Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-07-17 / 160. szám
Zasarnegyei Újság 1932 julius 17. Zalaegerszeg fő útvonalának megjavítása nagyot lendített a városon. Tetizet5s kép fogadja most az ideérkező idegeneket. Krónika. Agglegények örüljetek, Egetek be nem borul, A pénzügyek minisztere Adótokra nem szorul. Pedig akart adóztatni Benneteket Kecskemét, De a kegyes, jó miniszter Elvété a szép eszmét. Csodálkozunk, hogy Korányi, Kinek gondja nem parányi, Elutasít oly tervet, Mely bevételt emelhet. Hűségében az osztráknak Mi sohasem bízhattunk, S azon, amit tőle nyertünk, Ugyan meg nem hízhattunk. Ó azonban rajtunk hízott, Sőt manap is még hízik, Mig ádázul bitorolja Szép honunknak egy részit. Mutat most is hitvány önzést, Nem köt velünk új szerződést, Azt hiszi a koldus had, Bennünket is zsarolhat. A sportnak é! ma mindenki, Kiváltkép a futballnak. Égy-egy meccsen, amint tudjuk, Százak-ezrek ott vannak. És dolgozik a sok csatár, Ki mennyire tud, oly jól, Mozog a láb, labda repül S jön egymásra a sok gól. De, fájdalom, hogy sűrűén, Most már szinte sportszerűen Grasszál ott a durvaság, Ami több, mint furcsaság. Maradjon meg a sport tisztán, Szenny ahoz ne tapadjon, Testnek ép úgy, mint léleknek E elfrissülést az adjon. •e, ha rúgást labda helyett Láb kap s csattan nyakleves, Megkérdezzük, hogy e stilus A szép sportban mit keres? Ha e stilus ott megmarad, A közönség majd elmarad. S ki lesz ennek az oka? Aki „stílust“ vitt oda. Ipszilon. Zalaegerszegnek utcái néhány évvel ezelőtt — kivétel nélkül, — a legelhanyagoltabb állapotban voltak. Ha száraz idő volt, majd belefuladtunk a nagy porba, ha eső volt, képtelenek voltunk a sártengeren gyalogszerrel átgázolni. Szekerek, kocsik, autók is nem egyszer sülyedtek meg az utcákon a nagy sárban. Érthető tehát, ha a sáros Göcsejnek sáros fővárosáról mindenki csak rosszat mondott. De egyszer csak megindultak az utcajavitási munkálatok. Az illául, a megye, a város — áldozatokat hoztak és most már — hála Istennek — ott tartunk, hogy legalább a főútvonalakon kifogástalan a közlekedés. Megépítették a kocsijárót az állomástól a kaszaházai hídig, az Ola-, a Berzsenyi- és Wlassics utcákon, majd előzőén az új temető felé vezető utón, melyet Temető utcának neveztek el. A többi utcákon is történnek kisebb-nagyobb útjavítások s most legújabban a Biró Márton utcán tették lehetővé a kocsiközlekedést. 0:t is, mint tudjuk, esős időben mozdulni sem lehetett. Nem volt külön kocsi- és gyalogjáró, de volt házsortól házsorig egybefolyó sártenger, mely megakadályozta úgy a gyalog-, mint a kocsiközlekedést. Ezen az állapoton maga a város segített azzal, hogy a volt villany- telep gépházának hatalmas beton- alzatát felszedték s az így nyert anyagbó' burkolatot adtak a kocsi- utnak. Persze kellett hozzá még más anyag is, ami azonban szintén nem került pénzébe a városnak. Munkásokat sem kellett fizetni, mert állottak rendelkezésre inségmunkások. Elsőrendű kocsiutat kapott most a Batthyány-utca, mely ezzel végleges rendezés alá kerül. Igaz, nyugati során még nincs aszfalt, de ez egyideig nélkülözhető. Azonban az új kocsiút két oldalán elkészítik a gyepszegélyeket és igy rendes képet nyer ez az utca is. Az úttestet a templomi fordulónál fel kellett ugyan emelni, ami egy kissé nehézkessé teszi onnan a lejárást a Kölcsey-utca irányában, de a feladatot máskép megoldani nem lehetett. így most már nemcsak a város belső területén történt meg a rendezés, hanem a városba vezető utcákon is. Eddig ugyanis a legszélső utcák rettenetes elhanyagoltsága ijesztette el a hozzánk érkező idegent. Akár vasúton, akár kocsin közelítette meg valaki Zalaegerszeget, mindjárt az első pillanatra elment a kedve ettől a várostól. Minélelőbb menekülni akart innen. Ma azonban jó utak, csinos házsorok, több heiyen gondozott, virágos gyepszegélyek fogadják az idegen, aki nem „rongyos sárfészek“-nek, hanem csinos vidéki varoskának látja Zala fővárosát. Sok pénzbe került, amig ezt elérhettük, de legalább elértük és kiemelkedtünk a porból, sárból, amely nemrégiben is annyira eltorzította ennek a jobbsorsra érdemes városnak külső képét. — Színtartó női bourette P 1*50 Schütznél. Alkatrészek Citroen és amerikai autókhoz Pnenmatikok garanciával Antofelszerelési cikkek legolcsóbban i NAGY JÓZSEF Budapest, VI,, Andrássy-ut 34. Telefon Aut. 221—97. 54#4 Sok az arany az országban. A spekuláció megint jelentékeny veszteséget szenvedett. Előrelátóbb, óvatosabb akart lenni és hiányzott belőle a viszonyok megítélésénél az opűmizmus. Messze a dollárparitás felett vásáron aranyat, halomra gyűjtötte a sárga bálványt, remélve, hogy minden más, a búza, a föld, a ház, a vállalat, az emberi munka devalvalódhatik, csak az arany marad stabil, csak az lesz az igazi érték. Szerencse, hogy a spekuláció csalódott, hogy az veszített ezen a nagy játszmán és nem a magyar gazdasági élet és nem a magyar tömeg, amelynek nem is állott módjában ily- természetű „vagyonátmentésre“ gondolni. Egyéb haszon is van azonban az aranyspekulánsok kárából. Régen volt annyi arany az országban, mint most és ha a Nemzeti Banknak eszébe jutna bankjegyfedezeti célokra aranyat vásárolni, igen sokat és igen olcsón kaphatna. Már pedig nemcsak a Jegybank páncélpincéjében lévő arany a fedezete a magyar pénznek, hanem az az aranyfedezet megvan akkor is, ha egyesek őrzik pénzszekrényeikben. Hévízről, mint Európa unikumáról. Júliusi, tündöklő vasárnap délután a héviz-fürdői sétatéren járkálok. — A kioszkból vidám zene szól. Sétáló szép asszonyok, lányok gondtalanul kacagnak. Má- moritó illat felhőzik utánuk. A bárányfelhős ég alatt gólyák kerengnek, kelepelnek . . . (Ezek Hévíz külön érdekességei. A tó melletti fákon 6—7 gólyacsalád tanyázik.) A szökőkút vizcseppjei mint ragyogó gyöngyszemek hullanak a medencébe . . Virágok nyílnak, itt minden az élet dalát dalolja . . . És pár lépéssel odébb hajlik, süpped lábam alatt a talaj. Kén- szagu bűz csapja meg orromat és békák százai ugrálnak ijedten a sötétszinü vizbe, melynek mozdulatlan tükrén Egyiptom szent virága, a lótusz pompázik. (Európában csak itt tudták meghonosítani.) Csodálatos ellentét ez a tintaszinü víz és ez a hóditó, bájos jelenség, a virágok kitárt kelyhü szépe. Különösen szép a kék színű lótusz. Egy-egy lótuszlevél megmozdul, útnak indul s egyszercsak emberfej bukkanik ki alóla. Vannak rajongói, szerelmesei ennek a sötét víznek, — olyanok, kik derékig belesüppednek az iszapba és órákig állanak mozdulatlanul. — Nem ok nélkül, mert sok-sok ember áldja Európának ezt a legnagyobb vizbőségü, melegfor- rásu tavát. Kilenc holdnyi területen fekszik, a talaja tőzeg, melyet a kb. 40 méteres mélységből nagy erővel feltörő forrásvíz szétmállaszt és ebből keletkezik az a nagy gyógy- erejü korpás iszap, mely a legkülönfélébb bajok gyógyulását segíti elő. Ivóvíz kúrára is hatásosan használják. A tó vulkanikus eredetű. Nagy gáztartalma van. Közismert a rádióaktivitása. Sokan vannak, kik Hévizet ózondús levegője miatt csupán üdülés céljából keresik fel és azért, mert szeretik ezt a vizet. Ezek különösen a mély vizet favorizálják. A források felett tükörsima a vízfelület, itt egy ponton 37 méter mélységű a tó. Ezt a helyet szeretik az úszók. Nagyszerűen lehet úszni a tóban, mert vegyi összetételénél fogva a belekerült testeket labdaként emeli. Azok, kik először fürödnek benne, folyton sikonganak, hogy felkapja őket a viz, erőt kell kifejteniük, hogy állva maradhassanak. Épen ezért a tó keresztül-kasul van hálózva, cölöpökhöz vert korlátokkal, hogy a fürdőzők kapaszkodhassanak. A fürdőigazgatóság okos és célszerű berendezkedése folytán a legkényesebb Ízlésű ember is kielégítheti igényeit, mert nagyon szép strandfürdő van. A szegény embernek is kedvében járnak, mert fillérért fürödhetik bárki a népfürdőben, sőt a gátnál még ingyen is. Kár, hogy a fürdőigazgatóság nem alkalmazkodott az általános gazdasági leromláshoz és a fürdőárakat ennek megfelelően nem mérsékelte. Még mindig a 3 év előtti magaslaton állanak és csodálkoznak, hogy kevés a fürdővendég. A lakások is drágák, bár, ha élelmes valaki, az elég olcsón és jól nyaralhat mindezek dacára. Pl. A centrumban egy szoba napi ára 4—5 pengő, — mig 10 percnyi sétával feljebb ugyanazt a szobát megkaphatjuk napi 2—3 pengőért. Az étkezés annyiba kerül, mint akármelyik vidéki étteremben, az italok szintén, a pincéreknek is annyi borravaló jár, mint otthon. (Kóser étkezde is van.) Egyéb élelmiszerek olyan áron kerülnek forgalomba, mint az otthoni piacun- 1 kon. Aki szeret tudományos dolgokkal foglalkozni, részt vehet a társas kirándulásokban, melyet egy régész és egy etnográfus vezetésével minden héten rendez a fürdőigazgatóság. Elmennek Fenék-pusztára, itt valamikor a rómaiak hatalmas vára emelkedett, a „Mogentiana“. Sok ezer régi sirt tártak fel itt tudósaink, ép- ugy, mint a közeli Alsópáhokon. A szomszédos Egregyen 1875-ben sziklába vájt sírokat, kőkori emlékeket találtak. Ennek a községnek r még egy nevezetessége van, az Árpád-kori románstilü temploma. Ugyancsak egregyi kertben bukkantak rá egy római katona teljesen ép sírjára. Hévizszent- andráson római felirásu követ találtak nemrégiben az alapot ásó munkások. Negyedórányira van Hévíztől a „Dobogó“, ami tulajdonképen népvándorláskorabeli temető. Lépten-nyomon regél a múlt, de csak annak, aki megérti. Nincs még egy hely Európában, mely ennyire gazdag, ennyire színes lenne. A vallásos lelkek is kielégül- hetnek Hévizén, mert van katolikus kápolna, ahol hétköznap legalább egy szent-misét, de vasárnap négyet-ötöt mondanak a papi otthon lakói. Most épül a zsidó imaház. Van protestáns imaház is, ahol ugyancsak gyakran tartanak istentiszteletet. Magánvillák, társasházak, százai emelkednek a fürdő környékén. Hévizszentandrás pedig nagy léptekkel halad előre. A hévízi társasházak közül kiemelkedik a postások gyönyörű, uj épülete, amely a nizzai tengerpartnak is díszére válnék. Keszthelyre olajjal portalanitott utón 15 perc alatt beérünk autóval és fürödhetünk, gyönyörködhetünk a Balatonban. Mit mondjak ? — Vannak üzletek, ahol a cipőfűzőtől kezdve minden szükséges és luxus cik-
