Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-11-30 / 272. szám

2 Zalamegyei Újság 1932 november 30. A vármegye súlyos gazdasági helyzetével foglalkozik az alispán évnegyedes jelentése. 796 lélekkel szaporodott három hónap alatt a vármegye lakóssaga. — Mind nehezebben tudnak a mezőgazdasági munkások elhelyezkedni. Bödy Zoltán alispán a decem­beri rendes megyegyülés elé ter­jesztendő évnegyedes jelentésében részletes tájékoztatást ad a vár­megye állapotáról. Jelentésének bevezető részében a gazdasági helyzettel foglalkozik, mely lényegében nem javult. A vármegyének, a megyei városoknak és községeknek ház­tartási helyzete még mindig fe­lette nehéz. Az adók behajtására tett fokozott intézkedésektől — mondja az alispán, — remélni le­het ugyan, hogy a vármegye és a községek legsürgősebb szükség­letei biztosíthatók lesznek, de na­gyobb arányú javulás e téren is csak akkor lesz remélhető, ha az általános gazdasági helyzet javu­lása és a nyomasztó válság eny­hülése a már mutatkozó jobb nem­zetközi közgazdasági kapcsolatok révén szintén bekövetkezik. Ennek a javulásnak kétségtelen jelei már mutatkoznak és a vármegye kö­zönségében élni kell annak a tu­datnak, hogy, ha erős hittel, aka­rattal, csüggedés nélkül éljük át legnagyobb gazdasági megpróbál­tatásunknak mai napjait, egy nyu- godiabb és megelégedettebb idő­szaknak az alapjait kezdjük most lerakni. A közbiztonsági viszonyok a vármegye területén kielégítők. A testnevelést illetően a leventein­tézménynek hasznos volta és szük­ségessége már teljesen átment a Jköztudatba. Egészségi állapotok. A felnőttek egészségi állapota a Tekenyén és Tapolcán járvá­nyosán fellépett hasihagymáz meg­betegedések következtében ked­vezőtlenné vált, de a gyógyulási arányszám jónak mondható. 79 beteg közül meghalt 7, az arány­szám tehát 8 6%. A betegség jár- ványszerüsége megszűnt, a szé­rumoltások jó eredménnyel vég­ződtek. A gyermekek egészségi állapota kielégítő volt. Az utóbbi időkben néhány járásban szórvá­nyos diftéria és vörheny eseteket észleltek. Az utolsó három hónap­ban öngyilkosságot 19 egyén kö­vetett el. A lipótmezei elmegyógy­intézetbe 1, a zalaegerszegi kór­ház elmeosztályára 7 beteget szál­lítottak. Veszett eb marása miatt 16 egyént kellett a Pasteur inté­zetbe szállítani. A népesedési viszonyokról a következőkben számol be a je­lentés. Augusztus 1-től október 31-ig az alsólendvai járásban a születettek száma 112, az elhal­také 57, szaporodás 56, a bala­tonfürediben 68, 56, 12, a keszt­helyiben 194, 176, 18, a letenyei- ben 246, 140, 106, a nagykani­zsaiban 187, 145, 42, a novaiban i56, 69, 87, a pacsaiban 194, 117, 77, a sümegiben 181, 108, 73, a tapolcaiban 255, 191, 65, a zala­egerszegiben 297, 148, 149, a za- laszentgrótiban 149, 84, 65, Nagy­kanizsán 143, 124, 19, Zalaeger­szegen 67, 39, 28. Született tehát Összesen 2250, elhalt 1454 egyén s igy a szaporodás 796 lélek. Az állategészségügy terén a viszonyok javulást mutattak. Nemcsak a sertéspestissel fertő­zött községek száma, hanem a Jugoszláviából behurcolt ragadós száj és körömfájással fertőzötteké is lényegesen csökkent. Október ben kezdődött a sertéspestis el­leni szimultán oltás-propaganda. A beoltott 511 sertés közül csak egy hullott el. Az állatvásárok forgalma és az állatok ára az utolsó évnegyedben emelkedett. A forgalom emelkedését magyarázza a szálastakarmány hiánya. Az utóbbi hónapokban némileg javult a kivitel lehetősége Olaszországba. A vásárokra felhajtott szarvasmar­háknak 42, a lovaknak 25 száza­léka cserélt gazdát. A levágásra szánt szarvasmarhák élősúlyban kilogramonként 29—52, szopós­borjuk 35—65 fillér, csikók és használati lovak pedig darabon­ként 60—400 pengős árban kel­tek pl Állatkivitel. Szeptemberben Ausztriába 262 sertést és 72 lovat vittek ki le­vágásra, továbbá 61 lovat tovább- tartásra, Olaszországba 313 db szarvasmarhát vittek ki; október­ben Ausztriába 10 szarvasmarhát, 320 sertést és 73 lovat, Olasz­országba 524 szarvasmarhát, Fran­ciaországba 597 juhot vittek ki. A mezőgazdaság álla­potáról a jelentés nagyrészt ugyanazokat mondja, amelyekről a legutóbbi havi jelentésben beszámoltunk. Foglalkozik az alispán az igen gyenge burgonyaterméssel, amely pedig a népélelmezés szempont­jából Zala vármegyében igen nagy jelentőségű. Szükségesnek lát'a ezért a vármegye étkezési bur- Konyaszükségletét valamiképen fedezni. A szükségletet a szom­szédos Somogy vármegyéből igye­kezett beszerezni, sajnos, a bur­gonyaárak ideszállitva hamarosan 5'50 pengőre emelkedtek s ilyen árakon a nagyfokú pénztelenség miatt kevesen tudtak vásárolni. Még nagyobb nehézségek fognak felmerülni a tavasszal a vetőbur­gonya beszerzésénél. A gazdasági felügyelőség ez ügyben felterjesz­téssel fordult a földmivelési mi­niszterhez és remény van arra, hogy sikerül a zalai gazdaközön­séget vetőburgonyához juttatni. Rámutat az alispán a takarmány­hiányra is, aminek az állattenyész­tésnél lesznek súlyos következ­ményei. A munkásügyek. — Súlyos aggodalommal kell kisérni, — folytatja az alispán — a mezőgazdasági munkásügyek fejlődését, amelyek vármegyénk­ben különösen fokozott jelentő­séggel bírnak, tekintettel arra, hogy Zala vármegye mezőgazda- sági üzemei távolról sem képesek megélhetést nyújtani az itt levő munkásságnak. Az általános ne­hézségek miatt külterjes irányzat felé haladó nagyüzemek munkás­létszámának redukálása következ­tében a tavalyi, de még inkább a jelen évben már erősen észlel­hető volt, hogy mind kevesebb és kevesebb zalavármegyei mezőgaz­dasági munkás tud elhelyezkedni idegen törvényhatóságok területén, így attól tartok, hogy az elhelyez­kedés a jövőben még nehezebb lesz, mint a jelen évben volt. A továbbiakban az alispán is­mét állattenyésztéssel foglalkozik és szükségesnek tartja annak sür­gős fel lendítését, tekintettel arra, hogy Zala vármegye legközelebb fekszik az olasz piacokhoz s ott leginkább az állatokat lehet érté­kesíteni. Örvendetesnek mondja a jelen­tés, hogy a zalai borok és mus­tok iránt az idei szüret körül élénk érdeklődés mutatkozott. Szőlőből is sokat adtak el, azon­kívül jelentős mennyiségű gyü­mölcsöt szállítottak belföldre és külföldre. Ha a gazdaközönség jól kezeli gyümölcseit, akkor je­lentékeny jövedelemre tehet szert. Végül az utak állapotával fog­lalkozik az alispán. Megállapítja, hogy az időjárás kedvezőtlen volt az utak állapotára. Utépiíést leg­inkább csak az inségakció kere­tében végezhettek. Fedezet hiá­nyában csak a legszükségesebb utfentartási munkálatokat végez­hették el. Ingyenes tanácsadó és jogvédő iroda. A Katolikus Népszövetség tag­jainak érdekeit fokozott mérték­ben kívánja szolgálni és azért Veszprém és Szombathely után most Zalaegerszegen is fölállítja a vármegyei ingyenes tanácsadó és jogvédő irodát. A tagok az irodát levéllel bármikor, személye­sen pedig tagsági jegy felmutatá­sával minden pénteken délelőtt 8—10 óra között kereshetik föl. (Petőfi-utca, Kulturház, földszint). Levélbeli megkereséseknél 20 fil­léres válaszbéiyeget kell mellé­kelni. Az iroda folyó évi december 2-án, pénteken nyílik meg. A titkári teendőket Horváth Irén tanítónő végzi (Werbőczy u. 5). A tanácsadás kiterjed a követ­kező ágakra : 1. Adóügy: Fatér Endre dr. h. pénzügyigazgató, Rauschenberger János ny. h. pénzügyigazgató, Thuri Emil pénzügyi titkár. 2. Árvaszéki ügy : Ellmann Ödön dr. vm. árvaszéki elnök. 3. Betegsegélyzési ügy : Boross Géza dr. az OTI ügyvezetője. 4. Gyermekvédelmi ügyek : Özv. dr. Winkler Károlyné. 5. Községi és járási közigazga­tási ügyek: Ujfalussy István dr. szolgabiró. 6. Járásbirósági és telekkönyvi ügyek : Nagy Károly dr. kir. já- rásbiró. 7. Jogi ügyek : Bozzay Jenő dr. ügyvéd, Gerencsér Lajos dr. ügyvéd, Hollós Ferenc dr. ügyvéd. 8. Rokkantsági és hadiárva ügyek: Kucsera István városi jegyző. A város tulajdonát képező Rá- kóczi-u. 6. sz. alatt üzlethe­lyiség 1932. évi szeptember 15-től; a Kazinczy-tér 1 sz. alatt Garai Lipót által bérelt üzlethelyiség 1933. évi május hó 1-ére kiadó. Róm. kát.: András ap. Prot.: András. Görög: András aps. Izr.: 1 Kisz- lev, R. Kh. Napkelte 7 óra 25 perckor. Nyugszik 16 óra 12 perckor. IDŐ : A hőmérséklet némi csők-, kenése, kivált nyugaton és délen még lehet eső. Vidéki előfizetőinkhez ! Vidéki előfizetőinkhez a mai lappal megküldjük a hátralék megfizetésére vonatkozó felhí­vásunkat. Kérjük t. előfizetőin­ket, szíveskedjenek felhívá­sunkat figyelmesen elolvasni és annak értelmében a hátra­lékokat beküldeni, mert a mai nehéz viszonyok között csak úgy tudjuk a lap pontos kül­dését biztosítani, ha előfize­tőink a hátralékok beküldésé­vel támogatják munkánkat. Tisztelettel a ZALAMEGYEI ÚJSÁG kiadóhivatala. — A hercegprímás jubi­leuma. Szerdán lesz öt esztendeje annak, hogy XI. Pius pápa Serédi Jusztiniánt esztergomi hercegpri­I mássá neveete ki. A bíboros her­cegprímás az évfordulót Eszter­gomban teljes visszavonultságban tölti el. — Ünnepélyes visszatérés az Egyházba. Fölemelően szép ünnepség színhelye volt Szombat­helyen vasárnap a most renovált Kálvária templom. Akkor tette le ugyanis az epen elkészült szen­télyben az ünnepélyes hitvallást Léránt János zalaegerszegi tem­plom festő, aki ez alkalommal tért vissza az evangélikus vallásból a kát. Egyházba. A renovált temp­lom festését Léránt János végezte, s megtérése részben e munkássá­gával függ össze. Már régebben megvolt benne a hajlandóság a megtérésre és szándéka csak megerősödött, amikor művészi munkája közben mindinkább el­mélyedt a katolikus igazságokat szimbolizáló ábrázolásokba. A visszatérés tanúja Schupfenhauer Frigyes zalaegerszegi lakos és Lórencz Antal szombathelyi oltár- épitő mester voltak. A szentmise keretében a hitvallást Honti Béla székesegyházi kanonok vette át, aki értékes beszédben állította az Egyház uj hive elé azokat a ha­talmas lelki kincseket, amelyekkel a katolikus vallás az emberi éle­tet meggazdagitja. Szentmise alatt a Credó Egyesület énekkara éne­kelt Boda karnagy vezényletével. — Érettségi vizsgálatok. A dunántúli körzeti érettségi vizs­gálatokat f. év decemberi havában a zalaegerszegi Csány László fiú felsőkereskedelmi iskolában tart­ják meg a miniszteri renelkezés alapján. Az érettségi írásbeli vizs­gálatok december 13., 14., 15., 16-án lesznek, a szóbeli vizsgálat _ 19-én d. u. kezdődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom