Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-10-20 / 239. szám

4 Zalamegyei Újság i 932 október 23. i márka az izzólámpán? L 50 évi kutatást és fejlődést 50 évi gyártási tapasztalatot 50 éve megelégedett vevőket. tökéletes minőséget, nagy fényerősséget, [ gazdaságos világ ítástl (V^yyyVVVVVVVVVVyVVVV*i»i*i^r*i* »^a********************* ken 10 ezer idegenből 6.321 a magyar. Pozsonyban 8.651, Pár­kányban 4 990, Kassán 3.758, Beregszászon 2326, Munkácson 2.306, magyar fordult meg. Az adatok közül igen jellemző az uj íiatárok okozta helyzetre, hogy •például Párkány idegenforgalmá­éban 1931-ben a 4 990-es magyar 'idegenforgalom mellett az egyéb külföld csak 46 idegennel vett *észt. A közölt számadatokhoz még azt jegyezzük meg, hogy az előző évvel szemben 1931-ben már lé­nyegesen csökkent a magyarok külföldi utazása, az idei évben pedig a csökkenés bizonyára még nagyobb. Jfoasewelt eltörölné a szesztilalmat1 London, október 22. Roosewelt demokrata elnökjelölt kijelentette, bogy megválasztása esetén java­solni fogja a szesztilalom eltörlé­sét. .Nem stimmel zongorája, vagy pianinója forduljon Szilágyi hoz Dunántúl elismert hangszerkészítő mesteréhez. Cégem 28 éves múltja garancia, hogy ez nem üres reklám. Használt zongorák adás-vételét állandóan közvetítem. Hangszerek, 5580 alkatrészek nagyraktára. Szilágyi, Keszthely Rákóczi-tér 17. Anódtelep,f ütőakku­mulátor és töltések árát leszállítottam, az ajándék a n ó d kedvez ményének változatlan fentar- tásával. Legolcsóbb árjegyzékemet n o- vember elején megkapja. POLGÁR ENDRE villamossági vállalata ZALAEGERSZEG. Paeda^ó^ia. Gyakorlati szociális nevelés. Diáksegélyezés. Abból a történelmi pozitív tény­ből kell kiindulnunk, hogy a legtöbb kis és nagyobb iskolánk épen a török hódoltság alatt hi­vatott életre, tehát akkor, amikor az ország nemcsak szegény volt, hanem valóban betegen sínylődő koldus. Elég ez annak a megér­tésére, hogy a mai gazdasági válság sem ok, sem kép a mű­velődés intézményeinek lebontá­sához ; sőt eszerint ép a história mutatja, hogy a szegény égben igenis fejleszthető minden rendű iskola és tudós intézmény. Az elhunyt miniszter fanatikusa volt ennek a meggyőződésnek s el­lenfelei, a garasos filiszterek, ép ebben nem tudták az ő lendüle­tét megérteni. Azt mondogatták s hajtogatják most is: szegény­ség és műveltség együtt káros, romboló és bolsevizmust szül. Mi azt mondjuk: Műveltség va­gyon a szegénységben; a mű­veltség disz, gazdagodás, erősö­dés akkor, amikor anyagi eszkö­zök és javak megvannak, de ak­kor is, amidőn hiányoznak. A műveltség öncél; a gazdasági javak pedig csak eszközök a kul­túráért. Ez a gondolatfűzés vezeti azo­kat, akik szegény, de tehetséges és derekas magaviseletü ifjúk taníttatását adományokkal is elő segítik. Ősi magyar tradíció ez; sőt régibb korok e téren sokkal többet tettek. Fő és középneme- sek, főpapok és plébánosok min­dig módot találtak arra, hogy a rendelkezésükre álló forrásokból a szűkölködő tanulóságot istápol- ják. Már megyénk történetében elég adat erre: a sümegi reális­kola egyéni s nem állami, vagy felekezeti kezdeményből alapitta- tott; egy régi göcseji földbirtokos pedig már 150 éve arra buzdí­totta a környékbeni nemes ura­kat, hogy egy leendő egerszegi gimnáziumhoz adnának össze pár ezer hold földet. A régiség­ben az ösztöndíjak s nagyobb fundátiók sem szoktak elmaradni, de az újabb isko’ák — mint az egerszegi is — szűkölködtek az ilyesmikben. Ez a gimnázium már abban a liberális korszakban épült fel, amely a tanulási sza­badság vértelen és élettelen jogát megadta mindenkinek: gazdag és szegény ifjúnak, de az utób­biak anyagi támogatásáról, mind­inkább megfeledkezett. Egy-egy régi erdélyi iskola — katholikus és protestáns — seregével kezelte az alapítványokat, mert a régi va­gyonok önként vállalták a kultu­rális lerheket. Az egerszegi gim­náziumra nem adott senki na- gyobbszabásu a'apot. Jákum Fe­renc az elemi iskolákra hagyta vagyonát. 1904-ben az akkor gimnáziumi tanári kar kezdeményezéséből mega’akult az „Ifjúsági Segítő Egyesület“, hogy az iskola e hiányosságát gyűjtés utján pótolja. Egy évi vármegyei gyűjtés 3000 korona összegű végeredménnyel zárult. A további békeévek ha­sonló szép munkát folytattak. De a devalváció jött. Most az újrakezdés lehangoló, de kötelező feladata áll az intézet előtt. Nehezebbek a lehetőségek is, szükebbek a keretek is. Kle- belsberg bizonyára valahonnan irányított információk alapján, megtiltotta az ifjúsági segítő egyesületeknek, hogy a nagy kö­zönség elé lépve indítsanak se- gélyző akciót az ifjúság javára. Marad az egyetlen lehetőség: a diákság gyűjthet a maga körében, az intézetben. A mi segítő egye­sületünkbe önként belépő V.—Vili. osztályos tanulók havi húsz (20) fillért, az I.—IV. osztályos tanu­lók 10—10 fillért fizetnek. A kö­zönségtől nem gyűjthetnek, de ha kapnak, elfogadhatják. A válasz­tott osztályképviselök döntenek akár évközben, akár év végén a gyűjtött összeg elosztásáról. Paedagógiai oldalról a baráti szeretet, a szociális lelkűiét, az állampolgári kölcsönös segítés, a takarékosság eszméi vezették az intézetet, amikor most az intéz­ményt újra életre akarja hívni. Az elmondottakat a szülők és érdeklődők számára irtuk tájéko­zódásul. Bizonyára ők fogják gyermekeiket legkevésbbé meg­akadályozni abban, hogy azok a segítő egyesület tagjai legyenek. A gyermek meg önző; s minél fiatalabb annál antiszociálisabb. Az iskola azt akarja, hogy ezt az ősi, primitiv ösztönt, gyakoi lati utón irtogassa s helyette az egy­más megsegítésének oly kívána­tos erényére szoktasson. Felnőttek tudják ezt, akik az élet keserűbb iskoláját végigjárták; tudják a hadviseltek, akikben legjobban kiforrtak a szociális érzések. Dr. Bucsis Gyula. HÍREK Róm. kát.: B 23 Ignác pátr. Prot.: 22. Gyön. Görög: B 23 Jak. aps, Izr. 23. Szimkh. tho. Nap­kelte 6 óra 30 perckor. Nyugszik 16 óra 59 p. nappali hőmérséklet némi emelkedésével jobbára de­rült idő. IDŐ: A — K ebeisberg-requiem. A helybeli plébániatemplomban ma délelőtt 9 órakor tartották meg Klebelsberg Kunó gróf volt kul­tuszminiszter lelkiüdveért az ün­nepélyes gyászmisét, amelyet Pehm József apátp'ébános mon- | dott segédlettel. A rtquiemen a J hivatalok, hatóságok, több iskola tanítótestületei és növendékei is résztvettek. — Az alispán itthon. Bődy Zoltán alispán 8 napi szabadsá­gáról visszaérkezett. — Személyi hir. Kray István báró, a zalaegerszegi kerület or­szággyűlési képviselője városunk­ban tartózkodik. — Tanitógyülés. A kemenes­aljai ág. h. ev. egyházmegye ta­nítótestülete most tartotta évi ren­des közgyűlését Zalaistvándon. A közgyűlésen megjelent vitéz Bar nabás István dr., vármegyénk kir. tanfelügyelője is. A gyűlés meg­nyitása után Kiss Lajos, zalaist- vándi tanitó tartott igen szépen sikerült előadást október 6-ról. Azután folyó ügyeket intéztek el. Délután nagyon kedves, hazafias irányú színdarabot adtak elő a növendékek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom