Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-12-25 / 293. szám

9 9321 december 25 Zalamegyei Újság Napokban megnyílik UY és RING fényképező műterme. KESZTHELY Kossuth Lajos utca 33. Tekintse meg fénykép kirakatait. Rádió. Vasárnap, december 25. 8.30 : Hírek. 9 : Református is­tentisztelet a Kálvintéri templom­ból. 10: Egyházi zene és szent­beszéd a belvárosi plébánia temp­lomból. 11.30: Evangélikus isten­tisztelet a Deák-téri templomból. Utana : Pen os időjelzés, időjá­rás- és vízállásjelentés. Majd: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. E hang­verseny szünetében: Rádiókró­nika.“ Elmondja Papp Jenő. 2: Gramafonhangverseny. 3: Fröh­lich Brúnó miniszteri tanácsos : „A karácsonyfa alól.“ 3.45 : Az isko- lánkivüli népművelés rádióelő­adása (Rádió Szabad Egyetem.) Utána: Szalonzenekari hangver­seny. 5.42: „A magyarországi őskereszténység emlékei“. Balog Albin dr. előadása. 6.15: Kiss Lajos és cigánykarának hangver­senye. 7.40: Operettelőadás a Stúdióból. „Leányvásár“. Operett 3 felvonásban. Utána : Potos idő­jelzés, sporteredmények. Majd: Guttenberg György szalon- és jazz zenekarának, valamint Hor­váth Gyula cigányzenekarának hangversenye Kalmár Pál ének­számaival. Hétfő, december 26. 9.30 : Hírek. 10 : Egyházi ze­ne és szentbeszéd a budavári ko­ronázó főtemplomból. Utána: Pontos időjelzés, időjárás- és vi- zálás jelentés. Majd Matiné a Labriola színházból. 2.15: Gra- mafonhangveseny. 3.45 : Manchen Mariska előadása fiatal leányok számára. 4.10: A m. kir. 1. hon­véd gyalogezred zenekarának hangversenye. 5.30: „A mai Bet­lehm.“ Heigl László dr. előadása. 6: Magyar nóták. Előadja Nagy Margit és Pertis Jenő cigányzene- kara, 7.30: A m. kir. Operaház előadásának közvetítése. „János vi'éz.“ Daljáték 3 felvonásban. Az előadás után: Pontos időjel­zés, sporíeredmények. Majd: Bura Károly és cigányzenekarának hangversenye. Kedd, december 27. 9.15: Az Országos Postászene­kar hangversenye. 12.05: A rádió házikvintettjének hangversenye. 4: Asszonyok tanácsadója. 5: „Le­tűnt pesti nemzedékek“. Palóczi Edgár felolvasása. 5.30: A Mán- dits szalon- és jazz-zenekar hang­versenye Vajda Károly énekszá­maival. 6.45: „Keleti mese“. Irta és felolvassa Kenedy Géza. 7.15: Gödöllői Vidák Sándor és cigány­zenekarának hangversenye. 8.15: „A kiadóhivatal“. Berkes Róbert előadása. 8.45: A m. kir. Opera­ház tagjaiból alakult zenekar hang­versenye. 10.10: Pontos időjelzés, idŐjárá*jeientés, hirek. Majd tánc­zene. Gramofonhangverseny. Felelős kiadó: Dr. HOLLÓS FERENC. A társadalmi élet nyugodt fej­lődésének legnagyobb kerékkötője a munkanélküliség. Ahol nincs munka, ott nincs munkabér, ha nincs munkabér, pang a kereske­delem, csend ül az ipari műhe­lyekre és visszafejlődik a mező- gazdaság. Ha a gazdasági élet­nek e három ága: mezőgazdaság, ipar és kereskedelem visszafejlő­dik, akkor a gazdasági élet pan­gását a társadalmi élet visszafej­lődése is nyomon követi. Ez az összefüggés teszi korunk legége­tőbb gyorsasággal megoldandó problémájává a munkanélküliség megszüntetését. Minden kétséget kizáróan a túl­termelés és a fogyasztás csökke­nése a főoka a munkanélküliség­nek. Megszüntetni is csak a főok elhárításával lehet. Az egyik főok, a túltermelés megszüntetésével nem érünk célhoz, hisz vele csak a munka nélküliséget fokoznánk, a fogyasztás csökkenésének a meg­állítása viszont feltételezi a munka- alkalmat. A munkanélküliség e két főoka tehát szorosan össze­függ. Mégis sokan oly módon vé­lik ipari téren megoldani a kér­dést, hogy fokozni kell a terme­lésnél a munkát, de nem a pro­duktumokat. Egyszerűbben kife­jezve ez annyit jelent, hogy ipari téren állítsuk le a kevés kézimun­kást igénylő gépeket és fejlesszük újra naggyá a munkást foglaltoz- tató, de aránylag kevés ipari ter­méket produkáló kisipart. Vannak közgazdászok, akik ugyanezt az elvet ; akarják meg­valósítani a mezőgazdaságban is. Nem csak arról hallunk és olva­sunk, hogy szüntessék meg a mezőgazdasági nagyüzemeket, mert kevés munkással sokat pro­dukálnak, helyettük alakítsanak kisbirtokokat, ahol, illetve ame­lyekből sokan élhetnek túlterme­lés nélkül. Nem, e szélsőséges iránnyal szemben sokan vannak, akik a mezőgazdasági munka- nélküliséget a belterjesség magas fokára felfejlődött mezőgazdaság visszafejlődésével akarják megol­dani. Nem is oly régen, az ősz folyamán olvastam egy vezércik­ket a „Zalamegyei Ujság“-ban, amelyben a cikkíró azt az állás­pontját hirdeti, hogy álljanak le a gazdaságokban a traktorok, mert elveszik a cseléd elől a kenyeret és jöjjenek vissza az ökörfoga­tokkal a béresek, a munkát vesz­tett gazdasági cselédek 1 Egyik-másik közgazdász fenti álláspontja miatt veszem a ke­zembe a tollat, hogy épen kará­csonykor Írjak a munkanélküliség­ről, amikor az angyal békét hir­det a jóakaratu embereknek. Béke csak ott lehet, ahol munka van és a munkának az ellenértékéből nem csak a nap-nap utáni tengő- désre jut valami, de a szent esti karácsonyfára is. Van-e hát munkanélküliség a mezőgazdaságban ? Ha nem olvastam volna erre igenlő választ itt is, ott is, akkor most csak \ ezt az egy szót imám: nincs, de j még ezt be is kell bizonyítanom. A magyar mezőgazdaság háború után olyan fejlődést ért el, ami előtt nem egy külföldi kulturál­lamból idevetődő kiránduló gazda­társaság csodálattal állott meg. Mi a kézzel fogható, szemmel látható jele a mezőgazdasági fej­lődésnek? Hogyan válaszolna erre a kérdésre az ipari centru­mokban fölnevelkedett, a gyárakat tanulmányozó közgazdász? „A mezőgazdasági fejlődés szemmel látható jele az lesz, amikor a megérett búzát az Amerikában már annyira elterjedt aratócséplő­gép nem csak learatja, de ki is csépeli már az aratási munka közben, a szalmát a földön el­hagyja, azt fölgyujtják, a szemet meg a föld, a tábla végén zsák­ban lerakja. Egy nap 50 holdat learat és lecsépel az a zseniális találmány és mindössze 2, olvasd kettő ember kell ehhez a mun­kához, a régi kézimunkával, de gőzcsépléssel szembe, amikor 50 hold learatásához 50 munkás, behordásához és kazalozásához 30 munkás, a termés elcséplésé- hez gőzcséplőgéppel 100 munkás, összesen tehát 50H-30H-100= 180 olvasd egyszáznyolcvan munkás kellett. Kiváncsi vagy még ilyen szemmel látható jelre? — kérdi a városi közgazdász. — Megszá­radt a széna, nem is kellene már napon szárogatni, lehetne azt negyedrész munkaerővel is kon­zerválni, de csak a napon szá­rított széna elraktározását figyeld meg. Nagy fejlődést elért gazda­ságban a szénás szekér a pajta alá jár és a szekér tartalmát, a 8—10 mázsa szénát óriási erejű vaskarok megmarkolják és elviszik, lerakják a pajta legtávolabbi zu­gába. Mind ehhez egy munkás kell, előbb 15—20 munkás szórta a szénát.“ Azok az emberek, akik azt hi­szik, hogy a mezőgazdaságban, mint az iparban is, munkanélkü­liség van, bizonyosan ennek az ipari centrumban élő közgazdász­nak az igéit hallgatták. De a mezőgazdasági munkanélküliséget ne a városban, hanem a falun keressük. Kérdezzünk meg egy falun élő közgazdászt, vagy egy mezőgazdát, hogy mi a látható jele a mezőgazdaságfejlődésének. Szavakkal nem válaszol erre semmit, hanem kivezet bennünket a falura. Menjünk el vele, akiket a kérdés érdekel. Gyönyörű szeptember végi őszi reggel van. Városon ilyenkor még alszanak, de amerre kocsink el­halad, a falusi porták között a falu utcáján, az udvarokban min­denütt kezdődik már az élet, pedig csak 5 óra van. Mielőtt megérkeznénk, vezetőnk elmondja, hogy tanulmányutunk két napig tart, mert két közvetlen szomszé­dos gazdaságot nézünk rneg. Mind a kettő 500 hold, ezelőtt fél szá­zaddal még a kettőnek egy gaz­dája volt, de időközben osztoz­kodás révén két 500—500 holdra szakadt az 1000 holdas birtok, Az egyiken még a régi tulajdo­nos gazdálkodik, a másik nem­sokára idegen kézbe került (Folyt, köv.) Pörneczi József — Mozivetitésre alkalmas színes diapozitivek a keszthelyi kiadóban megrendelhetők. a sz&teáac»s két kedvezményes nappaf Schütz |Áruház Gazdaság. Rovatvezető: Boda Béla, A mezőgazdaság és a munkanélküliség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom