Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-12-21 / 289. szám

2 1932 december 21. a szép ajándék-ruhácskákat. A ki­osztás munkáját az idén is dr. Lénárd Jánosné elnöknő vezetésé vei a missziós hölgyek végezték. Megható kedves ünnepély volt és abból a fényességből, amely a Misszió karácsonyfájáról a kis­gyermek k felé áradt, bőven ju tott a város legszegenyebb hajlé­kának is. A keszthelyi református gyüle­kezet karácsonyfaünnepéiyét va sárnap délelőtt tartotta a konvent teremben, mig az evangélikus gyü­lekezet az ünnepélyt vasárnap dél­után a polgári leányiskola torna­termében rendezte. Mindkét ün­nepélyen szép énekszámok és sza­valatok kíséretében sok szeretet- csomagot osztottak ki a gyerme­keknek a gyülekezetek jótékony hölgyei. (—zs.) ki okleveles gazdák jelene és jövője. Irta: Faber György. Faber György legújabb munkája tulajdonképen folytatása „A Ma­gyar Gazdatiszti Kar válsága“ című nagy feltűnést keltő könyvének, amely pár hét alatt második ki­adását is megérte. — Amig előző munkájában a szerző kizárólag a gazdatiszti kar problémáival fog­lalkozott, addig mostani tanul­mányában az oki. gazdák helyze­tét összes vonatkozásaiban tár­gyalja. Ismét a maga rideg való­ságában rajzolja meg a diplomás gazdák mai sivár helyzetét, a gaz­dasági szakértelem mellőzését. — A „Jogászvilág Magyarországon“ cimü fejezetben kérlelhetetlenül ostorozza a jogászkodás tulten- gését hazánkban s pontról-pontra kimutatja az okleveles gazdák minden vonalon való háttérbe- szoritását. Részletesen ismerteti azokat a lehetőségeket, amelyek az okleve­les gazdák előtt a jelenben és a jövőben nyílnak s megjelöli azo­kat a feladatokat, amelyeket szak­oktatásunk terén és a mezőgaz dasági kulíura öregbítése érdeké­ben a közeljövőben a kormány­zatnak meg keil valósitania. — Közép-bérletek alakítását javasolja az állásukat vesztő gazdatisztek számára, reform eszméket vet fel a földmivelésügyi igazgatás de­centralizálására. Részletesen fel­sorolja azokat a munkaköröket, amelyekben kizárólag szakképzett erőket szabadna alkalmazni s szi­gorú kritikát mond a szakembe­rek eddigi meg nem becsüléséről. A munka ára 80 fiilér, megren­delhető Kaposvárott az Alsódu nántuli Gazdatiszti Körnél. Ára bélyegben is beküldhető. A közismert SCHÜTZ vásznaik védjegye. Zalamegyet Újság Jelöljék meg Zalaegerszeg régi emlékeit. Fára József dr. vármegyei fő levéltáros vasárnap érdekes előa­dásban foglalkozott Zala­egerszeg városnak régi emíé keivel. Többek között ismertette a Fehér Kép, a Kálvária, a jelenlegi törvényszék és a plébániatemplom történetét, rámutatván, hogy a vá­rosnak sok sok régi érméké van, de azokat csak nagyon kevesen ismerik és még kevesebben az em­lékek történetét. E megállapítás nyomán önkén­telenül felvetődik a gondolat, hogy a város régi emlékeit meg kellene jelölni. Ha sokan nem ismerik városuk sok emlékét, akkor an nak oka jórészt abban a körül­ményben rejlik, hogy nincs meg felelő forrás, amelyből a lakosság tudomást szerezhetne a város ne­vezetességeiről. Arra kevés em­bernek van alkalma, ideje és kedve, hogy könyvekben, iratok ban kutasson, épen azért szük­séges volna, hogy a város régi emlékeit jelekkel lássuk el. Egy­szerű táblákra gondolunk, amelyek tartalmaznák a nevezetesség pár­soros leírását és történetét. Ebből az ifjúság, de a felnőttek is ta­nulnának, azonkívül az ide vetődő idegeneknek is volna mit meg­mutatni. Az utóbbi években úgyis sokat halijuk, hogy némi idegen­forgalmat kellene teremteni Zala­egerszegen, ehez azonban szűk séges, h gy az idegenek megte- kin hessenek egyesmást. Erre a célra pedig nemcsak új épülete­ink, de történelmi vonatkozású nevezetességeink is alkalmasak. Reméljük, hogy a polgármester, aki maga is végighallgatta az elő­adást, felkarolja a gondolatot é3 hamarosan táblák hívják fel a közönség figyelmét a város rié hány pontjára. Fára József dr. előadásában arra is utalt, mennyire kár, hogy már nem viseli uica a Fehér Kép nevét. Valóban a Fehérképi utca annyira egerszegi specialitás volt, hogy csak sajnálni lehet az utca név megváltoztatását. Azt hisszük, módot iehetne találni arra, hogy a régi Fehérképi-uicát visszaállít­sák, Kossuihról pedig egy hozzá méltó, szép új utcát kellene el­nevezni. Mikor az újságcikknek nem akad gazdája. Sajtóper egy öngyilkossági esettel kapcsolatban. A megszűnt „Zalai Újság“ julius 18-iki számában cikk jelent meg, amely Zádovszky István nagyka­nizsai hadnagy öngyilkossági kí­sérletével foglalkozott. A fiatal hadnagy szolgálati üggyel kapcso­latos túlérzékenysége miatt követte el tettét, a lap azonban fantasz­tikus szerelmi hátteret adott a do­lognak. A cikk miatt Barba.rits Lajosné és Zádovszky István saj tópert indítottak a lap ellen. A felelős szetkesziő Mosonyi László keszthelyi lakosi nevezte meg szer­zőül. A most megtartóit tárgyalá­son Mosonyi László tagadta, hogy ő irta volna a cikket, s hangoz­tatta, hogy korábban kényszerítő körülmények hatása alatt vállalta a szerzőséget. Kijelentette, hogy Urbán Gyula felelős szerkesztő irta a cikket. A főmagánvádlók képviselője ekkor Urbán Gyula ellen emelt vádat, azonban Urbán kijelentette, hogy ő sem irta a cik­kei, hanem Balázs József. A kéz­iratot senki sem mdfa felmutatni, mert az elveszett. A bíróság végül Mosonyi ellen elejtette a vádat. A cikkíró kiderítésére most vizsgá­lat indul meg. Karácsonyi kiáilitása Mansz-ban. Göbel, Léránt, Vö**ös kiállítása. Kellemes meglepetést szerzett ez idén a Mansz városunk kö­zönségének, amikor alkalmat adott három zalai művésznek, hogy be mutatkozzanak. Megboldogult Göbel Árpád, az egerszegi szülött Léránt Zoltán festők és Csabrendek szülötte, Vörös János szobrász müveiből állítottak egybe egy kis kiállítást a Mansz székházában. A Mansz nemcsak a kegyelet adóját rótta le Göbel művészete előtt, amikor ezt a pár művei be­mutatja, hanem kétségtelenül há­lára kötelezte Zalaegerszeg kö­zönségét is, hogy alkalmat adott Göbel római hagyatéka egy ré­szének a megismerésére. Az a pár kép, amit kiállítottak, a római ta­nulmányút értékes eredménye. Új témák, új színek és a feltétlen fej­lődés, jellemzik Gőbelnek ezt a pár képét. Ezeknek láttára érezzük méginkább, hogy Göbel korai el­hunyta komoly veszteség. Azok­nak, akik az olasz témák és erős szinek barátai, melegen ajánljuk figyelműkbe a Göbel képeit. Á másik kiállító festő, Léránt Zoltán. Meglepően sok művét ál­lította ki — s a sok között alig van figurális. Léránt témája a természet, a táj s a tájban is a komoly han­gulatok művésze. Több évre visz- szanyuló képei határozott fejlő­dést mutatnak. Korábbi müveiben a régi iskola tanítványának mu­tatkozik, későbbi képein már meg­jelenik az új irány nagy színfol­tokkal való kifejezésmódja. Erős oldala az akvarell, néhány ilyen csendélete kiváló, reális, biztos kézzel fogja meg a témáját. Van egy pár vászna, temperája is. Vásznain új törekvésekkel talál­kozunk s azt a reményt nyújtják, hogy fejlődésképes. Erős tehet­sége megérdemli a közönség fi­gyelmét. Harmadiknak csatlakozott a két festőhöz Vörös János szobrász. Keveset állított ki, de az mind csupa érték. És pedig komoly érték nemcsak itt, a szükebb ha­zában, hanem országos viszony­latban. Vörös csupa mozgás, csupa élet még ott is, hol a ko­mor téma talán nem tűrné meg Karácsonyfadí­szek, karácsonyi, ujévi.képeslapok, im a könyv e k, Dugó Dani meséskönyvek nagy választék I ban kaphatók ZRÍNYI könyvkereskedésben ZALAEGERSZEGEN egyébként ezt. Valósággal barokk­ember ; valahogy beleilleszkedik ennek a városnak a barokk mi­liőjébe. Műveit a téma biztos ke= zelésénéi fogva az egység s a mozgás mellett egyszerű vonal kezelés jellemzik. A szerkezeti egységet különö­sen látjuk a határozottan legki­válóbb művében, a trianoni Ma­gyarország allegórikus csoporto- zatán. Hatalmas koncepciójú mű, amelynek mozgalmas, sok alakjá­nak mindenike é! külön külön és mégis beleolvad egy egységes gon­dolatba. Ez a művészi érték, amely köztérre kinálkonk. Csupa báj a kis trombiiáló gyermek ; Krisztusa imádásra kész»et ; plakettjei pedig finomságukkal vonjá-c magukra figyelmünket. Nekünk, egerszegieknek, külön is fel kei! figyelnünk a vá:osi köz­temető bejáratához készített kapu- t érvéré. A magyar barokstilü kapuíerv pompásan hozzádleszkednék a vá­ros többi barokk középületéhez és a város barokk összbenyomását nagyon emelné. Nemcsak siiiusos volta, de sikerült szerke ele, alak­jainak a finomsága is kívánatossá tenné annak a megépítését. Meg kell említenünk még por íréit, amelyekben sok élet és sok lélek van és egy szépen kidolgo­zott családi címert. Vörös oly tehetség, akire föl kell figyelnünk, mert csak a külső körülményektől függ, hogy magas- ivelésü legyen pályafutása. Az értékes kiállítás megtekin­tése dijialan s ezért külön köszö­net illeti a Mansz-ot. Dr. Fára József. Balaton Drogéria Foto-szaküzlet és foto-]aboraiórinm — Keszthely, — Praktikus, szép karácsonyi és újévi ajándékok mélyen le­szállított árban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom