalmaztak. Ilyen volt Nagy Margit, aki 1897-től a magyar nyelvet és irodalmat tanította. Közben aztán új főnöknő került a zárda élére, Nagyszeghy Janka, akit két év múlva Parecco Eugénia követett. Ö 27 évig viselte gondját és vezette az intézetet. Ittléte a zárda aranykorának tekinthető. Két évi keszthelyi tartózkodása után 1902. április 22-én letették az Erzsébet intézet alapközét, amely most a frontépületekhez csatolt egész hátsórészét képezi az intézetnek. Ennek a fölépítését Vaszary Kolos hercegprímás vállalta magára 30.000 K költséggel. 1904—5. iskolaévben ismét bővül az Erzsébet intézet hátsó része. A kibővítéshez Keszthely város 5000 K-val járul hozzá és a Ferenc József alapból, amelyet Ranolder püspök tett le egyházi célokra, 10.000 K előleget szerez az agilis főnöknő. 1910 ben éri el az intézet mostani alakját, amidőn Vaszary Kolos 10 000 K-val megépítteti a modern berendezésű ovodát. A folyton uj terveket szövő fő- nöknő még mindig nem nyugodott meg. Megépítteti a zárda északi részén levő „Mária Immaculata“ épületet, melyben a beteg növendékek és nővérek szeretetteljes ápolásban részesültek. Később kölcsönkép felvett pénzből megvett egy telket Hévizén, ahol felépült a „Mária Oltalma“ intézet a reumás nővérek számára. Ennek a telkét kibővíti, úgy hogy a 4—5 holdnyi terület most ellátja az egész keszthelyi házat gyümölccsel és egyéb konyhai dolgokkal. Nem felejtkezik el azon leányok lelki ügyéről se, kik elhagyják az intézetet. Ezek részére megalakul 1907 ben a Mária leányok társulata. 1922-ben az Oltáregylet 350 taggal, majd Szent Vince sze- retetegylet. Mindhárom egyesület el nem sorolható jótékonyságot fejt ki. Az olíáregyiet teljesen ellátta a Kármeiiía templomot egyházi ruhákkal, a Szeretet egylet, tagjai fölkeresik a betegeket, öregeket, szegényeket és intézményesen gondoskodnak állandóan róluk. A szeretet ünnepein 150— 200 pár ruhát, 40—50 pár cipőt osztanak ki sín. A zárda kebelében működik a népkonyha, amely a város támogatásával téli időszakban 200— 450 ebédet oszt ki naponta. Az intézet építkezései a háború alatt nem folytatódhattak, sőt a kommunizmus alatt a nővéreket e! is akarták űzni és végveszély fenyegette a zárdát. Felszólították, a nővéreket ruhájukból való ki- öltözésre, amit ők kereken megtagadtak. Parecco Eugénia főnök- nőt felvették a kivégzendők közé, ki végső szorultságában az angol konzulhoz fordult. Szerencsére azonban a kommunizmus megbukott. A gyászos és félelmetes időben Keszthely társadalma fényesen megmutatta ragaszkodását a kedves nővérek iránt valláskülönbség nélkül. Pünkösdkor, amidőn a kiűzést végre akarlá:r hajrani, Ba- kosné és Göndöcsné megtámadták a kommunista kiküldötteket és Büchler Sándor dr. főrabbi vezetésével küldöttség ment, hogy az apácák itlmaradnassanak. Parecco Eugéniát két évvel ez előtt Huszthy Angela főnöknő váltotta fel. A gazdaságilag legválságosabb időben jutott neki osztályrészül az intézet vezetése. Nagy tudásával, munkabírásévá
