Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-12-20 / 288. szám

2 Zaiamegyei ÜjSag 1932 december 20. Zalaegerszeg régi emlékei. A Katolikus Népszövetség za­laegerszegi szervezete vasárnap kezdte meg liceális előadásainak sorozatát a Kulturházban, amely­nek kistermét megtöltötte az ér­deklődő közönség. Az első előadást Fára József dr. vármegyei főlevéltáros tartotta Za­laegerszeg régi emlékeiről kap­csolatban a város történetével. Utalt arra, hogy a régi Egerszeg- nek sok emléke van, csak keve­sen veszik észre. Egyik nevezetes emléke a Fehér Kép, amelynek a hagyomány szerint története van. Egy egerszegi anyának eltévelye- dett fia a törvény kezére került és a mai fehérképi vendéglő táján kivégezték. Az anya engesztelésül felállittatta azon a helyen a Fáj­dalmas Szűz szobrát, s ez a Fe­hér Kép. Fehér, mert fehérre volt festve, kép, mert a régi magyar nyelv a szobrot is képnek ne­vezte. A szoborról az első fel­jegyzés 1750-ből való, de való­színű, hogy a szobor már a tö­rök hódoltság idejében állott. A múlt század végén került a temp­lomkertbe, s nemrégiben a kerí­tés egyik oszlopára. Kár, hogy nevét már nem örökíti meg utca. Elválaszthatatlanul összenőtt a város történetével a Kálvária is a kápolnával, amely valószínűen 1755 körül épült. A város és a céhek vallásos életének szép fe­jezete fűződik ehez a helyhez. Ma már csak a húsvéti körmenet al­kalmával és a határjáráskor népe­sedik be a Kálvária. A határjárás és annak jelleg­zetes muzsikája a török időket idézik fel, amely alatt a város többet szenvedett, mint bármikor. Száz esztendő alatt Egerszeget sokszor pusztította egészben vagy részben a török és a török­kel együttjáró tűzvész, s tizedelte meg a járvány. Védekezésül épült meg a vár a mai törvényszék helyén és környékén. A török el­pusztította néhány alkalommal a várat is, amely jelentős szerepet játszott a török hódoltság idejé­ben és jelentőségét csak Kanizsa visszafoglalása után veszítette el. A vár helyén épült fel 1730 kö­rül a vármegyeháza (a mai tör­vényszék), amely nagy emberek: Festetics György, Kisfaludy Sán­dor, Deák Ferenc, stb. szereplé­sére emlékeztet. Az épület előtt mondotta el Deák nagy beszédét a nemesek megadóztatásáról. A város mai középpontja már ősidőktől Egerszeg szive volt. A mai plébániatemplom helyén már 1274-ben kis kápolna állott, egy 1389 bői származó okirat pedig kőtemplomról beszél. Ebben egy- időben megyegyüléseket is tar­tottak. A mai templomot az 1749— 60. években építtette Biró Márton veszprémi püspök nemes bárok stílben. Freskóit Czimball János hires festőművész festette. Sajnos ezek a későbbi restaulásnál sokat veszítettek szépségökből, amint veszített szépségéből a templom külseje is az 1826. évi tűzvész­kor. Ebben az évben két hét le­forgása alatt kétszer pusztított ttiz Egerszegen és megsemmisitetíe a város nagy részét. Leégett a templom tetőzete, tornya és el­égtek harangjai. Megsemmisült 267 ház és 363 gazdasági épület. Ismertette az előadó a tűzvész leírását tartalmazó régi jegyző­könyvet, majd utalt arra, hogy a tűzvész után az újraépült város rohamos fejlődésnek indult, s száz év alatt a város lakossága 3 ezer­ről 13 ezerre szaporodott. A ro- vábbi emlékek ismertetését másik Szombathely, december 19. Gömbös Gyula miniszterelnök szombaton este Szombathelyre ér­kezett és vasárnap délelőtt részt- vett az egységespárt gyűlésén. Ostffy Lajos főispán és Herbst Géza ny. alispán mondottak meg­nyitó beszédet, majd Gömbös miniszterelnök szólalt fel. Foglalkozott az ellenzéknek az­zal a megállapításával, hogy nem mer a nagytőkéhez nyúlni. Hang­súlyozta, hogy a kapitalista el­gondolás alapján áll, s igy gon­dolkozik mindenki, akinek félteni valója van. Azért ostorozza a szo­ciáldemokráciát is, mert az em­ber alaptermészete, hogy vagyont gyűjtsön, s ezt a nézetet támadja a szociáldemokrácia. A kapitaliz­mus kinövéseinek azonban ellen­sége. A polgári társadalom már- már nem mert kiállani és néze­teit megvallani. A polgári gon­dolatnak harcos gondolattá kell válnia és síkra kell szállania ér­dekeiért. Bejelentette ezután a miniszter- elnök, hogy, a kamatlábat rövide­sen ismét leszállítják. A választó­jogról szólván hangoztatta, hogy Berlin, december 19. Vasárnap az egész birodalomban nagy fel­tűnést keltett az a hir, hogy Schleicher kancellár vissza akarja hozni Németországba Vilmos csá­szárt. A hírek szerint Schleicher az ügyben kérdést intézett az an­tant-hatalmakhoz és azok hozzá­járulásukat adták a császár visz­Páris december 19. Paul Bon- cour vasárnap a radikális párt részvételével megalakította kormá­nyát, amelyben a minszterelnöki tárcán kívül a külügyi tárcát is magának tartotta meg. Pénzügy- miniszter Cheron, belügyminiszter Chautemps, hadügyminiszter Da- ladier, közoktatásügyi miniszter De Monzie, a magyarbarát sze­nátor. A szociáldemokraták jóa- karatu támogatásban részesítik az uj kormányt, bár abban nem fog­lalnak helyet. A kormányt a Herriot-kabinet folytatásának tekintik, maga Paul Boncour pedig átmenetinek tartja, hogy később átadhassa helyét Herriotnak. Az uj kormány követi Herriot bel- és külpolitikáját, ki­véve a háborús adósságok kérdését. A kormány szilárd parlamenti többségre támaszkod . A kormányt a oaloldali sajtó örömmel, a jobboldali tarózkodóan fogadja, a szélső jobboldali lapok előadás keretében folytatja. A közönség nagy tapssal kö­szönte meg az érdekes előadást, amelyért Galambos Miklós dr. káplán külön is köszönetét mon­dott. nem fontos, hogy milyen a vá­lasztójog, hanem az a fontos, hogy a parlament milyen törvényeket alkot és a kormány milyen intéz­kedéseket tesz. Beszélt a revízió szükségessé­géről, s rámutatott, hogy a fegy­verkezési egyenjogúság is revíziót jelent. Szólt az államháztartás egyensúlyáról, majd bejelentette, hogy a kiviteli intézet működése rövidesen megindul, megkezdődik az útépítés, kész a közigazgatás racionalizálására vonatkozó tör­vényjavaslat, a napokban megje­lenik az OTI szanálásáról szóló rendelet, kész a rokkanttörvény, munkában van a hitbizományi reform és jön az új nyugdíjtör­vény. A miniszterelnök délután uta­zott el Szombathelyről. Gömbös Gyula látogatása al­kalmával hire terjedt, hogy Lin- gauer Albin kőszegi képviselő be­lép az egységespártba. Ezt a hirt a képviselő megerősítette. Hir szerint példáját követik: Gyömö- rey Sándor zalaszentgróti képvi­selő, Varga Gábor, Fritz Artur, Mátéffy Viktor, Frey Vilmos. szatéréséhez. A hirt hivatalos hely­ről nem erősítették meg, de poli­tikai körökben ennek ellenére hisz­nek benne. A császár visszatérése a balol­dali politikai körökben és a nem­zeti szocialista párt egy részében ellenzésre találna. | azonban nem jósolnak neki hosz- | szu életet. » London december 19. Az an­gol sajtó örömmel fogadja a fran­cia kormányválság gyors megol­dását és reményét fejezi ki, hogy a kormány folytatja Herriot po­litikáját. A közismert SCHÜTZ vásznak védjegye. Gombos a készülő törvény- javaslatokról nyilatkozott Szombathelyen. Gyömörey Sándor és Lingauei* Albin belépnek az egységespártba. Schleicher vissza akarja hozni Vilmos császárt? Megalakult az új francia kormány. HIRE Róm. kát.: Timót és Mau. Prot.: T e o f i 1. Görög: Ignác vt. Izr.: 18. S. Va- jislakh. Napkelte 7 óra 44 perckor. Nyugszik 16 óra 11 perckor. IDŐ: Továbbra is sok helyen ködös idő a hőmérséklet lényeges változása nélkül. — Rótt püspök Balatonará- cson. Gelbert altábornagyné va­sárnapi szép ünnepélyen Rótt Nándor dr. veszprémi megyéspüs­pök is megjelent. — Népszövetségi gyűlés Egerszeghegyen. Vasárnap dé­lután Egerszeghegyen népes, ‘ele­ven népszövetségi gyűlés volt a za­laegerszegi hegy lakói számára. Elsőnek Haid Henrik szenterzsé- bethegyi tanító szólt nagy gyakor­latiassággal a katolikus szervezke­dés szükségességéről és ennek gyakorlati megvalósulásáról a Kát. Népszövetség által. Utána dr. Galambos Miklós beszélt arról a harcról, amit a katolicizmus nap­jainkban a kapitalizmus és kom­munizmus ellen folytat. A helyes álláspont a középen van az evan­géliumi katolicizmusban. Ez nem politikai és pártkérdés, hanem az evangélium életté váltása. A hallga­tóság eleven érdeklődéssel hallgatta végig az előadásokat, melyek után a Kát. Népszövetség eger- szeghegyi szerve jelentékenyen megszaporodott. — Batthyány Pálné grófné a cserkészboítban. A zalaeger­szegi iparos cserkészek karácsonyi vásárja a várakozáson felül sike­rült. A közönség a boltot nagy számban keresi fel és vásárolja a cserkészek ügyes munkáit. Vasár­nap megjelent a boltban Batthyány Pálné grófné is, nagy elismerés­sel nyilatkozott a kiállításról és sokat vásárolt. A cserkészek nagy lelkesedéssel fogadták a grófnét, aki a Csány cserkészek régi párt­fogója. Az iparos cserkészek leg­utóbb tudvalévőén grófi család birtokán táboroztak, s akkor he­teken át részesei voltak a grófi család jótékonyságának. — Az egyházközség gyűlése. A zalaegerszegi róm. kát. egyház- község képviselőtestülete vasárnap közgyűlést tartott, amelyen meg­állapította az 1933. évi költségve­tést és fedezetül 18 százalékos adót állított be. — Tanítót kapott a gazdát­lan osztály. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter Baján Borbála oki. tanítónőt a zalaegerszegi áll. elemi iskolánál helyettestanitói minőségben alkalmazta. Ezzel a Jókai-utcai állami iskolának a tanév kezdetétől gazdátlan osztálya meg­kapta a rendes vezetőjét. — Érte­süléseink szerint a legközelebb még egy férfitanitót is helyez a miniszter a zalaegerszegi iskolához. — Az elemi iskolák kará­csonyi szünete december 23-tól bezáróan január 3-ig tart. — Mozi vetítésre alkalmas színes diapozitivek a keszthelyi kiadóban megrendelhetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom