Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-07-29 / 170. szám

XV. évfolyam 170. szám. Ara 12 fillér 1832 Julius 29 Péntek* Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. szntmtSitf fii íiadóliYatal: Zalaegerszeg, Síécteiji-tír 4. Taliíoi: 128II. — FiúttiadóliYatal: lantiul, Kosait! U-l. P O L I T I Megjelenik hétköznap IL AP itáni órákban. „Miadennapi kenyerünket.. A magyar gabona rendekben, keresztekben, asztagokban hever, sok helyen már hordják is azt. Hatalmas társzekerek nyikorognak az „életet“ tartalmazó kévék alatt. A szekér tetején ülő gazdát gon­dok környékezik. Az idén keve­sebb gabona termett, mint tavaly és nem igen bízik a gabonaárak javulásában. Az orosz búza-dömping óta a gazdák sok helyen állatjaikkal etették föl a gabonát. Gondolták, ha nincs ára, ne menjen azért veszendőbe. Sertéseket hizlaltak, tehenek, lovak eleségének szánták az úgynevezett silányabb gabonát, amelyért eladáskor jóformán alig kaptak valamit. Gazdaságosabb volt a gazda részére, ha a gabona a feletetéssel állati hússá alakul át, mintha azt eladni próbálta volna. Az idén a kevesebb gabonater­melés mellett az aszály és a ga­bonarozsda is meglátogatta az or­szágot és sok helyen silányabb minőségű lett a gabona, mint amit értékesíteni remélték és igy a; gazdát az a gondolat foglalkoz­tatja, mit tévő legyen a másod- harmadrendű gabonájával. Csak­hogy az idén nemcsak Magyaror­szágon volt rosszabb termés, ha­nem az egész világ gabonakon­tingense alaposan alábbszállott és ennek arányában megcsappantak a készletek is. Az idén már nagyobb érdeklődés lesz a külföldi piacon a magyar gabona iránt, mint tavaly volt és az árak ennek arányában emelkedni is fognak. Érdekében áll tehát a gazdának, hogy a kedve­zőbb gazdasági helyzetet a kisebb termés révén is kihasználja. De a magyar gazdának arra is kell gondolnia, hogy a magyar föld termésének hivatása eltartani az itt élő magyarokat. A minden­napi kenyérnek gondja ott van a még asztagokban heverő gaboná­ban. És hazája érdekei ellen cse­lekszik az a gazda, aki talán el­keseredésében állatjainak önti a szemképződésben elmaradt gabo­nát, mert ezzel sok-sok éhezőtől vonja el a falatot. „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk“ ... A Miatyánknak e szavai figyelmeztessék a vallá­sos gazdát, hogy sok ezer és ezer testvérének imája időzik a gabo- naasztagok körül, hogy sok-sok aggnak és gyermeknek egyetlen tápláléka a — talán silányabb ga­bonából készült, talán barnább, de a mindennapi életet jelentő — kenyér. A kenyeret az Odvözitö az utolsó vacsorán a legszentebb étellé avatta. Ennek a kenyérnek nem szabad hiányoznia egyetlen ház asztaláról sem, mert ennek a kenyérnek a hiánya indítja meg a lángfolya­matot, amely tüzbeborit elmét és akaratot és üszköt vet a társa­dalmi rend békés házaira. őrizzük meg a mindennapi ke­nyérnek a gabonát. Két kommunista jvezén holnap reggel statáriális bíróság elé kerül. Karikás ügyét Miskolcon gyorsított tanács tárgyalj*. Budapest, julius 28. Hosszas tanácskozás után az ügyészség ma délelőtt döntött a letartózta­tott kommunista vezérek ügyében. Az ügyészség úgy döntött, hogy Sallai-Holländert és Fürst kom­munista vezéreket statáriális bíró­ság elé állítja. A statáriális bíró­ság, amelynek elnöke Töreky Géza lesz, holnap, pénteken reggel ül össze. ítélet a délutáni órákban várható és amennyiben a marasz­taló lesz, a halálos Ítéletet még holnap végrehajtják. A harmadik kommunista vezért, Karikást Miskolcon gyorsított el­járással vonják felelősségre, mivel Karikás Miskolc közelében, Ti- szólcon követte el bűncselekmé­nyét. Tudvalévőén a kommun alatt egy katolikus lelkészt végez­tetett ki. Budapest, julius 28. Budapest több pontján tegnap este és ma délelőtt ismét röpcédulákat szór­tak szét, amelyekben a kommu­nista vezéreknek statáriális bíró­ság elé állítása ellen tiltakoznak. Két röpirat terjesztőt őrizetbe vettek. A 33-as bizottság ülése. Budapest, julius 28. A 33-as bizottság ülést tartott, amelyen .elfogadta, a devizái ntézkedéfel^re vonatkozó rendeletet, majd sorra került az a rendelettervezet, amely­nek lényege, hogy az OTI öreg­ségi és rokkantsági járulékainak tartalékalapjából legfeljebb 2 éven át az eddigi 30 százalék helyett 40 százalékot helyezzenek el bér­házakban, munkás és tisztviselő- házakban, s kamatozó jelzálog­kölcsönökben. A belügyminiszter „hangoztatta, hogy ,a kormány ily módón igyekszik munkaalkalma­kat teremteni. A bizottság elfogadta a tervezetet, majd többen a gyenge termés, valamint az osztrák szer­ződés ügyét tették szóvá. Isméi meg akarják drágítani a telefont? A posta vezérigazgatósága a Nemzetközi Vásár idején nagy propagandát fejtett ki új telefon­előfizetők toborzása érdekében és vállalkozott rá, hogy 24 óra alatt felszereli a megrendelt új állomá­sokat. Ez a propagadatevékenység jó eredménnyel járt és amikor a posta még azt is közhirré tette, hogy a belépési dijat 240 pengő­ről 120 pengőre szállítja le, ezzel az elért eredményt annyira fo­kozta, hogy alig bírt eleget tenni vállalt kötelezettségének, mely szerint az állomásokat 24 órán belül felszereli. Mindamellett úgy hírlik, hogy az eredménnyel a postaigazgató­ság nincs megelégedve, főként azért, mert az új előfizetők kö­tött vannak olyanok is, akik már régebben is előfizetői voltak a távbeszélőnek, de a posta kény­telen volt az állomásukat lesze­relni, mert telefonszámlájokat nem egyenlítették ki. Egy másik cso­port pedig olyan előfizetőkből re- krutálódott, akik nem bizonyulnak elég pontos fizetőknek. A posta telefonszabályzata sze­rint olyan állomástkérö, akinek a postával szemben tartozása van, mindaddig nem kaphat új tele­font, mig régi tartozását nem egyenlíti ki. Vonatkozik ez olyan előfizetőre is, aki egy társascég­nek volt a tagja, ha a társascég­nek a postával szemben tartozása van. A telefonpropaganda idején természetesen a postának nem volt elég alkalma a revízióra. A propaganda azért kétségtele­nül végeredményben sok új elő­fizetőt hozott a távbeszélöhivatal- nak és épen azért igen érdekes, hogy a kiszivárgott hírek szerint a posta igazgatósága most azzal a gondolattal foglal­kozik, hogy megdrágítja a telefont. Értesülésünk szerint a postaigaz- gotóság V. ügyosztálya javaslatot készített, amely szerint a jövőben az előfizetőket a beszél­getési időtartam szerint és közlési dij címén akarja megterhelni. A telefonelőfizetök részéről állandó a panasz, hogy a telefon nagyon drága. A kötelező 600 beszélgetés, de különösen az alapdij felszámitása indokolatlan, amikor a telefon- előfizetők 120 pengő belépési di­jat fizetnek. Amikor a posta pro­paganda útján verbuvált előfize­tőkét, a kereskedelemben kifejlő­dött hatásos eszközhöz nyúlt, kell, hogy ez a kommerciális szellem hassa át a további vezetésben is. Az eredményes propaganda után nem következhetik a telefon meg­drágítása. JEGYZETEK. Ezerekre rúg azoknak a fiatal­embereknek a száma, akik sok költséggel, sok fáradtsággal dip­lomát szereztek és a diploma meg­szerzése után kénytelenek szüleik» vagy más hozzátartozóik kenyerét fogyasztani, mert munkához, ál­láshoz nem juthatnak. A kormány részéről most már határozott Ígé­retet tettek, hogy az állástalan diplomások egy részét elhelyezik s most ezek a szegény fiatalok» de szülőik is, reménykedve várják az ígéretek beváltását. Várják, kik lesznek azok a szerencsések, akik csak valami kis keresethez is jut­hatnak, hogy végre hasznát ve­gyék annak, amit tanultak s köny- nyitsenek nemcsak maguknak, ha­nem azoknak a sorsán is, akik őket kitanittatták. A miniszterek széttekintenek minisztériumaikban és keresik a lehetőségeket arra» hogy elhelyezkedést biztosítsanak a fiataloknak. És a létszámapasz- tás után bizony azt állapitják meg, hogy van szükség új embe­rekre, új munkaerőre minden té­ren, mert agyondolgoztatni nerpr szabad az embereket. * Az állástalan diplomások elhe­lyezkedése érdekében nagyon fi­gyelemreméltó rendeletet bocsátott ki vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter. Valamennyi meg­ürült megyei állás betöltését en­gedélyhez köti. Ezen a réven egyes magasabb állások betöltet­lenül maradnak s helyettük há­rom-négy kisebb tisztviselőt fizet­nek. Például: a megüresedett fő­szolgabírói állást, mely — mint tudjuk — az ötödik fizetési osz­tálynak megfelelő javadalmazás­sal is jár, nem töltenék be, ha­nem azt mondanák, hogy vezesse a járás ügyeit az a Vili. fizetési osztályba sorozott szolgabiró, aki a főbírót akadályoztatása, szabad­sága esetén úgy is helyettesíti: így a fönmaradó tekintélyes ösz- szeg terhére két-három új munka­erőt alkalmaznának az alacso­nyabb fizetési osztályokban, ahol az illetők egyébként is kezdenek a szolgálatot. Méltánytalanság ez­zel senkit sem érne, ellenben néhány száz fiatalember kenyér­hez juthatna. * Nagykanizsán, mint határszéli városban, fölállították az ország­zászlót. Emlékeztesse ez mindazo­kat, kik látják, arra, hogy tőlünk a szomszédok jogtalanul raboltak el területeket, amelyeket a ma­gyar vitézség szerzett meg a ma­gyar nemzetnek s amelyet magyar vér szentelt meg. Az új határon» a trianoni szégyenbarázdán túl lakó testvéreink pedig tudják meg» hogyívelünk együtt kell harcolniok elidegenített javaink visszaszerzé­séért. Ám Zalaegerszeg is határ- város, legdélnyugatibb városa a csonka országnak: megilletné te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom