Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-07-14 / 157. szám

%V. évfolyam 157. szám Ara 12 fülét* 1932 Julius 14 Csütörtök. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc, Szerkesztőség és Kiaflólivatal: Zalaegerszeg, széchenyi-tér 4. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra 2-40 pengő Telelőn: 128 sí. —Fiöítiaflőlimtal: Kesztkely, Kossatk L-U. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, ^^^^^^jaegyedévre 7’20 pengő. harmadrész sem került vissza a gazdasági véredányrendszerbe. El­vándorolt a kétharmadrész kül­földre, vagy a banktrezorba. A fogyasztás válságának egyik főoka tehát, — amint azt szám­talanszor kimutatták már, — a jövedelemelosztás aránytalanságá­ban rejlik. Ha nem lesz változás ezen a téren, a gazdasági élet kérlelhetetlen törvényei tovább érlelik a válságot és a szűk „bő“- esztendő továbbra is fojtogat ben­nünket, Lausanne „enyhítő“ ha­tására még igen sokáig kell vár­nunk ... Szűk „bő“-esztendök8t élünk mostanában, amikor van termény és kevés a fogyasztó. Ember az van, de fogyasztó nincs. Valósággal fordítottja ez a hely­zet a bibliai hét szükesztendőnek. Akkor a lakosság terményhiány miatt éhezett. Ma ? A legjobb utón vagyunk ahoz, hogy meg fuladjunk a saját búzánkban, bo­runkban, zsírunkban. Bizony szűk „bő“-esztendők ezek f Kizáróan az ember részére nyertek szaba­dalmat. Mert, ki hallott vidráról, mely azért veszett volna éhen, mivel sok a hal ? ! Hallottam egy jómódú gazdá­ról, akinek aratás után nem volt annyi pénze, hogy megtalpaltat- hatta volna csizmáját, pedig a padláson 50 métermázsa búzája volt. A kereskedők pedig telt rak­tárak mellett mentek tönkre. Folytassuk ? Minek ?! Még csak annyit ennél a pontnál: Ezelőtt W0 évvel élt egy Malthus nevű angol nemzetgazdász, aki hires könyvében azt állította, hogy száz év múlva a föld nem tudja eltar­tani a folyton szaporodó emberi­séget. Nos, az öreg Föld alapo­san rácáfolt Malthus urra: csak úgy osztja az áldását ma is, szor­galmasabban, mint valaha! Ami­kor nem ontotta, — a háború alatt, — akkor is az ember gyil­kos ösztöne gátolta abban. Marad tehát: a fogyasztó, mint a válság oka. Nagy a kínálat, kevés a kereslet, ezért van árzu­hanás. A nagy kínálatra káros át­meneti hatással van a gépek óri­ási elterjedése is. De ez a kisebb baj. A nagyobb baj a fogyasztás stagnálása. Maradjunk csak a mi portán­kon : Magyarországon. Mi az oka annak, hogy olyan kevés a keres­let terményekben és iparcikkek­ben? Első ok az idegen államok elzárkózása, amellyel megnehezí­tik fölöslegeink elhelyezését. A második ok a magángazdaságok válságba jutása és a lehetetlen, antiszociális jövedelem-elosztás. Egyik oldalon óriási jövedelem keveseknek, — a másik oldalon megélhetésre kevés, de megha- lásra sok, mondás szerint éhbér a millióknak. A napi egy-két pengőt kereső ember bizony csak sóskát ehetik és uraságoktól le­vetett ruhát hordhat. Hogyan legyen fogyasztó a kis­gazda, aki termelési költségeit sem kapja meg terményeiért ? Az iparos, aki egyéb munka hiányá­ban a felhők járását vizsgálgatja ? Meg kell vallanunk, hogy el­hibázott politika volt az, mely a magángazdaságokat válságba so­dorta. Az államháztartás virult éveken át, a luxuskiadások foly­tak, — a produktiv magángazda- ság elsorvadt. A magángazdasá­gok elsorvadása miatt nincs első­sorban fogyasztó. „Circulus viti- osus“ ez, mint minden a gazda­London, Julius 13. „Jugoszlávia veszedelemben“ címmel az Obser­ver cikket közöl Scotus Viatortól, aki nemrégen még Jugoszlávia nagy barátja volt Scotus Viator a jugoszláv diktatúrával foglal­kozva kifejti, hogy Sándor király, mikor 1929-ben megváltoztatta Ju­goszlávia alkotmányát, azt Ígérte, hogy vissza fog térni a demokra­tikus kormányzáshoz. Azóta ki­tűnt, hogy a diktatúra lejtőjén nem lehet megállni. Az új rendszer be­Vármegyénkben folyamatban van­nak a kataszteri felmérési mun­kálatok, amelyeknek állapotáról az alábbi kimutatást közöljük: a) Befejeződtek a felmérések: Cserszegtomaj, Nyirád, Szenter- zsébethegy, Csabrendek, Talián- dörögd, Szőcz, Zalagalsa és Szent- imrefalva községekben. b) Felmérés alatt állanak : Bo­dorfa, Gyepükaján, Káptalanfa, Nemeshany, Hegymagas, Kisapáti, Lesenceistvánd, Lesencenémetfalu, Lesencetomaj, Nemesvita és Ra~ poska községek. c) Kész telekkönyvi betéteket a forgalomnak átadták: Alsóőrs, Balatonarács, Balatonkövesd, Cso­pak, Lovas és Paloznak közsé­gekről. vezetése óta megszüntették a tit­kos szavazást, életbeléptették a cenzúrát és a sajtót elnémították. Megszüntették a gyülekezési jogot és még számos önkényes intézke­dés történt. A horvátokat minden eszközzel elnyomják. Hivatkozik a cikkíró a Vreme egyik számára, amelyben a lap arról ir, hogy a kis Szerbia 1914-ben már felbo­rította a világot és ezt meg fogja ismételni. d) Betétszerkesztés alatt álla­nak: Akaii, Alsódörgicse, Aszófő, Balatonfüred, Balatonudvari, Fel- sődörgicse, Felsőőrs, Kisdörgicse, Örvényes, Tihany, Alsónemesapáti, Budafa, Csődé, Kemendollár, Ke­ményfa, Nemesapáti, Pókafa, Sa- lomvár, Szepetk, Vöckönd, Zala- cséb, Zalaháshágy, Zalaistvánd és Zalalövő. Részletesen felmértek 92 köz­séget. Arra tekintettel, hogy a csonka vármegyének 405 közigazgatási községe van, közgazdasági szem­pontból nagyon kívánatos volna, hogy a felmérések gyorsabb tem­póban történjenek. Ajánljuk tehát ezt a kérdést az illetékesek fi­gyelmébe. gélyezése a várost terheli. Olyan esetben, mikor egyelőre csak az úttest szegélye készül el, ennek költsége a háztulajdonosokra há­rítható, viszont mikor később a gyalogjáró szegélyezése is elké­szül, illetően a régi szegélyt ki­javítják, ennek a munkálatnak költsége a várost terheli. Ezt a gyakorlatot követi már a város a Batthyány-utca kiépítésé­nél is, ahol egyelőre csak az út­szegélyt készítik el a háztulajdo­nosok költségére. Ha pedig majd sor kerül a gyologjáró szegélye­zésére, illetően a keleti oldalon a gyalogjáró felemelésével kapcso­latban a szegély kiegészítésére;, akkor ezt a város a saját költsé­gén végezteti. Intézkedik a szabályrendelet arról is, hogy a háztulajdonosok kötelesek aszfaltozás hiányában gyalogjáróikat kaviccsal vagy sa­lakkal meghordatni. E rendelke­zés végrehajtásáról a polgármes­ter rövidesen gondoskodik. Kivételes állapotot követel egy bajor lap. München, Julius 13. A Völkische Boebachter követeli, hogy a kor­mány, ha nem tudja az országot a véres eseményektől és a külföld előtt való megalázástól megóvni, hagyja el helyét és teremtsék meg a kivételes állapotot. A magyar jóvátétel. Budapest, Julius 13. Walkó Lajos külügyminiszter, aki visz- szaérkezett külföldi útjáról, nyi­latkozott a lausannei tanácskozá­sokról. Kijelentette, hogy a kon­ferencia záró jegyzőkönyve rész­ben Magyarországot is érinti, amennyiben a középeurópai álla­mok kérdéseivel, köztük a keleti jóvátételekkel is foglalkozik. Nem lehet elzárkózni az elől, hogy ne alkalmazzák a magyar jóvátétel kérdésében is azokat az elveket, amelyeket az aláíró hatalmak magukévá tettek. A magyar kor­mány a tárgyalások során ezt az álláspontot fogja képviselni. London, julius 13. Az alsóház­ban Macdonald nagy beszéd ke­retében foglalkozott a lausannei eredménnyel. Kijelentette, hogy a megegyezés nagy haladás a békés együttműködés felé, mert Francia- ország és Anglia, valamint Né­metország és Franciaország kö­zött jelentős közeledés történt. Amerika helyzete igen kényes. Senkinek sincs joga Amerikának irányt szabni a háborús adóssá­gok tekintetében. De, ha Amerika nem venné revízió alá a háborús adósságok ügyét, akkor sem lehet többé a Young-terv alapjára he­lyezkedni, hanem ez esetben új tárgyalások válnak szükségessé Németországgal. Meggyőződése egyébként, hogy Amerika segéd­kezet fog nyújtani a nehézségek elhárítása érdekében. Hangoztatta Négy nap múlva élefbelép a járdaburkolási szabályrendelet Zalaegerszeg városhoz ma le­érkezett a belügyminisztériumból a város járdaburkolási szabály­rendelete a miniszteri megerősítő záradékkal ellátva. A szabályren­delet négy nap múlva életbelép és akkor kiadja a polgármester a végrehajtási rendelkezéseket. A szabályrendelet legfontosabb intézkedései a következők: A gyalogjárók aszfaltozása (burkolá­sa) fele részben a várost, fele részben a háztulajdonosokat ter­heli. Ez a gyakorlat volt már ér­vényben az utóbbi időkben is. Kimondja a szabályrendelet, hogy a gyalogjárókat kőből vagy be­tonból járdaszegéllyel és folyóká­val kell ellátni a háztulajdonosok költségére, viszont az úttest sze­Gyorsabb tempóban kellene végrehajtani Zala megyében a felmérési munkálatokat. Kimutatás a felmérések eddigi eredményeiről. sági életben. A kisfogyasztók milliói — ez ám az igazi fo­gyasztó tömeg! — máról hol­napra élnek. Ez az úgynevezett tengődés. Pedig a kisfogyasztó­nak minden fillére visszakerül a gazdasági élet vérkeringésébe. Tőle egyetlen fillér sem megy külföldre. Máskép áll a helyzet annál a — mondjuk — 2000 szerencsés­nél, akik évi százezer pengőnél is több jövedelemmel rendelkez­nek, vagy rendelkeztek. Vegyük kerekszámmal 200 milliónak ezt a jövedelemkomplexumot. Ebből Scotus Viator a Jugoszláv állam válságáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom