Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)
1932-11-13 / 258. szám
6 Zala megyei Újság 1932 november 13. Őszi hévízi képeslap. Könnyebb arról Írni és beszélni, arai van és történik, mint arról, ami nincs és nem történik. Az események történnek, tehát vannak. Vájjon törlénik-e a tárgy is, ami csak — van ? Bizonyára történik, a léte révén. Történik, mert megvan és mutatja (mozdulatlanul) magát, mint a történések meghúzódó oka, ami cselekményre szít, tényre serkent, vagyis ok gyanánt résztvesz a cselekvésben, ami tehát már — történik. Ezeket gondoltam akkor, amikor napokkal előbb Hévíz fürdő csendes téliálmát szemléltem. A hangos Hévíz és a csendes között olyan a különbség, mint a fény és árnyék között. Amilyen tarka-barka, zsivajos, vidám, érdekes és csillogó az idény alatt, épen olyan néma és kihalt, érdektelen és semmitmondó az idény után. Könnyebb is akkor pillanatfelvételt csinálni róla, amikor ott hömpö yög a százsze- gélyü élet, mint most, amikor ott kísért a szimpla halál! Ez a két szélsőség felváltva kiséri egymást a meleg tó mentén, amely köré a csendes, há- boruelőtti világot kővető „új időkben“ épületek települtek utcasorokat alkotva köröskörül, széliében és hosszában megteremtve azt a mondám légkört és helyet, amely a sok komoly beteg és sok komoy üdülő társadalmán felül a mégtöbb, céltalan szórakozó sokadalomnak nyári bolyon- góheiyévé vált. A távoli magyar fürdőhelyek elrablása után Hévíz felé váltott új irányt a fürdőzési érdeklődés. — 1925-ben még hatalmas, koc- kaszerü telek állott azon a helyen, ahol most már zsúfoltan teleépitett épülettömbök jelzik a hévízi fürdőélet iránti vakbiztos „hossz-spekuláció“ tendenciáját. Úgy érezni, mintha minden vállalkozó a gyorsan, loppal megépített házakból akarna magának egy üzletet, penziót, abban a reményben, hogy Hévizén minden értéknél többet fog érni 30—50— 100 év alatt egy ház. Csakugyan, minden ölnyi telket beépítenek ott, olyan zsúfoltan, hogy a tulajdonképen maréknyi fürdőtelepnek utcái nincsenek, csak sikátorai, amelyeknek házaira idővel — az intenzív terjeszkedés szem pontjából — egészen biztosan emeleteket fognak huzatni. Kár, hogy a telep és közvetlen környéke nagyrészben zárt me- j dencéhez hasonlít s az elsődleges i építkezési kapzsiság jóformán a tó szájába tömöritett minden épületet és az ezekből származó sikátorokat. Egyelőre aztán, ép emiatt, a szó akadémikus értelmében veendő esztétikai látványosságai sincsenek Hivizrek s ez a körülmény kisajátítja Hévizet a száraz amerikai üzleti íz jellege számára. S ezért mintha a sors már eleve kárpótolta volna Hévizet Keszthely város és a Balaton előnyös közelsége mellett avval, hogy a Páhok felé forduló ut dombjáról délnek messze horizontá'is kép enged bepillantást Somogy gyomrába. A téli évad kiváncsi látogatóját, sajnos, illúzió nélkül hagyja az, hogy a telep kizárólag nyárévi fürdőhely, ott egyéb életgyökér nincs, mint ahogy van például Balatonfüreden. A szezon végével teljesen kiszökik belőle az élet s ilyenkorra már bántón élettelen, sőt sivár, mint egy kastélyból és parkjából kigyilkolt család üres fészke. Üres a park, üresek a padok, némák az üvegfedelü zeneterra- szok s a csúnya sikátorok bezárt boltjai éhesen leselkedő hydrákhoz hasonlítanak. A Páhok felé néző dombtetőn az egyik tisztviselő otthon szomszédságában most épül a Honvédtiszti Gyógyház gyönyörű, tornyos, kétésfélemeletes palotája. Alsó falazata vörös kövek mozaikja. A kopácsolás messze elhangzik, átüti a telep kisded fenyvesét s elhallik a kiáltó csendben egészen a tóig, amely sürü gomolyokban ontja a meleg gőzt s megcsapva az ember orrát, eszébe juttatja a nyári fürdőélet tombolo zaját és rikító látványát, amit az emberek idéznek elő, amit az izgő-mozgó ember csinál, mint hogy az ember, az ott izgő-mozgó ember csinálja a forgalmat, az autótülkölést, a pavillonzenét, a fürdőidillt, a fényképezést, betegnyögést, a lubickolást, a zsebmetszést, a tékozlást és mindent, ami jó, vagy bűnös, földi és múlandó, ami elül az élet végén, mint ahogyan elül a telep élete is, a szezon végén. Az őszi látogató most csak egy szelíd, bájos, gőzölgő tavacskát lát, körötte pedig a profán képet: egy csomó parvenü épületet, egy csomó kőbeöntött vállalkozást, amelynek nemes életgyökere nincs, csak a vénátlan csend, a bántó kihaltság, mindaddig, anrg visszajönnek újra a rideg vállalkozók és a betegek, az üdüioa és a bolyongók, meg a drága íüidőjégyek. Bit a József. Gazdaság. Rovatvezető: Boda Béla. A len és kender termesztése. Korunk szédületes újdonságainak előnyei mellett, ugyancsak megismerjük azok hátrányait, s reá jövünk arra, hogy a szédületes haladás, előretörés, a technika a gépek, mind-mind jó dolgok és előnyösek, de ha túlzásba esünk, s azok mellett elhanyagoljuk a régi évszázados járómü- i veker, s mellőzzük az emberi erőt, feledjük őseink szokásait, takarékos és célszerű termelési módjaikat, úgy magunk ellen cselekszünk. Ma már kiszorítja a jó magyar lovat, az olcsó munkaerőt, az autó, ma már elfeledte a falusi nép, hogy a jó vásznat miből is keli olcsón előállítani? Ma már a meszezett vizes gyolcs szárad a kerítésen, s ha egy kis szél fuj, az magával is ragadja. Ha egyszer kimossuk, olyan lesz, mint a rosta. A gyáripar fejlődése, a silány gyári gyolcs elterjedése feledtette a magyar gazdaasszonynyal a kender és len termesztését, amiből a valódi és erős lepedőt, asztalterítőt, zsákot, ponyvát stb. lehet készíteni. Ma, amikor népünk pénztelen, s lerongyolódott, különösen indokolt, hogy a len és kender termesztésére felhívjuk gazdaasszonyaink figyelmét. Migkisérlem röviden leírni a fentiek termesztése módját, bár — hála Isten, még él a legtöbb falusi gazda házában a „Petőfi Sári nénje“, aki nálamnál bővebb tapasztalattal rendelkezik a len- í és kendertermesztés terén. A kender a kövér,_ jóerőben levő földet szereti. Április második felében vetik. Holdanként 42—44 kg-t vessünk (3—400 négyszögölön egy gazdának elég évenként termeszteni) s vetés után nincs vele dolgunk, mert a gyomot a gyorsan növő kender elnyomja. Augusztus közepén a kender kó- rószerü lesz, levelei lehullanak, s ilyenkor learathatjuk, s apró kévébe rakjuk egymásra keresztbe s igy hagyjuk száradásig. Mikor megszáradt, a földhöz csapkodjuk s igy a lombja lehull, s az áztatóba rakjuk. Az ázztatást a faluvégi mocsár szélében szokták eszközölni oly módon, hogy a kévékre sárt raknak, hogy a viz alá kerüljön a kender. Minél melegebb az időjárás, annál előbb leázik a kemény rostos felület, s a kiázott kendert a napon meg- szárogatjuk s megtiloljuk. A Bpest-Belvárosi főplébániatemplom részére készített 2400 kgr. „Polgármester harang“, melyet 1928 nov. 25-én szentelt fel Dr. Serédi Jnsztiníán bíboros iiercegprimás úr. A budapesti Bazilika 7945 kgr-os új Szent Imre hősök harangját készítette és szerelte fel. MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORUS MESTERE SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és ércőntfide, harangfelszerelés és haranglébgyár Budapest, Vf., Frangepán-utca 77 Telefon : Lipót 91-3*53 Az 1930. évi párisi világkiállításon díszoklevéllel, 1921- és 1923. évi vasipari kiállítás son aranyéremmel, az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydiszoklevéilel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel és az 1930. évi Nemzetközi Vásáron emléklappal kittintetve. f „Pro Ecdesia et Poníi- í fice“ papai érdemkereszt tulajdonosa. ■namamBB #'■ a»" r;, ' 7!*,7; 5* hh qsb mammaaMKmsf hu -------------------------- — HM HH feil» fel f Vadászfegyverek, lőszerek vauéiig ,^i HBE «H ■ it KW vadászati felszerelések nagy választékban! legolcsóbban D. Horváth Imre műszaki vaskereskedőnél ZALAEGERSZEG Telefon 54. __ k ua smau uh Autó-, motoralkatrészek, fegyverjaviiás. „Goodwich“ — „Dunlop“ autógumik. Lakafostanoncokat felveszek. 5456 ■■ OH «■ hh mmmMumixmmmmmm; hu ....ni...............minin ■mm ni—niimiinin>w■nun—mm mm uu WH HRHMHHHHEHnnBSBMMHSaaHaaHHHHHHi HH NOTH HU HR £ V HH lő
