Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)
1932-12-10 / 280. szám
2 Zalamegyei Újság 1932 december 10. Az enyhe tél miatt megakadt a vadkivitel. A földmivelési miniszter Bécsben. Budapest, december 9. Kállay Miklós földmivelési miniszter a magyar-osztrák kereskedelmi szerződés megkötése végett ma Bécsbe utazott. A pápa kihallgatáson fogadta Sziiilö Gézát. Róma, december 9. Szüllő Géza, a felvidéki magyarság képviselője Rómába utazott, ahol a pápa Öszenlsége tegnap kétórás ma- gánkihallgatáson fogadta. Svájc is csökkenti a fizetéseket. Berni jelentés szerint a svájci közalkalmazottak fizetését két és félszázalékkal csökkentették A kultuszminiszter* Kalocsára mcr^. Kalocsa, december 9. Katona István történetírónak vasárnap leplezik le emléktábláját Kalocsán. A leleplezésen az ünnepi beszédet Hóman Bálint kultuszminiszter fogja mondani. — Az ünnepély követő banketten Csávossy Elemér szerzetes tart beszédet. Megválasztották Hindenburg elnök helyettesét. Berlin, december 9. A német birodalmi gyűlés ma délelőtt foglalkozott a nemzeti szocialistáknak a birodalmi elnök helyettesítéséről szóló törvényjavaslatával. A gyűlésen 404 szavazattal elfogatták a nemzeti szocialisták indítványát, inelv szerint Hindenburg birodalmi elnököt akadályoztatása esetén a birodalmi törvényszék elnöke helyettesíti. A Pesti Hírlap ajándéka az iskoláknak. Vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő a következőket tu datta a vármegye tanítóságával : A V. K. Miniszter ur 64 893 — 932. IX. ü. o. számú rendelete alapján értesítem tankerületem Tanítóságát, hogy a dr. Légrády Ottó a Pesti Hniap főszerkesztője a P. H. kiadásában megjelenő „A Pesti Hiriip Nyelvőre“ cimü müvet a folyó év karácsonya táján a tanítói és ifjúsági, valamint a népkönyvtárak számara ajándékképen megküldi. A Pesti Hírlap Nyelvőrét Kosztolányi Dezső szerkesztette s a mü létrehozásában közremüköd tek : Négyessy László, Gombóc/. Zoltán, Zolnai Gyula, Hprger Antal, Tolnai Vilmos, Zsirai Miklós, Kertész Manó, Balassa József, Lotz János és Nagy I. Béla nyelvészek, miért is a mü hasz nálata nagyban hozzájárul nyelvünk tudatos megismeréséhez, a helyes és tiszta magyarság használatának erősítéséhez. Egyúttal felhívom tankerülelem Tanítóságát, hogy a müveket az átvétel megtörténtével vegye leltárba. A város tulajdonát képező Rá- I kóczi-ii. 6. rz. alatt üzletbe ; lyiség 1932. évi szeptember ! 15-től; a Kazinczy tér 1 sz. | alatt Garai Lipót által bérelt I üzlethelyiség 1933. évi május hó l ére kiadó. Magyarországon a vadászati idény alatt többszázezer különféle vad került terítékre. A terítékre kerülő vadak tulnyomórésze nyúl, a szárnyasok közül pedig fácán és fogoly. Őz és szarvas aránylag nem sok van és ezeket részben a nagyobb uradalmak vadaskertjeiben tenyésztik. Vaddisznót is már csak egyes helyeken lehet fa lálni. A legfőbb vadászati idő szeptembertől január végéig tart, mert ekkor lehet vadászni nyálra, fácánra, sőt szarvastehénre és szarvasborjura is. A vadászat nemes sportját főképen vadásztársaságokba tömörülve űzik és a legtöbb vadászterület ilyen társaságoknak van bérbeadva. A vadásztársaságok, valamint az uradalmak állandó összeköttetésben állnak a nagy vadkereskedő cégekkel, amelyek megvásárolják a vadászzsákmánynak azt a részéi, amelyet a vadászok már nem használnak fel. Egy-egy nagy körvadászatnál vagy hajtóvadászatnál sokszor ezrével kerül terítékre a nyúl, a fogoly, a fácán és ez a sok lőtt vad a nagy vadkereskedő cégek hütőházába kerül. A belföldi fogyasztás meglehetősen csekély és ezért a vállalatok a vadat íulnyomórészben a külföldön igyekeznek értékesíteni. A vadkiviteli vállalatok a tenyésztés érdekében is jelentős áldozatokat hoznak, mert az uradalmaknak és a vadásztársaságoknak a tilalmi időszak alatt állandóan adnak előlegeket a később beszolgáltatandó árura. A vad átvételi ára körül mindig akadnak kontroverziák és ennek következtében majd minden esztendőben kezdeményeznek mozgalmakat vadértékesitő szövetkezetek létesítésére. Időről-időre sikerül is bizonyos számú vadász- társaságot és uradalmat ilyen szövetkezetbe tömöríteni, de az eredmény mindig az, hogy a hozza nem értő vezetés miatt a szövet kezet csakhamar megbukik. A vad export nevezetesen igen nagy köCsütörtökön délután a Pozva szomszédságában fekvő cigánytáborban nagy verekedés volt. A verekedés folyamán három cigány súlyosan megsebesült, akik közül még tegnap kettőt a zalaegerszegi közkórházba szállítottak. A harmadik sebesültet a mai nap folyamán vitték kórháiba. A véres kimenetelű esetről a következőket jelentik : Folyó hó 8-án délután 6 óra kor a zalaegerszegi rendőrség ügyeletes tisztviselője a2t az értesítést kapta, hogy egy cigányt a pozvai sátoros cigányok veszekedés közben agyonszurtak. A rendőrség értés if ette a mentőket és a vizsgálóbírót, majd Lengyel rendöifelügyelő és Németh István detektív megfelelő rendőri segédletlel kiszálllak a cigánytáborba, hogy a nyomozást megejtsék. A rendőii bizottság útközben találkozott egy szekérrel, melyen két súlyosan sebesült cigányt vittek az egerszegi kórházba. rültekintést és hozzáértést igénylő üzletág, amely jelentékeny kockázattal is jár. A lőtt vadat a hüíőházakban szakszerűen kell kezelni, amig az idő az exportra alkalmassá válik. Az idén a vadászati idő nagyon kedvezőtlen és érdekes, hogy ilyenkor a vadfogyasztás is jelentékenyen megcsappan. A havas, hideg időben, amely a legjobban kedvez a va dászatnak, a fogyasztás is sokkal nagyobb. Ez a szokás az egész világon általános és ez a magyarázata annak, hogy az olyan enyhe és esős tél, mint amilyen az idei, a vadexportra sem kedvező. Ilyenkor a vadkiviteli vállalatok a belföldi fogyasztást próbálják fokozni és olcsó áron nagy tömegben dobják piacra a vadat, különösen a nyulat, mert a külföldre való export csak egészen kis arányokban folyik. Ilyenkor pedig hiába van akármilyen vadértékesitő szövetkezet, jobb árai az sem tud elérni. Pedig alapítottak már nagy állami szubvencióval is ily n szövetkezeteket, de egyik sem tudott prosperálni. Most megint indult ilyen akció újabb vadértékesitő szövetkezet létesítésére, de ez sem fog jobb eredményt elérni, ha egyáltalában eljut a megalakulásig. A vadexport a múlt esztendővel szemben igen nagy visszaesést mutat. Tavaly Magyarország 28.230 métermázsa vadat exportált 2 7 millió pengő értékben és ebből a mennyiségből az első 9 hónap aiaú 12.000 métermázsa került kivitelre 1.3 millió pengő ért. Az idén az első kilenc hónap alait csak 8.380 métermázsa volt az export és ezért csak 691.000 pengő értékű deviza jöit az országba. A vadkivitei túlnyomó- része nyúl, amelyből tavaly közel 24.000 -métermázsa került kivitelre. A legnagyobb vevőnk Néniétől szág, ahova közei 18 000 inéit rmázsát szállítottunk és az export is kevés kivétellel nyúlból Minthogy a sebesülteket eddig még nem lehetett kihallgatni, a verekedés okát és részle eit sem lehetett megállapítani. A Forgács és Kolompár sátoros cigánycsaládok már hosszabb idő óta haragos viszonyban állottak egy mással. Tegnap délután azután ez az ellenségeskedés véres kimenetelű verekedésben tört ki. Mind két család Pozvában volt, ahol jól felöntölteg a garatra. Mikor visszamentek a cigánytáborba, ed dig még ismeretlen okból veszekedni kezdettek, majd egyikük felragadott egy vasvilla nyelet és azzal ütlegelni kezdje a többieket. Persze pillanatok alatt valóságos háború keletkezett közöttük és minden, kezük ügyébe kerülő tárggyal ütötték verték egymást. A veszekedés folyamán a Kolompárok kőiül valaki Forgács Pál, Máié vajdát és fiát, Fotgács Józsefet egy vasruddal úgy fejbe vágta, hogy mindkettő feje betörőit és eszméletlenül terüllek cl a földön. A Kolompár család tagaí lóit. Nagy verekedés a cigánytáborban, A Forgács és Kolompár családok egymás ellen. jai közül Kolompár Raffi sérült meg az arcán és száján. A háborúságnak ekkor a többi cigányok vetettek véget, akik a súlyosan sérült Forgács Mátét és Forgács Józsefet kocsira tették, hogy a zalaegerszegi kórházba szállítsák. A kórházban mindkettőt azonnal megoperálták. Állapotuk, — különösen az öreg Forgácsé — súlyos. Annyit sikerült megállapítani, hogy a veszekedést a Forgács család kezdte. A nyomozás nagy körültekintéssel folyik, hogy a véres cigányháboru minden részletére világosságot derítsenek. Ä győri Iparkamara elnökét felsőházi fsggl választották. Budapest, december 9. Ma volt a kereskedelmi és iparkamarák felsőházi tagválas?tó ülése, melyen Morvay Istvánt, a győri Kér. és Iparkamara elnökét a felsőház tagjává választották meg. Piaci árak. A mai hetipiacon az árak a következőkép alakultak : Bab kg 26—30 f., mák 090-1 P, dió kg 0.90—1 P, foghagyma 60—80 f., vöröshagyma kg 12—16 fillér, sárgarépa kg. 14—16, zöldség 16—18 f., fejcskáposzta 5-6 fill., sjvanyukáposzta 18—20 fill., kelkáposzta kgja 30—32 führ, burgonya 6—8 fillér. Baromfi: tyuk drb 1.20 — 1.40 P, csirke drbja 0.80—1.20. P, pulyka drb 4—8 P, kacsa sovány drb 1 —1.50 P, kacsa hízott drb 3—5, liba sovány dib 3—5 liba hízott 6—8 szopósmalac drb 2—3.50 P. Tej liteije 10—12 f., tejfel literje 56—60 f., túró kg 0-46-50 f., vaj kg 2.80—3 P, tojás drb 10—11 fillér. Gyümölcs: alma kg 30—40 f, körte 40—50 f., aszaltszilva kg 40—50 f., naspolya kg 20—24 f. Húsárak: Marha eleje kg 30—40 f., marha hátulja 80 f, borjú eleje kg L20, hátulja 1‘40 P, sertéshús kg 1-20—1.40 P, zsir kg 2 40 P, háj kg 2 40, zsirszalonna kg 2 P, kolbászfélék kg 1 80—2 P, füs- töilhus 3 P, sonka 3—3 60 P. Hal: süllő 1.60—2.40 P, keszeg 40—60 P, ponty 1 —! 20, harcsa 1.60—2, csuka 1 —1.20 pengő. MOLNÁR fest, tisztit, plisszéroz, — ingek és gallérok tiszti tása 3 nap alatt, — kézimunka és előnyomdu üzlete KeasiheBy, Kossuth Lajos utca. Hungáriával szemben. 1345 zletinegnyitás! Értesítem a Keszthely város igen tisztelt vásárló közönségét, hogy a volt Főutcai Vermes-féle fűszer» és csemege -kereskedést ujonan berendezve f. évi november hó elejével megnyitom. Kérem a vevő közönség szives pártfogását Tisztelettel Rejtharek Elek
