Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)
1932-10-08 / 229. szám
Zalamegyei Újság 1932 október 8. Sorompóba állt a vidék katolikussága a Katolikus Nagygyűlés sikere érdekében. (Saját tudósitónktól.) A XXill Országos Katolikus Nagygyűlés előkészületei befejezést nyertek. Az idei nagygyűlés előkészítésében, a szónokok kiválogatásában és a beszédtémák megválasztásában résztvettek : Zichy János gróf a Szövetség elnöke, Hász István tábori püspök, Ernszt Sándor volt miniszter, Buttykay P. Antal, P. Bangha Béla jézustársasági házfőnök, Bednárz' Róbert prelátus, Bitter Illés c. apát, főigazgató, Czapik Gyula apátkanonok, Hindy Zoltán vezérigazgatóhelyettes, Madarász István prelátus, miniszteri tanácsos, Túri Béla prelátus kanonok, Uher Károly gazdasági főtanácsos és Zsembery István a szövetség alelnöke. Örvendetes jelenség, hogy az Országos Katolikus Szövetség felhívására sorompóba állt a vidék katolikussága a XXIII-ik sikraszállás sikere érdekében. A legtöbb vidéki plébánia, katolikus egyesület és intézmény, valamint az egyház- községek, egyháziak és világiak egyaránt, megindították a propagandát, hogy a vidék katolikussága minél nagyobb számban vegyen részt a Nagygyűlésen. Át- érezték a magyar vidék katolikus- | ságának milliói, hogy mily nagy fontossága van a mostani nehéz időkben a katolikus seregszemlének, amikor a gazdasági világválság mellett a lelkek válsága is barázdákat szánt a magyar élet földjén. A vidékiek felu'azását a Szövetség úgy biztosi tóttá, hogy 33 százalékos vasúti és hajó utazási kedvezményt járt ki a vidék katolikussága számára. A vasúti és hajóutazásra érvényes igazolványt, melynek ára 50 fillér, a 2 pengő tagsági jeggyel együtt az Országos Katolikus Szövetség központi irodája (Budapest, IV., Ferenciek tere 7.) bárki kívánságára megküldi, de egyben kéri a Szövetség a vidéki plébániákat, egyházközségeket, egyesületeket és intézményeket, hogy centralizálják az egyes községekből és városokból a nagygyűlésre felutazókat olyképen, hogy a plébániák és egyesületek gyűjtsék össze a nagygyűlésen résztvenui óhajtókat, a plébánia vezetősége rendelje meg a tagsági és vasúti jegyeket és azoknak vezetésével jelenjenek meg az egyes községek és vidéki városok katolikusai az október 15-én kezdődő és 18-án végződő Katolikus Nagygyűlésre. Pettkö-Szandtner államtitkár Zalaegerszegen. A legteljesebb elismerését fejezte ki az itt tapasztaltak fölött. A zalaegerszegi Stefánia Otthon ünnepélyes felavatásának idő - * pontja épen a kormányválság idejére esett, azért nem jelenhetett meg azon Pettkó-Szandtner Aladár államtitkár, az Országos Stefánia Szövetség elnöke. Hogy azonban milyen nagyra értékeli az államtitkár a Szövetség munkáját s milyen érdeklődést tanúsít a zalaegerszegi fiók működése iránt is, annak bizonyságaképp! ma Zalaegerszegre érkezett az Otthonnak és általában a jóté- konycéluintézményeknfk megtekintése céljából. Az államtitkár Németh János dr. városi tisztiorvos, a Stefánia Szövetség zalaegerszegi fiókja igazgatójának és Czobor László közgyámnak kíséretében látogatást tett először a most felavatott Otthonban és a napközi otthonban s az ott tapasztaltak fölött nemcsak teljes elismerését, de csudálkozását fejezte ki. Meglepte, hogy milyen praktikusan, a célnak mennyire megfelelően történt az építkezés, a berendezés s milyen tervszerűen folyik az anya- és csecsemővédelem nagy munkája Zalaegerszegen. Megtekintette a Szeretetházat s a Népkonyhát is, ahol szintén mindent a legnagyobb rendben talált s ahol ép úgy, mint az „Otthon“-ban a legteljesebb elismerésének és megelégedésének adott kifejezést. Azután érdeklődött a városi inségakció után, amit részletesen ismertettek előtte. Majd körutat tett a városban és tudakozódott a város fejlődési lehetőségei felől s helyesnek találta azokat a terveket, amelyek szerint a városrendezés történik. Megtekintette még az új középületeket, a régi és új temetőt, szóval kiterjedt a figyelme mindenre. Látogatást tett Győ- mörey György főispánnál, Bődy Zoltán alispánnál, Pehm József apátplébánosnál s még a nap folyamán visszautazott Budapestre. A divat Zalában is tönkretette a kendertermelést. Ma már nem igen kell a vászon a népnek. A háborút megelőző időkben, sőt még a háborús esztendők alatt is nagy teiületeken termellek kendert vármegyénk lakósai is. Nem volt falu, melynek határában kenderföldeket ne láttunk volna s alig volt ház, melynek pitvarából hiányzott volna a kendervágó, kender- tiló. A háziasszonyok büszkén mutogatták a falon csomókba csavart finom csepüt, mely a télen került megfonásra, a zsákokba rejtett gombolyagokat, no meg a ládában és almáriumokban elraktározott fehér vásznat. Asszonyoknak, leányoknak egész téli szórakozásuk a fonásjvolí. Az esztergályosok alig győzték gyártani a soksok rokkát, a takácsok képtelenek voltai: időre vászonná szőni a rokkán megfont sok fonalat. Az volt a legderekabb háziasszony, aki legtöbb vásznat fehérített az udvaron, kertben és réten. Nem is adtak ám ki ezek a családok alsó ruháért, asztalteritőért, törlő ruháért, törülköző kendőért, ágylepedőért egy fillért sem. A népnek keservesen megkeresett fii lérei nem vándoroltak külföldre textilárukért, mert a legszükségesebb ruhanemüeket itthon állitot ták elő — háziiag. Most elmehetünk falvak mellett anélkül, hogy határaikban csak egy szál kendert is találnánk. A tiló, a rokka, a szövőszék egyes vidékeken már teljesen ismeretlenek. A „módii*“ viselet múzeumba helyezte ezeket. Nem is a mai világba valók! Vászonból nem lehet kombinét csinálni. A vászon nem illik a krepdesin ru hához, meg a selyemharisnyához, mely szép ruhanemüekért olyan sok millió pengő vándorolt a külföldre még napszámbérekből is I Egy-két faluban elvétve termelnek még kendert, de megszövését nem igen végzik már a falusi takácsok. Elszállítják Pápára, mert olcsóbban és szebben szövik meg a — gyárban. Kihaltak már a régi takácsok, akik a szép zsávolyos kendőket szőtték. A divat tönkretette a kendertermelést, a falusi asszonyok, lányok már nem fonnak, a takácsok nem szőnek. Nem pereg a rokka, nem szól a fonóban a nóta. Megszüntette mindezt a divat, a „módi“. Ki verte meg olyan kegyetlenül a gellénházai kis iskolásfiut, az anyja-e, vagy a tanító ? Küldöttség az alispánnál. Kis Dániel gellénházai iskolásfiut hétfőn behozta az anyja Zalaegerszegre az alispánhoz s ott elpanaszolta, hogy Schillinger István tanitó kegyetlenül elverte. Megmuíaita az üléseknek nyomát is, amiből nem csak kegyetlenséget, de embertelenséget is lehetett megállapítani. Az alispán érthető felháborodással vette tudomásul a dolgot s megígérte, hogy a legszigorúbb eljárást indítja meg a tanitó ellen. Ma küldöttség kereste föl Gel- lénházáról az alispánt. Iskolaszéki tagok, községi biró, gazdák voltak a küldöttségben. Cseh József volt a szónok, aki arra kérte az alispánt, hogy ne függessze föl Schillinger "tanítót, mert a kis fiút tulajdon képen saját édesanyja verte meg alaposan, a tanitó pedig csak gyengébben. Azok a nyomok tehát, amelyek a gyermeken észrevehetők voltak, nem is annyira a tanítónak, mint inkább az anyának ütéseitől származnak. Maga az anya is igy nyilatkozott Svastics János dr. járásorvos előtt. Bődy Zoltán alispán iudomásul vette a küldöttség bejelentését is, melyre az..al válaszolt, hogy a tanítót nem függesztteti ugyan fő), de a fegyelmi eljárást le kell folytatni ellene, mert csak vizsgálat utján állapítható meg, hogy bünös-e s hi igen, milyen mértékben, Szüreti kilátások a szőlészeti és borászati felügyelő jelentésében. A tapolcai m. kir. szőlészeti és borászati fe ügyelő ma küldte be az alispánhoz szeptemberi jelentését, melyből a következőket tudhatjuk meg : A hólyagosodáshoz szükséges nedvesség hiánya miatt a késői érésű fajták szőlőbogyói (különösen a szárazabb és hűvösebb hegyi fekvésű szőlőkben) aprók és fejletlenek. Ezeken a helyeken a lombozat is meglehetősen sárgul és igy a mennyiség erős csökkenése mellett a minőség is veszélyeztetve van. A szőlőmolykár erősen Iáiható. Csemegeszőlő (különösen Ciiasselas-Ljták) iránt külföldi szállításra kg.-ként 17—18 filléres árakon igen élénk volt a kereslet. Ezek kisebb mennyiségben 20 filléres áron kerültek piacra. Eddigi termésbecslések alapján nagyátlagban a tavalyinál kevesebb, gyenge közepes termésre van kilátás. A borpiacnak némi élénksége jelentéktelen. A kínálat élénk, a borárak változatlanok. Az erjedő must gázai megöltek egy somogyi gazdát. A vármegyénk határához közel eső Sand, somogymegyei községben halálos áldozatot követelt az erjedő must. Berkes József és felesége egy 550 literes hordót akartak levinni a pincébe. Alig tettek azonban a pince felé pár lépést, az asszony figyelmeztette férjét, hogy nehéz a levegő, ne menjenek tovább. Berkes azonban azt válaszolta, hamar végeznek, nem lesz tehát baj. Alig értek le a pin cébe, mindketten elvesztették eszméletüket. A pince előtt tartózkodó emberek utánok mentek és nagynehezen felhozták Berkest és feleségét. Lefektették őket a pince előtt a földre és mesterséges légzést alkalmaztak. Az asszonyt még sikerült eszméletre téríteni, de férjét nem. Berkes már halott volt. A kihívott orvos megállapította, hogy az erjedő must gázai ölték meg. Vigyázzunk tehát, hogy olyan helyiségbe ne lépjünk, hol sok must erjed, mert ott halálos veszedelem fenyegeti az embert, Ezt különben mindenki tudja, legyünk tehát óvatosak.
