Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-09-14 / 207. szám

XV. évfolyam 207. szám. Ara 10 fillér 1932 Szeptember 14 Szerda. Szerkesztőség él KiadóliTatal: Zalaegerszeg, széchenyí-tér i- Telelőn: 128 n. — FióXKíaflóliíTata.: Kesztiely, Kossntíi L.-n. ■——■MM—B——E9—Ml1' '«ITHIftMM—M politikai Napilap Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. El 6 f I z e t é s i árak : egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Zala megye parlamentjéből. A vármegye Farkas Tibor javaslatára küldöttség utján Informálja a kormányzót az állapotok felől — Nagy vita az alispáni jelentés körül. Zalamegye törvényhatósági bi­zottsága ma délelőtt tartotta év- negyedes rendes közgyűlését Gyö • mörey György főispán elnöklete mellett. A gyűlésen a bizottsági tagok mérsékelt számban jelentek meg. A Hiszekegy elmondása után a főispán elparentálta a bizottság­nak elhunyt tagjait s különösen meleg hangon emlékezett meg a nagy garibaldistáról, id. Thassy Imréről, Forster Elekről, Pálfi Zsigmondiéi és Tóth Gyuláról. Ezután bejelentette a törvényható­sági bizottság tagjainak sorában történt változásokat, valamint az általa eszközölt kinevezéseket, majd áttértek az alispáni jelentésre, amelyhez elsőnek Farkas Tibor dr. szólott. Megállapította mindenekelőtt, hogy a jelentés sötét, szomorú és, ha van hibája, az legfőlebb csak az, hogy a valóságot nem tünteti föl eléggé sötét színekben. Talán lelki­ismerete nem engedte, az alispán­nak, hogy sötétebb színekkel raj­zolja meg a helyzetet. Rátér arra, hogy a vármegye már annyi felirattal fordult a kormányhoz, hogy meg­fontolás tárgyát képezi, vájjon a felirati jognak ilyetén gyakorlása vezet-e eredményre, avagy nem keli-e a bajok orvoslásának más módját keresni. A gazdasági vál­ságnak a tárgyi okok mellett lélek­tani okai is vannak. A népségen az elfásultság, a kétségbeesés vesz erőt, ami csak súlyosabbá teszi a helyzetet, ha azon hamarosan nem segíthetünk. A bizalom úgy­szólván teljesen hiányzik már az­iránt, hogy egyszer már jobb ál­lapotok lesznek s a lakósság kérdi, látják-e ezt, nincsenek-e félrevezetve azok, akik hivatottak a vezetésre. Szükségesnek tartaná azért, hogy vidékünk viszonyai felől küldött­ség utján informálják a kormány­zót. Ez a küldöttség természete­sen nélkülözné a politikai színe­zetet s azért abban exponált po­litikusok ne is vegyenek részt; de találjon abban képviseletet minden társadalmi réteg. S z e r e c z János a jelentésnek azzal a szakaszával foglalkozik, mely az adókérdésről szól. Ő már régen szóvátette azt, hogy az adók­nak és az iparcikkek árának emel­kedése mellett nagyon mélyre csök­kent a mezőgazdasági termények ára. Így bizony a gazdák képte­lenek adófizetési kötelezettségeik­nek eleget tenni. Kapnak kedvez­ményeket azok, akik 8—10 éven át nem fizettek adót, de nem kap­nak azok, akik 1931-ig rendesen fizették adójukat. Nincs szükség, kedvezményre, adóelengedésre, hanem adóleszállitásra, olyan mér­tékben, hogy az a mezőgazdasági termények árának és a keresési lehetőségeknek megfeleljen, B o s n y á k Andor arról szól, hogy a zalaszentiváni gazdákat hatósági utón akarják megakadá­lyozni a tej értékesítésében. Or­voslást kér az alispántól. Szabó Károly azt kérdezte, miért nem közük a föliratokra adott válaszokat a törvényható­sággal ? Bedő Kálmán pedig aziránt intézett kérdést az alispánhoz, miért fizetnek az árvapénzek után ma is 9 százalékot. Bődy Zoltán alispán válaszolt a fölszólalásokra. Azért nem raj­zolta sötétebb színekkel a hely­zetet, mert nem adta föl még a reményt, hogy az állapotokban ja­vulás áll be, továbbá, mert jelen­tésének összeállítása után rosz- szabbodtak a kilátások a burgonya és takarmány terén. A zalaszent­iváni tejértékesitési zavarokra azt válaszolja, hogy tudomása szerint ott csak egy Gál nevű egyénnek van engedélye tejgyüjtésre s hozzá ez ügyben panasszal még nem fordultak. Egyébként az eljárást a jelentés alapján lefolytatja. Az ár­vapénzek után ezidőszerint 8, új­évtői kezdődően pedig a belügy­miniszternek most érkezett leirata értelmében 7% lesz a kamat. A feliratra adott válaszokat ezután minden következő közgyűlésen is­mertetik. Gyömörey György főispán is válaszol. Jól tudja, hogy Far­kas Tibort minden felszólalásában az igaz hazaszeretet vezérli, de azért most mégis kéri, álljon el indítványától. Nélkülöz ez a meg­mozdulás minden alkotmányos for­mát. Az államfő a felelős kormány utján vesz tudomást az állapotok­ról; amennyiben tehát a közgyű­lés elfogadná Farkas indítványát, ő a küldöttségben sem részt nem vehetne, sem annak fogadtatását ki nem eszközölhetné. -- Az adó­zás kérdésében rövidesen kormány- rendelet jelenik meg. Farkas Tibor dr. ismét szó­lásra jelentkezik. Nincs abban a helyzetben, hogy a főispán kíván­ságának eleget tehessen. Épen az alkotmányosság szempontjából tartja szükségesnek az államfő informálását akkor, amikor a ke­délyek épenséggel nem nyugod­tak s amikor hamu alatt lappang a parázs s nem hajthatjuk le nyu­godtan fejünket. Azoknak, akik­nek ingerenciájuk van az ügyek elintézésére, kötelességök a leg­teljesebb mértékben tudomásul venni azt, ami ebben az ország­ban van. Kifejezésre kell juttatni a súlyos aggodalmakat s rá kell mutatni, mi következhetik be, ha javulás nem történik. Minden le­hetőt el keil követni a nagyobb bajok megakadályozására. Meg kell mentenünk a jelent, biztosí­tanunk kell a jövőt. Ha nagyon gyorsan nem történik változás, olyan súlyos megpróbáltatások következhetnek, amelyektől sze­retné megóvni az országot. Meg kell tennünk ezt a lépést, hogy nyugodtan állhassunk a történe­lem elé, mert megpróbáltunk min­dent, amit csak próbálhattunk. Indítványát föntartja s fölkéri az alispánt, hogy, mint a vármegye első tisztviselője, vezesse a kül­döttséget ő a kormányzó elé. A közgyűlés Farkas Tibor indítványát 66 szavazattal 36 ellenében elfogadta s az alispán vezetésével bizottsá­got küldött ki, mely kijelöli azo­kat, akik a küldöttségben részt- vesznek. A bizottság hamarosan elvégezte munkáját s a küldött­ségbe a következőket jelölte: Bődy Zoltán alispán, Mázy En­gelbert dr., Mesterházy Jenő, Köl­ner István dr., Thassy Kristóf dr., Krátky István dr., Horváth Ger­gely, Zoltán Boldizsár, Unger- Ullmann Élek és D. Horváth Imre. A törvényhatóságok átiratainál B o s n y á k Andor szólt arról, miért foglalják egybe azokat s miért intéznek egy felterjesztést az átiratokban kifejeze t kérelmek tel­jesítése iránt. Beszéde folyamán hivatkozott arra, hogy az ország népe milyen készséggel csatlako­zik ahoz a mozgalomhoz, mely a nagybankok és kartelek uralmát akarja megdönteni s kamat- és árpolitikájokat megtörni. Majd ismertette a kartelek törekvéseit, munkáját, mellyel a kormányzatot is befolyásolják. Á r v a y László dr. azt han­goztatta, hogy jelenleg elkesere­dett harc folyik a bankok és kar­telek képében jelentkező nagy­tőke és a magyar nép között; Az utóbbi táborba tartozik a kistőke, a kisiparos, a gazda, a kereskedő, a lateiner és a munkás. Ebben a harcban a nagytőke megmutatta mérhetetlen hatalmát és önzését, s ennek következménye, hogy ma a földbirtok tulajdonképen a hi­telezők tulajdona. A polgárság gazdasági összeomlásához jutunk; ha a bankok és kartelek ellen az- illetékesek teljes erővel fel nem lépnek. Szerinte fel kell hívni az illetékesek figyelmét arra, hogy meg kell teremteni a tisztességes- hitelfeltételeket, le kell törni a kartelek uralmát, meg kell terem­teni az értékesítési lehetőséget és végső szükségben esetleg az in­fláció bizonytalan talajára kell lépni. Kérte a felirat elfogadását. Szekér, Mihály az adózás terén egyre fokozódó nehézségek­ről, Takács Mihály pedig a bur­gonya- és takarmányinségről szólt. A többi tárgynál elfogadták a kisgyülés javaslatait s a közgyű­lés déli 12 órakor befejeződött. A jövő héten nagyszabású teológiai hét lesz Zalaegerszegen. P. Csávosay jézustársasági atya tartja a befejező előadást. Városunk katolikus férfiintelli­genciája számára a jövő héten hétfőtől (19-étől) kezdődően es­ténként fél 7 órás kezdettel teo­lógiai előadássorozat kezdődik. Az előadások célja az, hogy a hall­gatóságot pár aktuális mintaelő­adással közelebb hozza a teoló­giához, mint örök-modern tudo­mányhoz. Az előadássorozat sikerét nagyban elősegíti az a körülmény, hogy a rendezőségnek sikerüt két kiváló idegen szereplőt megnyerni. Az egyik a jeles magyar szocio lógus P. Csávossy E'emér jézus- lársasági atya, kinek fővárosi és vidéki szereplései egyaránt párat­lan sikert értek el. A másik dr. Winkler József szombathelyi egy­házmegyei áldozópap, ki kilenc- éven keresztül foglalkozik a teo­lógiával és filozófiával a világ első teológiai főiskoláján, a római Gergely-egyetemen. Jelenleg ezen egyetemen a „cursus magisteriiM végzi. Ezt a kurzust még magyar pap egy sem végezte el. Az előadások sorozata a követ­kező lesz: Hétfőn, 19-én : dr. Winkler elő­adása : A teológia modern pro­blémái. Kedden, 20-án: Pehm József apátplébános: Hivés és intelli­genciánk. Szerdán, 21-én: Dr. Winkler: a mai bölcselet egy alapvető kér­dése : Az okság elvének érléke. Csütörtökön, 22-én: Dr. Ga­lambos Miklós: A titkos jelené­sek könyve és a világtörténe­lem. Pénteken, 23 án : Dr. Winkler: A megszentelő kegyelem, mint a természetfölötti élet alapja. Szombaton, 24-én : P. Csávossy S. J.: A katolicizmus szava a mai társadalomhoz. Az előadások a Kulturház nagy­termében lesznek. Előadások után hozzászólások kapcsán eszme­csere lesz. Az előadók szívesen szolgálnak felvilágosítással a kü­lönféle teológiai kérdésekben. Be­lépés diitalan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom