Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)
1932-10-28 / 246. szám
XV. évfolyam 246 szám Híjája 10 f tilér* UWWIH Október 28 Péntek. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. szerKeszíöség és iiaflúlmtal: Zalaegerszeg, SzécHenyi-íér i. TcMdí: 128 sz. — nóHKiaflótivaia]: Keszthely, Kossntli L -n, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 240 pengő negyedévre 7*20 pengő. Kérelem városom irgalmas szivü Közönségéhez! A világszerte jelentkező válság nyomán fellépett munkahiány és annak kisérö jelensége az Ínség, a legsúlyosabb feladat elé állította városunkat. A nemzet egyetemes érdeke parancsolja, hogy ezek levezetésére minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vegyünk. Az állami támogatás mellett a társadalom fokozottabb segítségére van szükségünk. Bizalommal fordulok városom közönségéhez s kérve kérek mindenkit, hogy hozza meg ki-ki tehetségéhez mérten áldozatát és ajánlja meg hozzájárulását. Bármily nyomasztók is ma a viszo nyok, ha figyelembe vesszük, hogy a legcsekélyebb adomány is egy- egy könnyet törölhet le, egy-egy karéj kenyeret juttathat az éhezők kezébe, akkor a legcsekélyebb jövedelemből is fog jutni adomány az ínségesek részére. A gyűjtés november első nap- j jaiban fog megindulni. Kérek min- / denkít, fogadják szeretettel és megértéssel a nyomorban sinylő- dőknek a gyűjtés fárasztó munkájára vállalkozó kedves követeit. Mert hát valóban égi követei ők a földi szegény testvéreinknek. Viszik Krisztus nevében kérő üzenetét a nélkülözőknek. Ne keményítsük meg hát szivünket, midőn ajtainkat kinyitják. Nagy ajándékot nyújtanak át ők az irgalmas szivüeknek : Veronika drága kendőjét, melyről nem is oíy3n régen — az újságirórend egy kimagasló alakja, aki már a magyar múlté, — oly gyönyörűen emlékezett meg és amelyet örökségül hagyott a szenvedő magyar társadalom számára, hogy ezekben a nehéz időkben ott legyen mindenkinek a kezében, hogy, ha azzal megtörölnek egy-egy arcot, vagy sok arcot, lássák meg, minő nyomok maradtak a törlés nyomán Veronika kendőjén, — nem egy vagy több arcnak nyoma van rajta, hanem kifejeződik azon az egész szenvedő magyar társadalomnak Krisztus arca, tövissel koronázott, véres, verejíékes drága arca ! Fogadjuk el hát örömmel ezt a drága kendőt és simogassuk meg véle elsősorban saját szivünket és én hiszem, hogy erre a simogató mozdulatra megnyílnak az irgalmas szivek ajtai. Gyűjtünk : 1. Azonnali készpénz adományt, 2. havi megajánlást, mely összegeket minden hónap első 5 napjában szednek be a gyűjtéssel megbízott hölgyek, 3. ruha- és természetbeni adományokat, tekintettel arra, hogy ez évben az állam sem ruha , sem természetbeni segélyt adni nem tud. Ezen adományokat a város fogja összeszedetni; 4. ebédfelajánlást. Akik lehetik, egy egy ínségest hosszabb-rövidebb ideig láthatnak el ebéddel. Lehet azonban az' ebédeket készpénzzel is megváltani, amikor azután az in ségakció gondoskodik az ebédről, Hogy városom közönségét a könyöradományt kérők tolakodó zaklatásától mentesítsem, a koldulásokat 1932. november 1-től kezdődőleg a városban meg fogom szüntetni. Felkérem tehát a város közönségét, hogy a koldusoknak szánt filléreit is juttassa el az Ínségesek ellátását intéző hatósági irodának (Tüttősy-utca), mert az akció gondoskodni fog arról, hogy a városi Ínségesek megfelelő támogatásban részesüljenek. * Lenti, október 27. A zalai jugoszláv határ mentén keddre virradó éjszaka félrevert harangok kongását hozta át a szél a megszállott Vendvidékről. Mivel semmiféle tűznek a fénye nem látszott, az egcsz ha’árv.déken olyan hírek terjedjek el, hogy a horvátországi zavargások a Muraközre és Vendvidékre is átterjedtek. Szerdán kiderült, hogy a Vendvidéken ezidöszeriní még nincsenek súlyosabb zavarok, de azért a zalai határvidéken elterjedt hírek nem egészen alaptalanok mert a megszállott területeken nagy nyugtalanság és ide gesség észlelhető. Az idegesség elsősorban a szerb polgári és katonai hatóságok részéről tapasztalható, amelyek a lakosság elégedetlenségét megfélemlítéssel igyekeznek elnyomni és ebből a célból megismétlődő katonai jellegű tüntetésekkel dokumentálják az állam erejét. Emlékezetes, hogy az ősszel — ezúttal elsőizben — a zalai határmentén tartották a szerbek őszi hadgyakorlataikat és ez alkalommal a szenígyörgyvölgy—mura- szombati vonalon egy héten áí dörögtek az ágyuk. Hasonló, de kisebb méretű katonai tűnte-és játszódott le kedden virradóra is. Ekkor a jugoszláv repülőflotta egy része tartott próbatámadást a Vendvidéken A borzalmas tél, mely elé félve tekintünk, a küszöbön van! Jól tudjuk, hogy soha olyan nagy arányokat nem öltött az ínség, mint ez évben, jól tudjuk, hogy soha annyi kérő kéz, esdő tekintet nem irányult felénk, mint most, jó! tudjuk, hogy csak akkor végezhetünk eredményes segitő munkát, ha a társadalom minden rétege vállvetve áll a nagy cél szolgálatába. Én bizva-bizom, hogy városom egész közönsége megérti nélkülöző testvéreink támogatására irányuló üzenetem és áldozatos lélekkel siet az ínségeseink segítségére. Adjátok hát nékünk szeretettel feleslegeiteket azok számára, akik mindnyájunk édes testvérei, mert ezzel mentjük meg lelkünket. Zalaegerszeg, 1932. október 23. Czobor Mátyás s. k. polgármester. és a harangkongás a lakosságot figyelmeztette a támadás kezdetére. Aznap éjszaka Alsólendván a szokolegyesiilet a szerb állam és Sándor szerb király mellett rendezeti tüntetést. A szokolegye- sti étbe a Leadvara te epüett srerbek fiai tartoznak, s tünfeté sük nyilván hatósági parancsra történt. A szerb államhatalom idegessége több más katonai intézkedésben is megnyilvánul. A katonaságot az egész Muraközben - és a Vendvidéken megerősítették, a közeli Varasd katonai jelentősége pedig felülmúlja azt a szerepet is, amit a Monarchia idejében játszott. A várost megerősítették és nagyszámú szerb katonasággal látták el. Nagy változások történtek a zalai határszélen. A megszállás óta itt szlovén katonaság látta el a batáröri szolgálatot, sőt sok volt a katonák között a muraközi is. Szlovén és vend vök a csendőrség és a pénzügy- őrség is. Mióta Jugoszlávia egysége egyre jobban ingadozik, azóta a diktatúra e/en a téren is változtatott. A tavasztól fogva a szlovén katonaságot fokozatosan a tulajdonképeni Szerbiából, Nis környékéről származó szerb grani csárokkal cserélték ki és szerbek kerültek a határ vidéki, valamint alsólend- vai csendőrség és pénzügyőrség helyére is. Csak néhány vend vagy magyar embert hagylak meg tolmácsnak» Ilyen Alsólendván egy Vajda nevű csendőrőrmester, aki a magyar uralom idején is csendőr volt. Ez a Vajda renegátnak csapolt fel és hírhedt az őslakosság körében magyarfaló voltáról. A szerbek a határ őrizetét ’ fokozták az utóbbi időben. Felemelték a létszámot, a rédics-lend- vadedesi erdős határszakaszon minden 50 méterre őr- ‘ kunyhókat állítottak fel 3—4 őrrel, a legutolsó két hétben pedig a sik terepen vadászok által használt leshelyhez hasonlító magas örállásokat emeltek. Ezekről állandóan egy-egy őr figyeli a vidéket» A szabólakosi határátlépő útnál is állandóan 6—8 szerb katona van őrségen. A határátlépést a horvátországi forrongások kitörése óta lényegesen megszigorították, ezért a határforgalom erősen lecsökkent. A magyarokat még csak átengedik megszállott területre, a megszállott területi lakosság határ- átlépését azonban korlátozták. A vend kettős birtokosok közül azok sem jöhetnek át vasárnap, akiknek állandó határátlépési igazolványuk van. Habár a jugoszláviai lapokat erősen cenzúrázzák és a horvátországi eseményeket eltitkolják, azokról a vendvidáki és muraközi lakosság mégis tud, s várja az „egységes szerb állam“ összeomlását. Ez nem is csoda, mert hiszen az egykor Zalához tartozód vidéK a legnagyobb elnyomás alatt szenved. A szerb katonai diktatúrát a szlovén polgári tisztviselők is gyűlölik és nem ritka az összetűzés a tisztviselők és a szerb katonaság között. Igaz, hogy a polgári közigazgatás viszont a magyarokkal és a vendekkel szemben kíméletlen. A Vendvidéken már nincs magyar iskola. Az utolsót, az alsólendvait is megszüntették 1930 ban, pedig ennek a községnek 4 500 lakosa közül 4 ezer ma is magyar (közte körülbelül 10 százalék az intelligens elem). A magyar gyerekeket a szlovénnyelvü községi iskolába kényszeriíették, ahol magyar nyelven semmit sem tanítanak, sőt már a második osztályban is tilos a magyar gyerekeknek, hogy egymásközt magyarul beszéljenek. Természetesen az alsólendvai polgáriiskola is szlovén nyelvű, s épigy a Csáktornyái gimnázium, amelyet 1928-ban szerveztek át polgáriból középiskolává. Jellemző a jugoszláviai állapotokra, hogy ebben a két középfokú iskolában koeditkációs tanítás folyik. A magyar lakosság más vonatkozásban sem hallathatja szavát A horvátországi események hatása alatt a szerbek megerősítették a határőrséget a zalai határon. Szerbekkel cserélték ki a határőrséget, a csend- őrséget és a pénzügyőrséget. — Napirenden vannak a katonai gyakorlatok a Vendvidéken, melyet megfosztottak az utolsó magyar iskolájától is.