Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-08-02 / 173. szám

W é'rfolF**1* 173 szám Ára 12 fillér •982 Augusztus 2 Kedd. , Us,ió >*no; Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. szeriesziöség és Kiadóhivatal: ZalaenBrszea, Sieciienyi-ter 4. Tejelőn: 128 sz. — FióKKiadóhivatal: Kesztlely, Lossim L.-n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. A német választáson a Hitler-párt megkétszerezte mandátumait, de nem szerezte meg a többséget. A centrum továbbra is döntő tényező marad. Meggyengültek a szociáldemokraták. Berlin, augusztus 1. A német birodalmi választások vasárnap folytak le az egész világ feszült érdeklődése mellett. A szavazás reggel nyugodtan indult meg és a nyugalom a birodalom nagy részében egész nap megmaradt, helyenként azonban kisebb-na- gyobb összetűzések voltak. Na­gyobb összeütközést jelentettek Essenből és Düsseldorfból a kom­munisták és rendőrök között. Bres- lauban a kommunisták és nem­zeti szocialisták között volt na­gyobb összetűzés. Berlin teljesen nyugodt volt, az utcák a meg­szokott képet mutatták, csak az időnként feltűnő rendőrőrjáratok és a házakon lobogó zászlók je­lezték a birodalom sorsdöntő napját. Az állam vezetői szinte kivétel nélkül eleget tettek állampolgári kötelességüknek. Hindenburg el­nök, aki jelenleg neudecki birto­kán tartózkodik, már délelőtt át­ment a birtokával szomszédos községbe és leadta szavazatát. A választáson 44 millió német állam­polgár gyakorolhatta szavazati jo­gát. Hat órakor mindenütt befe­jeződött a szavazás és megkezd­ték a szavazatok összeszámlálását. A jelek már az első órákban arra mutattak, hogy a választóknak mintegy 85 százaléka szavazott le. Berlin, augusztus 1. A válasz- r tások ideiglenes végeredményét :x; éjfél után egy órakor hirdette ki a választási biztos. Eszerint lead­tak 36.656.781 szavazatot. Ebből a Hitler pártra esett 13.741.812 szavazat (az előző választáson 6.300.000), a szociáldemokrata pártra 7.951.441 (előző választá­son 8 és fél millió), a kommunis­tákra 5.263.719 (4 és fél millió), a katolikus centrumra 4.487.602 (4.127.000), a Hugenberg féle né­met nemzeti pártra 2.175.348 (2.457*636), a néppártra 146.230 (közel másfél millió), az állam­pártra 371.000 (1.300.000), a ba­jor katolikus néppártra 1.179.000 (egymillió), az agrár néppártra 91 ezer, a keresztényszocialistákra 364 ezer, a parasztpártra 137 ezer, a népjog pártra 58 ezer, a hannoveriekre 48 ezer, a szociá* lista munkáspártra 73 ezer sza­vazat. A többi kisebb pártok ösz- szesen 178 ezer szavazatot kap­tak. A mandátumok megoszlása a következő: Hitlerék 230 (eddig 107), szociáldemokraták 133 (ed­dig 143), kommunisták 89 (eddig 77), centrum 76 (68), Hugenberg 37 (41), bajor néppárt 19 (19), német néppárt 8 (30), gazdasági párt 2 (23), állampárt 4 (14), keresztényszocialisták 5 (14), ag­rárpárt 1, Landvolk 2 mandátum. Mivel a jelenlegi választáson több volt a szavazásra jogosult és többen is szavaztak le, az összes mandátumok száma a régi 567 el szemben 607-re emelke­dett. Ebből a jobboldali pártok (Hitler, Hugenberg és a néppárt) 275 mandátumot szereztek, a köz- társasági koalícióhoz tartozó pár­tok pedig 228 mandátumot. Raj tűk kívül állanak a kommunisták a 89 mandátummal és a kisebb pártok. A választás számadatai azt mu tátják, hogy a polgári középpár tok eltörpültek, részben pedig meg is semmisültek. Nagy mértékben 'megerősödött a jobboldalhoz tar­tozó nemzeti szocialista (Hitler) párt, de a remélt abszolút több­séget nem érte el még a többi jobboldali pártokkal együtt sem, mivel ezek (Hugenbergék és a néppárt) meggyengültek a válasz tás során. Érzékeny veszteséget szenvedett a szociáldemokrata párt. Erősödött a kommunista párt és a centrum. A három megerősö­dött párt a szociáldemokratáktól és a középpártoktól hódította el a szavazatokat s ezek nyerték meg maguknak a most először sza­vazó fiatal választókat is. A szélsőségekhez tartozó nem zeti szocialisták és kommunisták megerősödése mellett figyelemre­méltó, hogy a katolikus centrum nemcsak megtartotta pozícióját, de némileg erősödött is. Ez an­nak bizonyítéka, hogy a német nép jelentős része benne látja azt az állandóságot és azoknak a vi­lágnézeti elveknek érvényesítését, amelyek a német birodalmat át­menthetik a válságon. A választások sem Hitleréknek, sem középpártoknak nem hozták meg az abszolút többséget. A vá­lasztás tehát nem tisztázta a né­met belpolitikai helyzétet és a | centrum továbbra is fontos té­nyező lesz, amely nélkül nem le­het kormányozni, ;vA kormányzásra I két lehetőség van: vagy megegye- zik a Hitler párt a centrummal és közösen kormányoz, vagy a diktatúra következik. Páris, augusztus 1. A francia lapok részletesen foglalkoznak a német választások eredményével. Általános a vélemény, hogy a választás Hitlerék előretörése el­lenére sem idézett elő lényeges változást a német belpolitikai hely­zetben. A Petit Párisién megálla­pítja, hogy Hitler nem jutott ura­lomra és a katolikus centrumnak lesz döntő befolyása a birodalom politikájának alakulására a katoli­kus bajor néppárttal együtt. Az »Oeuvre“ szerint Papén, illetően Schleicher tábornok megmaradnak a hatalmon. A „Figaro“ szerint a német birodalom a diktatúra felé halad. Politikai merényletek. Königsberg, augusztus 1. A Königsberger Volkszeitung épüle­tére ma reggel bombákat dobtak, több baloldali személyiség ellen pedig revolveres merényletet kö­vettek el. Súlyosan megsebesült Sauff kommunista városi képvi­selő és Barheld volt kormányelnök. A Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűlése. Felirat a kormányhoz. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület ma délelőtt székházá­nak nagytermében Tarányi Fe­renc dr. vasmegyei főispán, elnök vezetése mellett rendkívüli köz­gyűlést tartott. A közgyűlésnek egyedüli tárgya volt: „Állásfogla­lás a gazdasérelmek tárgyában, különös tekintettel a gazda mora­tóriumra“. Az ülés megnyitása után szó­lásra jelentkezett 8 o s n y á k Andor, aki a rend­kívüli közgyűlés összehívását a julius 18-iki igazgatósági ülésen indítványozta. Bosnyák Andor min­denekelőtt a katasztrófális aszály­károkra hivatkozott indítványának megindokolásában, mint olyanokra, amelyek már másodízben sújtják az ország gazdaközönségét. Nem állítja, hogy minden bajnak oko zója a kormány; a bajoknak fő okát Trianonban kell keresnünk, A bajok orvoslása közben a gaz­daérdekek sohasem találnak kellő védelemre, azok mindig csak alul maradnak, mert a nagy tőkének ér­dekei lépnek előtérbe. Hogy ez igy történhetik, az a gazdatársadalom szervezetlenségében gyökerezik. Ismertette azután a földnek és tőkének viszonyát, a hitelviszo­nyokat és a kamatterheket. A kor­mánynak rendelkezésére állanak azok a lehetőségek, amelyek al­kalmasnak kínálkoznak a bajok orvoslására. Ilyenek : a termény- és állatáraknak olyan szintre eme­lése, amelyek arányban állanak a termelési költségekkel, deval­vációja a terheknek és infláció annak a biztosítására, hogy le­gyen pénz a vásárlásokra. A mo­ratóriumrendelet csak ügyesen megfpgal mázott-adóbehajtás. Amo­lyan délibábjáték, amely után sza­ladunk s azután, amikor azt hisz* szűk, hogy elértük, eltűnik elő­lünk. Ez a rendelet a gazdák utolsó erejének kihasználására irá­nyul. A gazdatársadalom türelme fogytán van s azt köveleli, hogy segítsen a kormány, ha pedig erre nem érez magában elég bátorsá­got és tehetséget, adja át a helyét másnak. Ezután előterjesztette ja­vaslatát. A javaslathoz elsőnek Ábra - hám József szepetki gazda szó­lott és azt magáévá tette. Hason­lóan Kovács Ferenc zalaeger­szegi gazdaköri elnök is, aki még belföldi inflációt is óhajtott volna. Majd az adókivetésnél tapasztal­ható „eltolódások“ ellen beszélt. Ha a pénzügyminiszter azt mon­dotta, mindenkinek kutyaköteles­sége adót fizetni, akkor ő szerinte kutyakötelesség igazságos adót kivetni. Az igazságtalanságok a szélsőségek karjaiba kergetik a népet. M i k o I i c s Ferenc dr. nagyon általánosnak találta a javaslatot s azért bizottság kiküldését java­solta a panaszok konkretizálására s csak az igy elkészitett javasla- ! latot tartaná helyesnek a fölter­jesztésre. Koller István dr. csatlakozik Mikolics indítványához, hogy küldjenek ki bizottságot a pana­szok részletes kidolgozására. Nem azonosítja magát Bosnyák javas­latával. A bajok nemcsak nálunk jelentkeznek, hanem világszerte. Bízik Károlyi miniszterelnökben, aki megteszi mindazt, amit meg­tehet a gazdaközönség érdekében. De baj, hogy meg van kötve a keze. És — kérdés — ki volha az, aki többet tehetne? ^Közbekiáltások : Gaál Gaszton f ’ Tarányi elnök csenget és telkéri a gyűlés tagjait, tartózkod­janak a pártpolitikától, amitől az: Egyesület az ő tizenhároméves elnöki működése alatt mindenkor tudott is tartózkodni. ' Farkas Tibor dr. szintén a pártpolitikától való tartózkodást ajánlja. De, ha nem szabad a kormányt szidrii, akkor dicsérni sem szabad. Nagy beszédében kiterjeszkedett ezután mindenre* ami a tárgyhoz tartozik. Ő sem tartja mindenben elfogadhatónak Bosnyák javaslatát. Bizonyos ki­tételei korrigálásra szorulnak. A részletesen felsorakoztatott pana­szokkal foglalkozhatik majd a keszthelyi gyűlés. Az azonban le­hetetlen, hogy a most ülésező gyűlés szétoszoljon határozat nél­kül. Többek hozzászólása után az elnök szavazásra tette föl a kér­dést s a töbség amellett volt,, hogy Bosnyák javaslatának né­mely kitételén változtassanak. Eb­ből a célból bizottságot küldtek: ki, mely a javaslatot egyes részé­ben átvizsgálta s azt a következő* ormában bocsátotta az elnök: szavazás alá: :

Next

/
Oldalképek
Tartalom