Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)
1932-11-06 / 252. szám
2 Zalamegyei Újság 1932 november 6. A zalai jegyzők gyűlése. Nagy vita az adóbehajtások és a borfogyasztási adó körül. Krónika. Uralkodó plánéta lett A szegénység fölöttünk. Napról-napra kevesebb lesz A segítség mögöttünk. Kevés ám az, kinek sok van, A szegény meg számtalan, Megosztjuk a falatunkat, Bárha csak egy száraz van. Munkában a jótékonyság, Irányítja a szivjóság. S a munkát úgy végezzék, Hogy senki se éhezézk. Az idei télen — mondják — Nagyon kevés lesz a bál. A szokatlan hosszú farsang Zárt tánctermekre talál. Mert a bálhoz pénz is kell ám, Sok pediglen nincs abból, így hát nagyobb hasznot senki Sem várhat a farsangból. Nem lesz tangó, nem lesz rumba, Nem fuladunk tea rumba. Az időt csak elhúzzuk S a farsangot megússzuk. De azért, mert kevés a pénz, Nem szünetel a divat. Ép úgy, mint a jobb időkben, Mindenütt csak hóditgat És az a sok balga ember Bukik minden szavára, Rohan vakul, hogy ölthessen Divatosat magára. Mikor a nép koldus-szegény, Alig akad akkor szerény. Gondja lehet-e másra ? Licitálni egymásra. Politikánk berkeiben, Amint látom mostanság, Nem esik meg, nem történik Semmiféle újdonság. Néha-néha szólal csak meg Egy csattogó csalogány, Ámde hangja, mert már ősz van, Csak amolyan csacsogmány. Hiába is csalogatja Azt, ki látni sem akarja, így hát a nagy buzgóság Kárbaveszett fáradtság. Ipszilon. Megdöbbentő kommunista -merénylet egy kereszt ellen. A Badacsonytomaj és Nemes- tördemic felől vezető kettős ut keresztezésénél, a nemesgulácsi határban álló kőkereszten egy nagy, zöld gályákból font koszorú -ékeskedik, rajta hosszú vérvörös szalagokkal, melyek a kommunisták jelvényeiként szerepeltek a múltban s az ő érzelmeiket és szándékaikat fejezik ki ma is. Az egészen bizonyos, hogy nem célzás és ok nélkül került ez a kommunista jelvény a koszorúval a keresztre. Csak azon csodálkozunk, hogy ez a kommunistaszocialista jelvény ott a kereszten kikerülhette a járókelők figyelmét s nem akadt senki, aki azt méltó helyére juttatta volna. Pedig a kereszten ez a kommunista jelvény jel is, hogy a sejt arrafelé is munkában van. Mert katolikus magyar ember soha sem szokott kereszteket vérvörös szalaggal „di- ísziteni“. “OLCSÓ HÉT“ SZÁNTÓNÁL E hét reklámcikkei: Damast törülköző . . P —*73 Színtartó la kanavász . P —’92 Jövő heti reklámcikkemet e helyen közlöm. sen A Zalamegyei Községi és Körjegyzők Egyesülete ma délelőtt a vármegyeháza nagytermében tartotta évi rendes közgyűlését Vajda Ákos hévizszentandrási körjegyző, egyesületi elnök vezetése mellett. A gyűlésen megjelentek: Bődy Zoltán alispán, Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző, vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő, Komoróczy Péter jegyző-árvahájfi igazgató, Pogány József dr. az Országos Jegyzőegyesület ügyvezető elnöke, Ellman Ödön, árvaszéki elnök, Szeliánszky Nándor árvaszéki h. elnök, vitéz Berta Jenő vármegyei másodfőjegyző, Szath máry Károly pénzügyi tanácsos, vitéz Márk Ferenc számvevőségi főnök és az egyesület tagjai nagy számban. A Hiszekegy elmondása után Vajda Ákos elnök üdvözölte az alispánt, a vendégeket, a sajtó képviselőit, utóbbiakat arra kérte, hogy ismertessék a jegyzők nemes, odaadó törekvéseit a nagy nyilvánosság előtt, s üdvözölte a tagokat. Bejelentette, hogy Gömbös miniszterelnököt kormányra- lépése alkalmából üdvözölte s a miniszterelnök az üdvözlést leiratban köszönte meg. Rátért azután a jegyző hivatásának vázolására s megemlítette, hogy a falu népművelési munkájában most a jegyzők is intenzivebben vesznek részt, amennyiben ők a népmüveléssi bizottságok vezetői. Üdvözölte még a számvevőségi főnököt és a kir tanfelügyelőt fc abban a reményben, hogy a jövő közgyűlést már jobb viszonyok közepette tarthatják meg, i Isten áldását kérve az egyesület munkájára, a gyűlést megnyitotta. A megnyitó után Bődy Zoltán alispán köszönetét mondott az üdvözlésért, s továbbra is jóindulatáról biztosította a jegyzőket. Az elnöki jelentés. Ezután bejelentette az elnök, hogy évi jelentését mindenkinek megküldötte, s felkérte a tagokat, szóljanak hozzá. A jelentés a következőket tartalmazza: — Egyik legnagyobb baja a községeknek a jelentés szerint, hogy tisztviselői nem tudnak kellő módon a néppel foglalkozni. Erre nincs idejök, mert leköti őket a kimutatások, felesleges jelentések készítése. De ha van is ideje néha-néha a jegyzőnek a néppel foglalkozni, ezt sem teheti olyan módon, hogy a népet megnyugtassa, hiszen ma már a község népe nem is igen fordul a jegyzőhöz, mert benne elsősorban adóvégrehajtót lát. A nép inkább az újságoknak és a bujtogatóknak hisz, mert azok tetszetősebb formában tüntetik fel például az adókedvezményeket, mint ahogy azokat a jegyző megmagyarázni köteles. Az adókedvezmények nemcsak az adófizetési készséget, az adómorált csökkentették, de megnehezítették a jegyzők helyzetét is. A kedvezményről szóló rendelet hivatalos kiadása előtt sokszor félremagyarázott közlemények kerülnek nyilvánosságra, s mikor azután a jegyzők a rendelet szerint járnak el, az adózók zaklatást látnak a jegyző részéről. A rendes adófizetők pedig elégedetlenkednek, hogy miért fizettette be velük a jegyző korábban az adót késedelmi kamatostul, amikor most kamat nélkül is befizethetnék, s amikor a késedelmi kamatot javukra nem írják. Helyes a kormány legújabb rendelete, amely az adókedvezményeknek véget vet és meg- rendszabályozza a konok nem fizetőket. De az adómorálnak minden téren érvényesülnie kell, a behajtásnál is a hatósági közegek részéről. Nem szabad tűrni, hogy a bürokratikus felfogás miatt, csupán formai okokból a nem létező jövedelmeket is megadóztassák. A bonyolult adókezelési és behajtási rendszer is nagyban hozzájárul az adómorál csökkenéséhez. — A községek, a vármegye, az ország érdeke, hogy az adók befolyjanak. Ennek biztosítását célozza, hogy a községek túlnyomó részében kimondották az adó behajtásáért a felelősséget a jegyzőre és a bíróra. Kérte az elnök, még a lehetetlent is kíséreljék meg kartársai az adók behajtására, de akkor is tartsák szem előtt az előzékenységet. Jelentette az elnök, hogy a múlt évben a vármegye törvényhatósága elé indítványt terjesztett, hogy a községi elöljáróságokat mentesítsék az adóvégrehajtás alól és ezzel bízzanak meg külön állami végrehajtókat. Közérdek, hogy ne a jegyző hajtsa be az adót, akinek egyúttal a nép tanácsadójának, segélyezőjének, vigasztalójának kell lennie. A külön végrehajtók alka'mazá- sával több diplomás jutna kenyérhez. Ha ilyen állami adóvégrehajtók sem tudnának kellő eredményt elérni, s ha minden áron kényszeríteni kell a makacs nem fizetőket az adófizetésre, ennek egyedüli módja már csak a pénzlebélyegzés volna. Nem devalváció, hanem pénzszámlálás céljából, hogy tudják, kinél van még pénz. Megállapította az elnök, hogy a múlt évben a közigazgatás egyszerűsítésére sem történt lényeges intézkedés, pedig addig a bürokrácia öncéluságát nem lehet megszüntetni. Csak a közigazgatás egyszerűsítése révén juthat a jegyző időhöz abból a célból, hogy a néppel is intenziven foglalkozhassék, amire soha sem volt olyan nagy szükség mint ma. E foglalkozáshoz természetesen szükséges, hogy \ K. Péczely f Ignác SZENT ANTAL“ drogériája és fotó szaküzlete a szakmába vágó cikkek legjobb és legolcsóbb beszerzési forrása. Zalaegerszeg, Kossuth L.-u. 4. ne bízzanak a jegyzőre olyan teendőket, amelyek ellenszenvessé teszik. Foglalkozott az elnök a munkanélküliséggel, amelynek megszüntetése erkölcsi szempontból is fontos. A józan falusi népet ugyanis meg kell óvni az országot járó munkanélküliektől, akik mögött sokszor izgatok rejtőznek. • A szorosan vett jegyzői ügyekre áttérve az elnök rámutatott, hogy a jegyzői kart is súlyosan érintette a fizetések és nyugdijak csökkentése, s ehez járul, hogy a fizetéseket sokszor nagy késésekkel tudták a jegyzők megkapni. Mivel pedig a magánmunkák jövedelme is megcsappant, sok jegyző kénytelen volt gyermekeinek taníttatását megszüntetni. Nagy hálával emlékezik meg a jelentés a vármegye alispánjáról, aki a fizetések kiutalása érdekében minden lehetőt elkövetett. Megemlékezett arról, hogy régebben a jegyzők maguk kívánták, hogy fizetésüket a községi pénztárakból kapják. Sajnos ez a kívánság épen akkor teljesült, amikor a pénztárak üresek. Visszautasította az elnök azt a támadást, amely a jegyzői kart egy jogi doktor-jegyző részéről érte. Hangoztatta, hogy a jegyzői kar szívesen fogadja a magasabb képesítésű kartársakat, de azoknak is bele kell illeszkedniük a jegyzői társadalomba. Á jelentés utolsó részében az elnök buzdította a jegyzőket az összefogásra, a kari élet ápolására. Az országos egyesület vezetőségéről elismeréssel emlékezett meg, de más taktikát kíván tőlük. Végül elparentálta Tóth Géza zalalövői és Plichta Béla volt csáktornyavidéki jegyzőt, s néhány bejelentést jett jegyzői ügyekben. Felszólalások. A jelentés kapcsán Pogány József dr. az országos egyesület üdvözletét tolmácsolta. Szólott többek között az állásmegszünte- tésekről, melyeknek során 1200 állást szüntettek meg akkor, amikor az ifjúság elhelyezkedéséről olyan sokat beszélnek. Fölemlítette azt a lehetetlen helyzetet, hogy a jegyzők beszedik a pénzeket, azokat másoknak átadják, de a maguk fizetésére nem jut. Leghelyesebb lenne, ha a jegyzőket is a központi iiletményhivatal fizetné. Országos gyűlésüket Budapesten, e hó 21-én tartják meg s azon való megjelenését a miniszterelnök is megígérte. Kérte végül a támogatást a központ részére.
