Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-07-10 / 154. szám
1932 julius 10. Zalamegyei Újság 3 lya László plébános. 2., Az áll. el. iskola tantestülete — Szakáll Imre igazgató. 3., Az egyházközség _ Kovács Imre világi elnök. 4., A daloskör — Dobruczky Sándor postamester, elnök. 5., Zalalövő nagyközség — Pesti Sándor biró. 6., Ipartestület — Mihályka Ferenc elnök. 7., Zala- lövöi Önkéntes Tűzoltó Egyesület — Németi István parancsnok. 8., A Levente Egyesület — Takács József leventeoktató. 9., A közbirtokosság — Takács József elnök. Délben Veér Vilmos szeretet- lakomát adott üdvözlésére jött paptársainak tiszteletére, akik kellemes délutánt szereztek a jubilánsnak. Az Országos Gyümölcstermelő Egyesület alakuló közgyűlése Budapesten. Jegyzőkönyvi köszönet Gyömörey György főispánnak. Pénteken délben 12 órakor tartotta az Országos Gyümölcs- termelő Egyesület alakuló közgyűlését Budapesten az OMGE székházának nagytermében. Az alakuló közgyűlést Gyömörey György zalamegyei főispán, a Zalavármegyei Gyümölcstermelő és Értékesítő Egyesület elnöke hívta össze és azon több főispán, alispán, különféle gazdasági érdekeltségek képviselői, valamint a termelők igen szép számban jelentek meg Zalából is. Vármegyénk törvényhatóságát Brand Sándor dr. főjegyző képviselte. Képviseltette magát a gyűlésen a belügyminiszter és földmivelési miniszter is. Gyömörey György főispán megnyitó beszédében a gyümölcs- termelés nagy fontosságáról szólott és ismertette azt a mozgalmat, mely a gyümölcstermelés felvirágoztatása céljából országszerte megindult. Majd fölkérte a megjelenteket, hogy mondják ki az Országos Gyümölcstermelő Egyesület megalakulását és válasszák meg a vezetőséget. A megalakulás kimondása után elnökké K á 1 lay Miklós nyug. államtitkárt, országgyűlési képviselőt, alelnökké Gyömörey György zalai főispánt és S t e r - nád István földbirtokost választották. K á 11 a y Miklós az elnöki szék elfoglalása után javaslatot terjesztett elő, hogy mondjanak jegyzőkönyvben elismerést és hálás köszönetét Gyömörey György főispánnak, a mozgalom lelkes megindítójának és vezetőjének, a gyümölcstermelés terén kifejtett eredményes munkálkodásáért. Majd fölkérte a tagokat, hogy továbbra is érdeklődéssel viseltessenek a rendkívül fontos ügy iránt és a szépen előkészített tervezet alapján munkálkodjanak a nemes, hazafias cél elérése érdekében. Kiemelte azokat az érdemeket, amelyeket vármegyénk a főispánnal élén szerzett a gyümölcstermelés felvirágoztatása és az értékesítési lehetőségek körül és annak a reményének adott kifejezést, hogy a Zalából kiindult mozgalmat teljes siker koronázza. A formalitások elintézése után az alakuló gyűlés bezárult. Hogyan lehet egy torokkal egyszerre két országban inni ? Idill a nyugatmagyarországi határon. Ausztriában áll. Találhat-e ebben törvénytelenséget a magyar vámőr ? Nem. (Különben is őmiatta az egész Ausztria átjöhetne ide bort inni.) No most már, a vig hienc atyafiak igy osztrák területről Magyarországra hajolva egy torokkal két országban isszák a jó soproni nedűt potom pénzen. Csak az a baj, hogy azok a lábak a végén elkezdenek bizonytalankodni. De nem azért van asszonynép a világon, hogy meg ne támogassa táncos testével a duhajkodni kezdő lábakat. Az erdei tisztásokon estefelé olyan táncba kezdenek a két országban ivó atyafiak az innenső fehérnépekkel, hogy a közeli vámházban földrengést jeleznek a cipőkanalak ! Ha aztán a jó osztrák vámőr eljön „íendet csinálni“, rettentő zavarba jön. Melyik az „osztrák alattvaló“ a bokrok közt keringő párok közt ? Mit csináljon ? Hogyan igazoltassa őket? Közibük dörrentsen ? Leintse a mulató bandát ? Uram Teremtőm, bele lehet ebbe őrülni 1 A végén aztán kínjában ő is kézre kanyarit egy gazdátlan leányzót és ő is polkázni kezd. Szünetben pedig ő is egy torokkal két országban iszik. Mint a kefekötő. Nem lehetne a politikában is valahogy igy csinálni? Sz. B. Irodalom. Új látású, friss hangú írót szeretnénk bemutatni a magyar közönségnek Saád Béla „A lány... derű és szomorúság“ c. novel- lás kötetével. Olyan idők járnak, hogy a kiadó ma kénytelen visz- szatérni a régi idők szokásához előfizetőket kér, hogy lássa mekkora az érdeklődés a magyar irodalom előretörő fiatalsága iránt. Saád Béla fiatalember, keresztény fiatalember másként nem juthat szóhoz. A fiatal keresztény, harcos iró gárda legizmosabb tehetségének Ígérkezik. Az Új Nemzedék, Brennberg, julius 8. A magyar bor már ősidők óta szeret házasságot kötni az osztrák borokkal. Mátyás király idejéből vannak feljegyzéseink, hogy például Sopron városa, mely már akkor is hires-nevezetes volt vérpezsdítő, kedvszottyantó borairól, nemcsak Lengyelország felé, hanem Bécs felé is guritgatta hor- hordóit, amig aztán Hollós Mátyás maga nem ment Bécsbe , körülnézni“. Sajátságos azonban, hogy mig a vőlegény szereti a gazdag, drága menyasszonyt, addig az osztrák sógor torka csak akkor legyeskedik a magyar boroshordó idomai körül, ha a belül kor- tyogó bor olcsó. Mostanában például nagy keletje van a sógoréknál a jó, de olcsó magyar bornak. Igen ám, de a vetélkedő osztrák bor odaállította az osztrák gége, meg a magyar bor közé a fináncot, meg a vámot. Attól aztán elmegy a kedve a boromissza sógornak 1 Vannak azonban humoros gégék odaát és csalafinta hordók ideát. Mint Rómeó és Juiia az erkély-jelenetben, úgy hajolnak össze a szrelmesek — a határ fölött. Itt Brennbergbányán Sopron mellett, a trianoni orgyilkos kéz úgy vágta ketté a bányatelepet, hogy a bányát magát Magyar- országnak hagyta, egy aknáját azonban Ausztriába száműzte. Az odaát rekedt népnek azonban nemcsak a szive vágyik Magyar- országra, hanem a gégéje is. Vasárnap délutánonkint meg lehet találni a feleletet arra a kérdésre, melyet a címben felvetettem: t. i. hogyan lehet egy torokkal egyszerre két országban inni. Egyszerű: a láb Ausztriában áll, ellenben a torok Magyarországon nyel. Található-e ebben kifogásolnivalót az osztrák vámőr ? Nem! Semmi köze hozzá! Viszont a láb, tehát az ember Nemzeti Újság munkatársa, az Emericana c. lap szerkesztője. Cikkei a fővárosi keresztény lapokban jelennek meg. A keresztény magyar közönség pártfogásába melegen ajánljuk a fiatal iiót, kinek első bemutatkozását mindenképpen elősegíteni kötelességünk. A könyv most van sajtó alatt, az „Élet“ Irodalmi és Nyomda R.-T. kiadásában jelenik meg. Az előfizetők a novellás kötetet 3*50 pengős bolti ár helyett 2-50 pengőért kapják. Megrendelhető az „ÉIet“-nél és az írónál (Saád Béla, Budapest V. Kárpát u. 7/b.) Dr. Litványi László. Balatonbogláron villatelkek a Balatonnál és Boglár megállónál fürdőjoggal, n. ölenként 7.50—10.5Ü pengő között részletfizetésre kaphatók. Érdeklődni lehet vasár- és ünnepnapon Balatonbogláron a Vasút utcai [üzletház] parcellázási irodában, vagy a Magyar Tisztviselők Takarékpénztára rt-nál Budapest, IX. Mester-u. 15—17. Telefon J. 461—56. 5367 Nova monográfiája. ii. Népleírás. Az 1920. évi nép- számlálás szerint a községnek 1522 lakosa van, kik magyar anyanyelvűek s négy család kivételével mind római katholikusok. Míg az utóbbi fél száz év alatt Zala vármegye lélekszáma 40%- kal, a járásé pedig 80%-kal gyarapodott, Nova község növekvése 94%. Ennek oka egyrészről az országos átlag kétszeresét meghaladó természetes szaporodás (1901 —1910 között 21% volt a születési többlet), másrészről a gazdasági cselédek és munkások betelepülése, mely a nyolcvanas években volt a legnagyobb. Amióta azonban az uradalom erdőkitermelését csökkentette és a szántóföldek felét kisgazdáknak adta bérbe, az uradalmi cselédek és munkások egy részének elköltözése folytán az utóbbi 30 évben a lakosság száma alig növekedett. Egyke nincs s a születések száma kétszerannyi, mint a haláleseteké. A lakosság kétharmadrésze a faluban, egyharmada az Alsó- és Felsőhegyen vagy az uradalmi majorokban lakik. A kereső lakosság közül 28-nak van tíz holdat meghaladó és 110-nek 10 holdon aluli birtoka vagy bérlete. A mezőgazdasági cselédek száma 100,. a munkásoké 50. A nép józanéletü, szorgalmas s szinte sr fösvénységig takarékos. Korcsmába ritkán jár, a fiatalság csendes, nem duhaj s az évenkint rendezett két-három táncmulatságon kifogástalanul viselkedik. Ez az utolsó két-három évtizedben végbement előnyös változás a vezetők nevelő munkájának érdeme. A konzervatív lakosság irtózik minden újítástól, ami költségbe kerül, ezért társadalmi és kulturális intézmények létesítése szinte lehetetlen. A vagyonszerzést tartja legfőbb élethivatásnak s a házasságkötésnél az anyagi érdek az irányadó. A lakosság törvény- és tekintélytisztelete elég erős, de a destruktiv izgatások miatt újabban meglazult. Gazdasági téren az utóbbi 30 évben a lakosság örvendetesen előhaladt s ez jórészt a járási gazdakör működésének köszönhető. A gazdakör komolyam fogta fel hívását s szakemberekkel számos ismeretterjesztő előadást, felolvasást tartott. Kirándulásokat rendezett Kisbérre, Bábolnára, Mosonba s a környék belterjesebb birtokaira, hol a gazdák megismerhették a kiválóbb állatfajokat s az okszerű gazdálkodás módját és előnyeit. A látottakon okulva, Kisbérről, Bábolnáról stb. beszerzett elsőrendű tenyészállatokkal frissítették fel elkorcsosult állataikat, úgyhogy állományuk ma már elsőrendű. Hidegvérű lótenyésztésük csikóit
