Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-10-28 / 246. szám

XV. évfolyam 246 szám Híjája 10 f tilér* UWWIH Október 28 Péntek. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. szerKeszíöség és iiaflúlmtal: Zalaegerszeg, SzécHenyi-íér i. TcMdí: 128 sz. — nóHKiaflótivaia]: Keszthely, Kossntli L -n, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 240 pengő negyedévre 7*20 pengő. Kérelem városom irgalmas szivü Közönségéhez! A világszerte jelentkező válság nyomán fellépett munkahiány és annak kisérö jelensége az Ínség, a legsúlyosabb feladat elé állította városunkat. A nemzet egyetemes érdeke parancsolja, hogy ezek le­vezetésére minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vegyünk. Az állami támogatás mellett a társa­dalom fokozottabb segítségére van szükségünk. Bizalommal fordulok városom közönségéhez s kérve kérek min­denkit, hogy hozza meg ki-ki te­hetségéhez mérten áldozatát és ajánlja meg hozzájárulását. Bár­mily nyomasztók is ma a viszo nyok, ha figyelembe vesszük, hogy a legcsekélyebb adomány is egy- egy könnyet törölhet le, egy-egy karéj kenyeret juttathat az éhezők kezébe, akkor a legcsekélyebb jövedelemből is fog jutni ado­mány az ínségesek részére. A gyűjtés november első nap- j jaiban fog megindulni. Kérek min- / denkít, fogadják szeretettel és megértéssel a nyomorban sinylő- dőknek a gyűjtés fárasztó mun­kájára vállalkozó kedves követeit. Mert hát valóban égi követei ők a földi szegény testvéreinknek. Viszik Krisztus nevében kérő üze­netét a nélkülözőknek. Ne kemé­nyítsük meg hát szivünket, midőn ajtainkat kinyitják. Nagy ajándé­kot nyújtanak át ők az irgalmas szivüeknek : Veronika drága ken­dőjét, melyről nem is oíy3n ré­gen — az újságirórend egy ki­magasló alakja, aki már a ma­gyar múlté, — oly gyönyörűen em­lékezett meg és amelyet öröksé­gül hagyott a szenvedő magyar társadalom számára, hogy ezek­ben a nehéz időkben ott legyen mindenkinek a kezében, hogy, ha azzal megtörölnek egy-egy arcot, vagy sok arcot, lássák meg, minő nyomok maradtak a törlés nyomán Veronika kendőjén, — nem egy vagy több arcnak nyoma van rajta, hanem kifejeződik azon az egész szenvedő magyar társa­dalomnak Krisztus arca, tövissel koronázott, véres, verejíékes drága arca ! Fogadjuk el hát örömmel ezt a drága kendőt és simogassuk meg véle elsősorban saját szivün­ket és én hiszem, hogy erre a simogató mozdulatra megnyílnak az irgalmas szivek ajtai. Gyűjtünk : 1. Azonnali kész­pénz adományt, 2. havi megaján­lást, mely összegeket minden hó­nap első 5 napjában szednek be a gyűjtéssel megbízott hölgyek, 3. ruha- és természetbeni adomá­nyokat, tekintettel arra, hogy ez évben az állam sem ruha , sem természetbeni segélyt adni nem tud. Ezen adományokat a város fogja összeszedetni; 4. ebédfel­ajánlást. Akik lehetik, egy egy ín­ségest hosszabb-rövidebb ideig láthatnak el ebéddel. Lehet azon­ban az' ebédeket készpénzzel is megváltani, amikor azután az in ségakció gondoskodik az ebédről, Hogy városom közönségét a könyöradományt kérők tolakodó zaklatásától mentesítsem, a kol­dulásokat 1932. november 1-től kezdődőleg a városban meg fo­gom szüntetni. Felkérem tehát a város közönségét, hogy a koldu­soknak szánt filléreit is juttassa el az Ínségesek ellátását intéző hatósági irodának (Tüttősy-utca), mert az akció gondoskodni fog arról, hogy a városi Ínségesek megfelelő támogatásban részesül­jenek. * Lenti, október 27. A zalai ju­goszláv határ mentén keddre vir­radó éjszaka félrevert harangok kongását hozta át a szél a meg­szállott Vendvidékről. Mivel sem­miféle tűznek a fénye nem lát­szott, az egcsz ha’árv.déken olyan hírek terjedjek el, hogy a horvát­országi zavargások a Muraközre és Vendvidékre is átterjedtek. Szerdán kiderült, hogy a Vend­vidéken ezidöszeriní még nincse­nek súlyosabb zavarok, de azért a zalai határvidéken elterjedt hí­rek nem egészen alaptalanok mert a megszállott területeken nagy nyugtalanság és ide gesség észlelhető. Az idegesség elsősorban a szerb polgári és katonai hatóságok ré­széről tapasztalható, amelyek a lakosság elégedetlenségét meg­félemlítéssel igyekeznek elnyomni és ebből a célból megismétlődő katonai jellegű tüntetésekkel do­kumentálják az állam erejét. Em­lékezetes, hogy az ősszel — ez­úttal elsőizben — a zalai határ­mentén tartották a szerbek őszi hadgyakorlataikat és ez alkalom­mal a szenígyörgyvölgy—mura- szombati vonalon egy héten áí dörögtek az ágyuk. Hasonló, de kisebb méretű katonai tűnte-és játszódott le kedden virradóra is. Ekkor a jugoszláv repülőflotta egy része tartott próbatá­madást a Vendvidéken A borzalmas tél, mely elé félve tekintünk, a küszöbön van! Jól tudjuk, hogy soha olyan nagy arányokat nem öltött az ínség, mint ez évben, jól tudjuk, hogy soha annyi kérő kéz, esdő tekin­tet nem irányult felénk, mint most, jó! tudjuk, hogy csak akkor vé­gezhetünk eredményes segitő munkát, ha a társadalom minden rétege vállvetve áll a nagy cél szolgálatába. Én bizva-bizom, hogy városom egész közönsége megérti nélkülöző testvéreink tá­mogatására irányuló üzenetem és áldozatos lélekkel siet az ínsége­seink segítségére. Adjátok hát nékünk szeretettel feleslegeiteket azok számára, akik mindnyájunk édes testvérei, mert ezzel mentjük meg lelkünket. Zalaegerszeg, 1932. október 23. Czobor Mátyás s. k. polgármester. és a harangkongás a lakosságot figyelmeztette a támadás kezde­tére. Aznap éjszaka Alsólendván a szokolegyesiilet a szerb állam és Sándor szerb király mellett rendezeti tüntetést. A szokolegye- sti étbe a Leadvara te epüett srerbek fiai tartoznak, s tünfeté sük nyilván hatósági parancsra történt. A szerb államhatalom ideges­sége több más katonai intézke­désben is megnyilvánul. A kato­naságot az egész Muraközben - és a Vendvidéken megerősítették, a közeli Varasd katonai jelentősége pedig felülmúlja azt a szerepet is, amit a Monarchia idejében játszott. A várost megerősítették és nagyszámú szerb katonasággal látták el. Nagy változások történ­tek a zalai határszélen. A meg­szállás óta itt szlovén katonaság látta el a batáröri szolgálatot, sőt sok volt a katonák között a muraközi is. Szlovén és vend vök a csendőrség és a pénzügy- őrség is. Mióta Jugoszlávia egy­sége egyre jobban ingadozik, azóta a diktatúra e/en a téren is változtatott. A tavasztól fogva a szlo­vén katonaságot fokoza­tosan a tulajdonképeni Szerbiából, Nis környéké­ről származó szerb grani csárokkal cserélték ki és szerbek kerültek a határ vidéki, valamint alsólend- vai csendőrség és pénz­ügyőrség helyére is. Csak néhány vend vagy magyar embert hagylak meg tolmácsnak» Ilyen Alsólendván egy Vajda nevű csendőrőrmester, aki a magyar uralom idején is csendőr volt. Ez a Vajda renegátnak csapolt fel és hírhedt az őslakosság köré­ben magyarfaló voltáról. A szerbek a határ őrizetét ’ fo­kozták az utóbbi időben. Fele­melték a létszámot, a rédics-lend- vadedesi erdős határszakaszon minden 50 méterre őr- ‘ kunyhókat állítottak fel 3—4 őrrel, a legutolsó két hétben pedig a sik terepen vadászok által hasz­nált leshelyhez hasonlító magas örállásokat emeltek. Ezekről állan­dóan egy-egy őr figyeli a vidéket» A szabólakosi határátlépő útnál is állandóan 6—8 szerb katona van őrségen. A határátlépést a horvát­országi forrongások kitö­rése óta lényegesen meg­szigorították, ezért a határforgalom erősen le­csökkent. A magyarokat még csak átengedik megszállott területre, a megszállott területi lakosság határ- átlépését azonban korlátozták. A vend kettős birtokosok közül azok sem jöhetnek át vasárnap, akik­nek állandó határátlépési igazol­ványuk van. Habár a jugoszláviai lapokat erősen cenzúrázzák és a horvát­országi eseményeket eltitkolják, azokról a vendvidáki és muraközi lakosság mégis tud, s várja az „egységes szerb állam“ összeom­lását. Ez nem is csoda, mert hiszen az egykor Zalához tarto­zód vidéK a legnagyobb elnyomás alatt szenved. A szerb katonai diktatúrát a szlovén polgári tiszt­viselők is gyűlölik és nem ritka az összetűzés a tisztviselők és a szerb katonaság között. Igaz, hogy a polgári közigazgatás viszont a magyarokkal és a vendekkel szem­ben kíméletlen. A Vendvidéken már nincs magyar iskola. Az utolsót, az alsólendvait is meg­szüntették 1930 ban, pedig ennek a községnek 4 500 lakosa közül 4 ezer ma is magyar (közte kö­rülbelül 10 százalék az intelligens elem). A magyar gyerekeket a szlovénnyelvü községi iskolába kényszeriíették, ahol magyar nyel­ven semmit sem tanítanak, sőt már a második osztályban is tilos a magyar gyerekek­nek, hogy egymásközt ma­gyarul beszéljenek. Természetesen az alsólendvai pol­gáriiskola is szlovén nyelvű, s épigy a Csáktornyái gimnázium, amelyet 1928-ban szerveztek át polgáriból középiskolává. Jellemző a jugoszláviai állapotokra, hogy ebben a két középfokú iskolában koeditkációs tanítás folyik. A magyar lakosság más vonat­kozásban sem hallathatja szavát A horvátországi események hatása alatt a szerbek meg­erősítették a határőrséget a zalai határon. Szerbekkel cserélték ki a határőrséget, a csend- őrséget és a pénzügyőrséget. — Napirenden van­nak a katonai gyakorlatok a Vendvidéken, melyet megfosztottak az utolsó magyar iskolájától is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom