Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-07-10 / 154. szám

XI?. évfolyamra 154. szánt. Ára 12 fillér 1932 Julius 10 Vasárnap. JA Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. szerMősée ti KiaflóMvatal: Zalae&8rs:e2, széclienyi-tér 4. Tßliloii: 128 sz. — FióüiaflóM?atal: Keszthely, lossutli L.-u. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7*20 pengő. runk meg, nem bujunk el, ami­kor ezt az adósságot törleszte- nünk kell. Magunk is számon tartjuk. Tizennégy keserves esz­tendőn át írjuk a rovást, hogy el ne felejtsük, mennyi a tartozá­sunk. És magyar becsülettel, ma­gyar keménységgel fogjuk azt le­róni. De úgy, hogy csak úgy zúg majd bele Beneséknek a füle; de úgy, hogy csak úgy szikrázik majd bele a szemök és térden- állva könyörögnek majd, hogy hagyjuk már abba a — fizetést. Az angol miniszterelnök lefrics- kázta magáról egyszer már ezt a kis élősdit, amikor ellenére meg­hívott bennünket a kisállamok jóvátételi értekezletére. Őt egy pillanatra sem tudta eltántorítani, mint a francia miniszterelnököt. No, de legalább megismerhette most Herriot is az ő „szövetsé­gedéit“ és alighanem ö is kívánja most már, hogy fizessük meg adósságunkat a cseheknek és paj­tásaiknak, — amúgy magyarosan. Hát majd megfizetünk! Ma délelőtt Lausanneban aláirták a jóvátételi egyezményt. A német jobboldali sajtó támadja a szerződést. A külföldi tőke visszaáramlását várják Németországba. Megfizetünk. A nagyhatalmak a lausannei konferenciára meghívták a „győ­zőket“ is, a „legyőzőiteket“ is. Ez utóbbtak sorában ott voltunk mi is, meg a bolgárok is, akik­nek hősiességét vitatni soha senki sem merte. Hiszen, ha gyáváknak ismernének úgy bennünket, mint a bolgárokat, nem félnének tő­lünk, nem raktak volna ránk olyan szörnyen súlyos bilincseket, mint amilyeneknek súlya alatt roska­dozunk. A „győzök“ sorában pe­dig — csúfjára a vitézségnek és hősiességnek, — ott vannak a csehek, meg az oláhok. Trianon nemcsak a területet, meg a né­pességet, a magyar földet és a magyar kéz gyümölcsét rabolta el tőlünk, hanem tetejébe még hadi­sarcot is rótt ránk! Amiért az ország kétharmadát elrabolták, azért még hadisarcot, szép szóval kárpótlást kell fizetnünk a — rablóknak. Elkönyvelheti ezt a szörnyszülöttek között a világtör­ténelem. De történt még ennél furcsább dolog is. Benes, a cseh külügyminiszter, Középeurópának ez a jól ismert paprikajancsija azt a kívánságát fejezte ki a nagy­hatalmak előtt, hogy Magyaror­szágot és Bulgáriát ne hívják meg a kisállamok jóvátételi kon­ferenciájára. Kívánságát pedig az­zal indokolta, hogy Magyarország is, Bulgária is hadisarccal tarto­zik, mindketten adósállamok nincs hát keresnivalójuk a hitelező államok értekezletén, ame­lyek közé tartozik természetesen Csehország is Szerbiával és Oláh­országgal együtt. A francia mi­niszterelnök hajlott is az „okos szóra“, megszívlelte a „bölcs ta­nácsot“ és nem is hívta meg sem Magyarországot sem Bulgá­riát. Azonban közbelépett Olasz­ország. Erélyesen követelte a két „adós“ államnak meghívását. Ö is indokolt. Még pedig azzal, hogy Csehország is, Szerbia is, Oláhország is egész sereg meg­rabolt földbirtokosnak tartozik, tehát Magyarországot nyugodtan tekinthetik „hitelező“ államnak. És az olasz közbenjárás teljes sikerrel járt: a francia kormány jóvátette a hibát, amelybe a cseh aljasság beugratta és másnap ud­varias hangú meghívót küldött úgy a magyar, mint a bolgár kormánynak. Benes azt mondotta tehát, Hogy Magyarország adósa Csehországinak s az egész kisán- tántnak. Hát erre mi is azt felel­jük, hogy: igen, adósaik vagyunk. De nem olyan adósok vagyunk, akiknek nincs helyök a népek asztalánál. Nem bizony. Másfajta adósai vagyunk mi a csehnek, szerbnek és oláhnak. És megnyug­tathatjuk Benest, meg a többi beneskéket, hogy nem feledkez­tünk meg adósságunkról. Álljuk a tartozást és mihelyt üt az óra, fizetni fogunk! Ne is izguljon hát a cseh zsebrák. Mi nem ug­Lausanne, julius 9. Közel négy­hetes tanácskozás után a lausan­nei konferencia megegyezéssel fejeződött be. A megállapodás tulajdonképen Franciaország és Németország megállapodása, a többi államok csak statisztáltak. Az eredmény csak féleredmény, mivel a francia-német ellentétek miatt a legfontosabbat, a politikai kérdéseket nem oldották meg, s azoknak elintézése későbbi kon­ferenciára, vagy diplomáciai ta­nácskozásokra marad. Az ered­mény azonban igy is jelentős, mert sikerült elintézni a jóvátételi problémát. Az egyezmény nagy hatással volt a pénzpiacokra is és a külföldi tőzsdéken emelke­dett a német kötvények árfolyama. A világsajtóban az egyezmény kedvező hatást tett, csak a német jobboldali lapok támadják az egyezményt. Az utolsó tanácskozást az éj­szaka tartották meg. Macdonald elnök ismertette az ülésen az egyezményt, amelyet nyilatkozat vezet be. A nyilatkozat megálla­pítja, hogy a hatalmak a bizalom és a béke megteremtése érdeké­ben ültek össze. Az értekezlet müve még nem elég ennek eléré­sére, de remélik a hatalmak, hogy hasonló alkotások követik a mos­tani egyezmény. Az igazi béke csak akkor teljes, ha kiterjed a gazdasági és politikai kérdésekre és kizárja a fegyvert, valamint az erőszakot. Az egyezmény első pontja a német jóvátételekről szól, amelyet a hatalmak eltöröltek és helyette 3 milliárd aranymárka átalányösszeget állapítottak meg Németország terhére a német kormány beleegyezésével. A má­sodik pont a kereskedelmi kér­désekről, a harmadik a keleti jóvátételekről szól, amely kérdést külön bizottság elé utalták. A keleti jóvátételekre vonatkozó moratóriumot december 15-ig meghosszabbították. A negyedik pont határozati javaslat Kelet- és Középeurópa ügyében, az ötödik javaslat a világgazdasági konfe­rencia összehívására. , Az egyezmény ismertetése után számos delegátus szólalt fel. Her­riot francia miniszterelnök örömét fejezte ki az eredmény felett, amely jórészt Macdonaldnak kö szönhető. Örvend, hogy oly for­mulában egyeztek "meg, amelyet az erőszak helyett az észszerüség diktált. Hangoztatta, hogy az ér­tekezlet nyomában új szellem, az igazi béke szelleme támadt fel. Papén német kancellár remé­nyét fejezte ki, hogy az egyez­ménnyel a világgazdasági válság legerősebb gyökerét vágták el. Ha a hatalmak ezen az utón haladnak, talán sikerült a válságot orvosolni. Elismeri, hogy a hitelezők ál­dozatot hoztak, de Németország is a végső határig ment el. Mos- coni olasz delegátus sajnálatát fejezte ki, hogy ezúttal nem si­került a jóvátételt teljesen törölni. A meghívott kisebb államok bejelentették, hogy, mivel az ok­mányokat még nem volt idejük tanulmányozni, az egyezményt egyelőre nem írhatják alá, hanem előbb közük az okmányok tartal­mát kormányaikkal. A meghívó nagyhatalmak ma, szombaton délelőtt írták alá az egyezményt ünnepélyes formák között. London, julius 9. A sajtó egy­évi szakadatlan pesszimizmus után megkönnyebbüléssel és a bizalom hangján üdvözli az egyezményt, mint a jobb jövő hajnalát. Páris, julius 9. A lapok meg­elégedéssel üdvözük a lausannei egyezményt. A Petit Párisién szerint az angol és francia kor­mány között megállapodás jött létre. Ennek értelmében az Ame­rikával szemben fennálló háborús adósságok ügyében egyik fél sem tesz lépéseket a másik tudta nélkül. Berlin, julius 9. A lapok külön­féle hangon imák a lausannei egyezményről. A Vossische Zeitung pozitívnak mondja az eredményt. A Berliner Tagblati megállapítja, hogy a megoldás nagyjában és egészében tiszta munka. A Germánja, a centrum lapja szerint a megegyezés nem kielégítő. Három milliárd a meg­nyomorított Németországnak oly összeg, ami súlyosan nehezedik az ország gazdasági életére. A. Der Tag szerint Franciaország győzött. A Taegliche Rundschau végzetesnek és Németország szem­pontjából katasztrófálisnak mondja az egyezményt. Lausanne, julius 9. A konfe­rencia ünnepélyes záróülését ma délelőtt 10 órakor nyitotta meg Macdonald elnök. A delegátuso­kon kívül jelenvoltak a meghívott vendégek és a sajtó képviselői. Az ülés megnyitása után Simona külügyminiszter tett nyilatkozatot Anglia nevében. A nyilatkozat lé­nyege, hogy a háborús adósságok fizetésének felfüggesztése mind­addig érvényben marad, amig a most elfogadott egyezményt rati­fikálják és az életbelép. Ugyan­ilyen nyilatkozatot tettek kormá­nyaik nevében a francia és olasz delegátusok. Macdonald elnök ez­után a következő bejelentést tettet Eljött az idő uraim, hogy aláír­juk a szerződést. Elsőnek Mac­donald lépett az elnöki emelvény előtt álló kis asztalhoz és aláírta az okmányokat. Utána sorban já­rullak az asztalhoz a többi dele­gátusok. Az aláírás hosszabb időt vett igénybe. Newyork, julius 9. Amerikában, azt hiszik, hogy a lausannei egyezmény első következménye & tőkének Németországba való visz- szaáramlása lesz. Az egyezmény megszilárdítja a Birodolmi Ban­kot és feleslegessé teszi a deviza- korlátozásokat, továbbá javítja a Németországban levő rövidlejáratu hiteleket, amelyeknek összegét 2—3 ezer millió dollárra becsülik... A világkörüli repülAk visszautaznak Amerikába. Moszkva, julius 9. Griffin és Mattem amerikai repülők Minszk- ben, mint ismeretes, leszállás közben szerencsétlenül jártak. A gépnek nemcsak kormánya, de légcsavarja is eltörött. A repülők alig sérültek meg. A gépet Minszk- ben aiigha lehet kijavítani. A két repülő Moszkvába utazott, ahonnét fáradalmaik kipihenése után visz- szautaznak Amerikába. így a világkörüü repülés félbeszakad. Leégett egy malom. Hatvan, julius 9. Az Első Hatvani Gőzmalom az éjszaka kigyuladt és leégett. A kár jelentős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom