Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-11-08 / 253. szám

Nevemben 3 Kedd. ■win itt , Ára 10 fillér ^wtnuw^BatjiujiL^. ^^-TBB^ggggpejBaKs; Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. . évfofi$r«r^ 253. szám« BBSBBSBH—BM SierKesztőség és KiaúóMvatal: Zalaeaersseg, Síéchenyi-tér 4. POLITIKAI NAPILAP TelBfon: 128 SZ. — Fióíiiailólliyatsl: EesztMy, Kossutü L -U. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Hz ifjúság elhelyezéséről a kormány még a most összeállitás alá kerülő új költségvetés keretében kiván gon­doskodni. Örvendetesen veszi ezt tudomásul az ország lakóssága. Szociális szempontból ugyanis igen nagy jelentőségű ez, mert hiszen ezrekre rúg azoknak az érettségizett és diplomás embe­reknek a száma, akik évek óta szülőik eltartásában élnek, vagy éhbérért végeznek olyan munkát, amilyent iskolát végzettek azelőtt sohasem végeztek. Az természe­tesen a jövő kérdése, hogy a kor­mánynak ezt a nemes igyekezetét is koronázza-e siker és mennyiben. Halljuk azt is, hogy a kormány­nak legfontosabb teendője most a költségvetés csökkentése. Ennek során a pénzügyminiszter felhívta az egyes minisztériumokat, tegye­nek javaslatot az alájok rendelt állami intézmények, hivatalok, ál­lami, vagy állami jellegű üzemek összevonásáról, vagy lebontásáról. Hát, ha ezek az összevonások, lebontások megtörténnek, amikor természetesen kevesebb alkalma­zottra lesz szükség, hogyan le­hetséges az ifjúság elhelyezéséről gondoskodni, mikor a kinevezési és előléptetési tilalom is fönnáll ? Kérdés azután az is, honnan ve­szik a pénzt az elhelyezendő ifjak részére, amikor azt mondja a pénz­ügyminiszter, hogy az ifjúság el­helyezése nem jelenthet újabb ter­heket az államra. Talán csak nem azért akarják először is az új nyug­díjtörvényt letárgyalni, hogy az egyébként már alaposan megcson­kított nyugdijakból teremtsék elő az ifjúság elhelyezésére szánt ösz- szeget ? Hallatszottak ugyanis han­gok, hogy a nyugdíjasok lakás­bér „rendezésénél“ számítanak megtakarításra. Egy kicsit érthetetlen tehát, ho­gyan kívánja a kormány a költ­ségvetési csökkenteni és egyide­jűén az ifjúságnak is elhelyezke­dést biztosítani. Mert, ha új em­bereket kell alkalmazni, azokat fizetni is kell, még pedig nem havi 35—40 pengőkkel; viszont a lebontásoknál (előbb leépítések­nél) nyugdíjazásra van szükség s azok a nyugdijak is csak az álla­mot terhelik. No, és kérdés még az is, hány embert kell az „ifjú­ság“ alatt érteni ? A kormány sokat ad arra, hogy minden egyes intézkedése szociá­lis jellegű legyen. Épen ezért várja tehát az ország népe, hogy annak a szegény „ifjúság“-nak legnagyobb része nyerjen elhe­lyezkedést és ezzel biztos kenye­ret, anélkül azonban, hogy az ehez szükséges összeget onnan vennék, ahol legkevesebb van. A kérdés­nek szociális megoldása az lenne, hogy azok a bizonyos mammut- jövedelmek kapjanak egy kis ér­vágást, mert csak igy lehet a jö­vedelmek között mutatkozó ijesztő aránytalanságokat, ha nem is megszüntetni, de valamelyest csök­kenteni. Senki sem kívánja, hogy vagyoni tekintetben uniformizáljak a társadalmat, de nagy szükség van arra, hogy a nagyjövedelmek­nek a hóna alá nyúljanak. Az ifjúság kér és vár. Várja ké­résének gyors és bölcs teljesítő-. ! sét. A teljesítés nem késhetik, de j Róma, november, 7. A király a fascizmus tizedik évfordulója alkalmából széleskörű amnesztiát adott. A közkegyelem kiterjed mindazokra, akikre nem többet, mint 5 évi fogházat vagy pénz- büntetést szabtak ki. Ezeknek büntetése legfeljebb 3 évre terjed­het. A 10 évnél kevesebb bünte­tés 3 évvel csökkenthető, a 10 évnél magasabb büntetés pedig 7 évig csökkenthető. A hivatali szabálytalanságok miatt kirótt büntetéseket a király elengedi. A közkegyelemben nem részesül­nek, akik november 4 ike óta vannak rendőri őrizetben, va'a­Berlin, november 7. A vasár­napi német választás nyugodtan és gyenge érdeklődés mellett folyt le. Az eredmény nem jelent sem javulást, sem tisztulást, úgy hogy azok az okok, amelyek miatt Papén a parlamentet feloszlatta, továbbra is fennállanak. Kormány­képes többség most sem hozható létre. A julius 31-iki választáson 36.656.781 szavazatot adtak le, most egy és háromnegyed millió szavazatot adtak le. Akkor a vá­lasztóknak 84, most 79 százaléka szavazott le. A nemzeti szociális- ták (Hitlerék) szavazatainak ará­nya 37.3 százalékról 33 százalékra csökkent, a kommunistáké 14.3- ról majdnem 17 százalékra emel­kedett, a szocialistáké 21.5-ről 20.5-re csökkent, a katolikus centrum csak 0.2 százalékkal kapott kevesebbet a júliusi 12 százaléknál. A német nemzetiek (Hugenberg) szavazatainak aránya 6 ról 8 2 százalékra emelkedett. Hugenbergék és a kommunisták is mintegy 700 ezer szavazatot nyertek. Csak ez a két párt ke­rült ki nagyobb nyereséggel a választásokból, valamint egy-két kisebb párt, mig a nemzeti szo­cialisták és a szociáldemokraták nem is nélkülözheti az erős szo­ciális alapot, mert egy nagy szo­ciális kérdést nem lehet a szociá­lis szempontok figyelemre mélta­tása nélkül, vagy azok ellenére megoldani. Reméljük, hogy az ifjúság elhelyezésének kérdése is a szociális igazságok jegyében nyer megoldást. mint azok, akik már kétszer voltak büntetve s egyik bünteté­sük több 3 hónapnál, továbbá, akik már háromszor voltak bün­tetve. Nem kapnak kegyelmet a távollétükben elítéltek, valamint akik a háborús rokkantak és ár­vák kötelező alkalmazásáról szóló törvényt sértették meg. A kegyelmi dekrétumot a kor­mányfő nyilatkozata vezeti be, amely hangoztatja, hogy a fasciz­mus első évtizede az olasz nem­zet szellemi újjászületését jelenti. Rámutat a nyilatkozat, hogy a mostani közkegyelem arányaival minden eddigit felülmúl. szavazatokat veszítettek. A Wolff iroda becslése szerint az új birodalmi gyűlésnek 580 képviselője lesz a júliusi 608-al szemben. Németországban ugya­nis a leadott szavazatok arányá­tól függ a mandátumok száma, s mivel most kevesebben szavaztak, kevesebb a mandátumok száma is. A pártok között a mandátu­mok megoszlása a következő : Hitlerék 195 (júliusban 230), szociáldemokraták 121 (133), kom­munisták 100 (89), cenirum 70 (75), német nemzetiek 51 (40), bajor néppárt 20 (22), német néppárt 11 (7), állampárt 2 (4), keresztényszocialisták 5 (3), han­noveriek 1 (ezelőtt semmi), német parasztpárt 3 (2), würtembergiek 2 (azelőtt semmi). Az ismertebb politikusok közül , megválasztották a nemzeti szoci­alisták részéről Goebbelset és Goeringet, szociáldemokraták ré­széről Braunt .és Loebet, a kom­munisták részéről Thälmannt és Zetkin Klárát, a centrum részről Brüninget és Kaast, a német nemzetiek részéről Hugenberget és Freytagot. Az utóbbi években Néme'or­szágban egy választás sem folyt le oly nyugodtan, mint a vasár­napi Már a választást megelőző éjszaka is nyugodtan telt el, s hasonlóképen a választás napja. A pártok alig fejtettek ki agitációt. Berlinben délelőtt csak a válasz­tók 30 százaléka szavazott le, délután azonban kissé ^megélén­kült a szavazás. Berlinben és a vidéken is csak egészen jelenték­telen incidensek történtek. A választást a közlekedési sztrájk: eseményei sem zavarták meg. Va­sárnap úgy látszott, hogy a sztrájk utolsó óráit éli. Tegnap 5.500 alkalmazott jelentkezett munkára és 33 vonalon mintegy 200 villa­mos állott forgalomba. Korláto­zottan az au óbusz és a földalatti vasút is működött. A közlekedési társaság az est beálltával a közön­ség biztonsága érdekében beszün­tette a forgalmat. Berlin, november 7. A vasár­napi választás legjellegzetesebb eseménye, hogy az alkotmány alapján álló pártok előretörtek. A múlt választáson az alkotmány- ellenes nemzeti szocialista és kom­munista pártok a szavazatoknak több mint 51 százalékát szerezték; meg, most pedig csak 50 száza­lékát. Az alkotmányos pártok sza­vazatainak aránya szintén 50 szá­zalék. A koalícióra hajlandó nem­zeti szocialisták, a centrum és ai bajor néppárt a szavazatoknak 48.1 százalékát kapták meg. A nem­zeti szocia! sta pártból a vála z- tóknak két heterogén eleme vált ki. Elpártoltak tőle azok, akik annak idején a német nemzetiektől csat­lakoztak hozzájuk, az elégedetlen elemek pedig a kommunistákhoz csatlakoztak. A nemzeti szocial­isták részéről megválasztották a 82 éve« Lilzraann tábornokot, igy ő lesz a korelnök a 75 éves kommunista Zetkin Klára helyett. Berlin, november 7. A közle­kedési társaság ma hajnalban is­mét megindította szükségüzemét. Ma már annyi dolgozni akaró je­lentkezett, hogy a reggeli órákban 400 villamos és 1(5 autóbusz indulhatott el és megindult a for­galom a földalatti vasúton is.. Valószínű, hogy a sztrájk túljutott a csúcsponton és abban a társa­ság aratta a győzelmet. Lehetsé­ges, hogy ma estig helyreáll a normális forgalom. München, november 7. Hitler a párttagokhoz, a rohamcsapatok­hoz és a szervezkedés y^etpihez három különböző felhívási intézett A felhívásokban kienfUlj-, -'hogy a német nép jogai ellen intézett támadást sikerült leverni, Papén és kormánya vereséget szenvedtek. Hugenbergék és többi híveik csak a nép 10 százalékára támaszkod­hatnak, a nép 80 százaléka pedig határozottan elutasító állásponira helyezkedett. A vasárnapi válasz­tásnak az az értelme, hogy a nemzeti szocialista párt folyta'ja. harcát minden kompromisszum nélkül. Megegyezésre a jelenlegi Az olasz király nagyszabású amnesztiát adott a fascizmus évfordulóján. Ä nemzeti szocialisták és a szociáldemokraták meggyengültek, a kommunisták és a német nemzetiek megerősödtek a márnapi választáson. Továbbra sincs kormányképes többség. — Gyenge volt az érdeklődés a választás iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom