Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-09-09 / 204. szám
XV. évfolyam 204. szám. Ara 10 filtéi* 1932 Szeptember 10 Szombat. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. SzsrtesztősÉf és KiadóMratal: Zalaeaersiéi, Síécieiyi-tél i■ POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő TbMoi: 128 K- — FíóífiaflóhiTata.: Kaszlhely, Eossnih L.-n. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. _________________negyedévre 7*20 pengő.___________ A pécsi inségenyhitő értekezleten Wölfer István zalaegerszegi városi mérnök a túl alacsony inségmunka-napszám ellen foglalt állást. Szóba került az agglegényadó és a gyermekgondozás kérdése is. A Városok Kongresszusának pécsi folytatólagos értekezletén a munkaképes ínségesek ellátása, az intelligens Ínségesek támogatása és az inségmunka-rendszerek megbeszélése került szőnyegre. Jelentést tettek a főváros közmunkáiról, melyeknek során a főváros a perifériákon most ősszel 300 kertesházból álló telepítést létesít 300 négyszögöles telkeken, hol az odatelepitett munkás élelmiszerszükségletének felét is megtermelheti. A pécsi norma minimálisan 10, makszimálisan 24 munkanapot biztosit havonta az ínséges családoknak s ehez még ruhasegély is járul. Sürgették az értekezleten az inségmunkáknak, különösen a földmunkáknak már most, — mikor még nincs fagy — a megkezdését. Majd Szekeres János dr. belügyminiszteri osztály- tanácsos kívánságára a városok kiküldöttei ismertették a náluk kiutalt inségmunka napszámokat és rendszereket. A napszámok kérdésénél felszólalt Wölfer István mérnök, a zalaegerszegi inségmunkák vezetője, aki azt fejtette ki, hogy Zalaegerszegen az inségnapszám túl alacsony megállapítása miatt az ellenszolgáltatás alig volt szám- bavehető. Másrészt az a helyi munkabéreket is olyan nagymértékben lerontotta, hogy ezzel a munkanélküliség fokozódott és a le nem dolgozott munkanapok számának jelentékeny részét el kellett engedni. Ezért a túl ala csony inségmunka napszámok ellen foglalt állást. A szellemi inségmunkások foglalkoztatására Farkas István győri műszaki tanácsos helyesnek találná, ha a Balaton mentén mintegy 2 kilométeres sávban a kormány elkészíttetné a fejlesztési terveket technikai, egészségügyi, balneológiái és vízügyi szempontból. V á r h i d y Lajos a gyakornoki állások erőteljes szaporítása mellett szólalt föl. Ezután ismételten fölszólalt Wölfer István. Az inségmunkák keretében kivánná a városok utcáinak kövezését olcsó pénzen három-négy év alatt elvégeztetni, úgy, hogy a kőbányákban és a kövezésnél is inségmun- kásokat foglalkoztatna. A szerdai záróértekezleten Kalocsa város polgármestere az agglegényadó bevezetését, a gyermektelen és egy gyermekes családok külön megadóztatását indítványozta és kérte a kormányzatot, hogy intézményesen tegye kötelezővé az erkölcsi érzékkel nem rendelkező hozzátartozóikra a munkaképtelen, vagy elaggott közvetlen hozzátartozók eltartását, valamint oly munkaképtelen eltartását is, aki életében számottevő adományt, vagy ajándékot adott. Javaslatot tettek a nincstelenek kilakoltatásának felfüggesztése, iskolaköteles gyermekeik tandíjainak elengedése, a fegyveres erő elhasznált ruháinak a munkanélküliek között leendő szétosztása, a boletla és lisztforgalmi adónak az Ínségesek élelmezésével kapcsolatos teljes elengedése érdekében. Végül a csecsemővédelem fontosságáról tanácskoztak, majd D u - zár József dr. egyetemi tanár, a pécsi gyermekklinika igazgatója tartott a gyermek-egészségügyről mélyenszántó előadást. P. Oszlay Oszvald a szegénygondozásról szólt s kérte a városok kiküldőt- teit, hogy hazatérve 48 órán belül kezdjék meg áldásos munkájokat az egri Norma szellemében. Esztergár Lajos dr. fővárosi népjóléti tanácsos nagyhatású záróbeszéde után V á r h i d y Lajos összegezte az elhangzott gyakorlati indítványokat s elhatározták, hogy azokat a belügyminiszterhez terjesztik föl. Nagykőrösön a „nagyvárosiasság“ érdekében szüntetik meg a tűzjelző toronyőrséget. Ilyen címen alig akad követője a híres alföldi városnak. melyek különösen nyáron nappal igen gyakoriak, mikor úgyszólván csak a gyermekek vannak otthon, akik sokszor tüzet okoznak. Viszont másutt a „nagyvárosí- asság“ érdekében eltörlik a toronyőrséget, amelyre pedig, — mint tudjuk, — elengedhetetlenül szűk ség van. Nagykőrösi újságból értesülünk, hogy a város képviselőtestülete beszüntette a toronyőrséget, dudálást, (ez volt évszázadokon át a szokás), tűzjelzést a református toronyban. A „nagyvárosiasság0 érdekében határozott >gy! Reméljük, hogy ezen a téren nem akad követője Nagykőrösnek, mert a tűzjelzést minél gyorsabbá, minél feltűnőbbé kell tenni, hogy az oltási munkálat is annál gyorsabb és annál eredményesebb lehessen. Zalaegerszegen megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz a toronyőrség és a tűznek szirénával való jelzése. Inkább az ilyen példát kövessék, mint a nagykőrösit, mert inkább legyen a városnak kisvárosias jellege, mint, hogy fenyegetőbbé váljék ott a tüzveszedelem. Az önzés, a kapzsiság mai korában, amikor az emberek valósággal bálványként imádják a pénzt, amikor a becsület sem drága, azt is szívesen áldozzák föl a pénzért, fehérhollószámba megy ha egy-egy olyan emberről hallunk, akit a pénz ördöge még nem fertőzött meg. És csaknem lehetetlenül hangzik, hogy akadnak még olyan emberek, akik, ha véletlenül jutnak mások tulajdonához, azt becsületesen visszaszolgáltatják. Ha nem találják ől maguk az elvesztett értékek tulaj donosait, átadják a talált értéke két a hatóságoknak, hogy ezen a; utón kerüljön a talált tárgy ille tékes helyre. Ilyen, megírásra mélt( három eset törtét a közelmúlt na pókban. Az egyikről már megemlékez tünk múlt számunkban. A miskolci személypályaudvaron a bu dapesti vonat egyik fülkéjében 40 ezer cseh koronát és 155 dollárt talált egy vasu’i alkalmazott a kocsik átvizsgálása alkalmával. A talált pénzt hűségesen beszolgáltatta az állomásfőnökségnek. A második eset szomszédságunkban történt. Egy kis javadal- mazásu állami alkalmazott levél- borítékokban több ezer pengőt vitt vonaton Hajmáskérről Székesfehérvárra. Este érkezett meg. Másnap reggel, amikor a pénzeket rendeltetési helyükre akarta juttatni* rémülten vette észre, hogy két levélboriték összesen 420 pengővel hiányzik. Átcikkázott agyán, hogy hivatalos pénzről van szó, az állása, a becsülete forog kockán : mi lesz akkor a családjával* ha nem lesz meg a pénz. Hirte- lenében még az öngyilkosság: gondolatával is foglalkozott. Ilyen lelkiállapotban, mint utolsó lehetőség jutott eszébe, hogy hátha & vasúti kocsiban vesztette el pénzét és akadt olyan becsületes ember, aki azt megtalálta és az állomásfőnökségen leadta. Nem csalatkozott. Kellő igazolás után az állomásfőnökségtől megkapta a már-már elveszettnek hitt pénzt,, amit ott találtak meg seprés* közben egyik harmadosztályú vasúti kocsi padlóján. A kétségbeesést öröm válltotta fel. Meg volt mentve az állás, a becsület, amL a pénz meg nem kerülése esetén kockán forgott. Szegény ember becsületessége adta vissza mindezt: mentett meg egy családot az esetleges tragikus sorstól. Mint értesülünk, a hála sem fog elmaradni, ha az csak a kis ember szerény javadalmazásához mért keretek közt fog is mozogni. A harmadik esetnek Sopronból' jön hire. Hartmann Károlyné Roth Margit egy százpengős bank^ jegyet talált az utcán. Átszolgáltatta a rendőrségen. Rövidesen jelentkezett is ott egy szegény fiatalember, akinek kellő igazolás alapján a rendőrség át is adta a pént. Megörökitásre méltó esetek eze^, amelyeket érdemesnek, szükségesr nek találtunk nyilvánosságra hozni. Diszpolgári oklevél-átadás. Kőszeg, szeptember 9. Gömböc Gyula honvédelmi miniszternek e hó 8-án adta át a kőszegi városháza közgyűlési termében jambrits Lajos polgármester a díszpolgári oklevelet s azt a fokost, amelyet, egy polgár faragott a miniszternek ajándékul. Fizetnek az angolok. London, szeptember 9. Ma fizették vissza az angolok a franc ciáknak azt a 2500 millió francia frankot, amelyet Anglia egy évvel ezelőtt vett föl Franciaországtól Amerikától pénzügyeinek rendbehozatalára. Annak idején Zalaegerszegen sokan ellenezték a tűzoltóság fejlesztését és különösen az őrtorony- nak építése, még a modern tűzoltási eszközöknek beszerzése hivta ki a kritikát. Hallottunk ilyenféle megjegyzéseket: eddig sem égett le a város, ezután sem ég le, — azután; mikor lesz Egerszegen olyan tűz, amelynek oltásához ilyen drága szerekre lenne szükség, stb. Igazán arra sem méltók ezek a megjegyzések, hogy nyomdafestéket pazaroljunk azokra. Mikor azután a nagy „ellenzők0 azt tapasztalták, hogy tűzoltóságunk valóban derekasan megállja helyét, mert a távolabbi községekben is nagy eredménnyel dolgozik tüzveszedelem idején, nemcsak elhallgattak, de dicséretekkel is elhalmozták tűzoltóságunkat. A tűzbiztonság leromlásával vármegyénkben is sokat tettek a tűzoltóság fejlesztése céljából, mert belátták, hogy erre szükség van. De a szomszédos vármegyék is siettek a tűzoltóságot fejleszteni. Egyes helyeken nappali őröket is alkalmaznak, hogy idejekorán fölfedezzék a tüzeseteket, Akadnak még becsületes megtalálók.
