Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-08-30 / 195. szám

XV. év^olfttm 195. szám Ära 12 fillér 1932 Augusztus 30 Kedd. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc, Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, Sf ot>o, Súlyos gondokkal köszönt ránk az idei szeptember. A közeledő (él a tüzrevaló be­szerzését teszi szükségessé, me­leg ruháról is kell gondoskodnunk. De a többgyermekes családoknál a gyermekek tandija és más isko­láztatási költségek oly magasságra emelkednek, hogy fölérnek egy kis vagyonnal, különösen, ha a gyermekek már felsőbb iskolákba járnak. A főiskolákról ne is be­széljünk. Maradjunk csak a kö­zépfokú iskoláknál, mert ezek es­nek hozzánk a legközelebb. Tan­dijat fizetni kell. Ez ellen hát ne szóljunk. De, hogy miért kell fi­zetni beiratási költségeket és ezek mellé még egy csomó dijat kü­lönféle címeken, azt hát nem tudjuk. Az idén fölemelték még a tandijakat is. Az is különös, hogy az egyes középfokú isko­lákban, amelynek egy gazdája van, óriási különbségek vannak a tandijak közütt. Vegyük csak a gimnáziumot és a felsőkereske­delmi iskolát. Miért kell ez utób­biban jóval magasabb tandijai fi­zetni, mint a gimnáziumban, azt a mi véges eszünkkel felfogni képtelenek vagyunk. — Ma való­ban a szájától vonja meg a fala­tot az, aki gyermekét iskoláztatni akarja. A terményeknek hallatlanul alacsony ára, a munkaalkalmaknak ijesztő "csökkenése, az iparosok, kereskedők bevételeinek megcsap­panása, a tisztviselői fizetéseknek nem várt mértékű redukciója: mind olyan tényezők, amelyek csak súlyosbítják a gondokat. Épen ezért számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy sok szülő nem iskoláztatja gyermekét, sőt sokan megszakítják a már megkezdett iskolázást. Hogy mi lesz ezekkel a gyermekekkel ? — annak a jó Isten a megmondhatója. Most, hogy a kormány a nyugdíjaztatá­sok terén jelentős reformokat szán­dékozik végrehajtani, az ifjúság elhelyezkedése lényegesen meg­könnyebbül, de megnehezül az iskoláztatás, ami az általános hely­zetjavulást kellemetlenül érinti. És, mivel az ifjúságnak gazdasági pályákra lépéséről — legalább is nagyobb arányokban — szó sem lehet, könnyíteni kellene az isko­láztatási terheken, hogy a gyer­mekek ne maradjanak nagyobb számban iskoláztatás nélkül és ne emelkedjék száma azoknak, akik csak féliskoláztatásban részesül­nek. Valósággal jótétemény, hogy sok gyermek vonaton járhat falu­ról a városi iskolákba. De itt na­gyon óvatosaknak kell lenniök a szülőknek és az iskolai hatósá­goknak, hogy egyrészt a gyerme­kek erkölcsét veszedelem ne ér­hesse a mindennapi vonatozással, másodsorban, hogy a gyermekek szellemi és fizikai erejét ki ne merítse például a túl korai fölke­léssel súlyosbított vonatozás. Szó­val az idei szeptember súlyosabb gondokkal fenyeget, mint a múlt­évi, mert hiszen azóta igen na­gyot fordult a világ gazdasági életének tengelye, mely most olyan Mezőcsát, augusztus 29. Hetek óta az egész ország közvéleménye feszült figyelemmel kisérte azt a küzdelmet, amelyet a mezőcsáti kerület mandátumáért vívott Purgly Emil földművelésügyi miniszterrel Eckhardt Tibor, a független kis­gazdapárt jelöltje. A választás, mivel Eckhardtnak Miskolcon már van mandátuma, a független kis­gazdapárt és a kormánypárt nagy erőpróbáját jelentette. Az erőpróba a független kisgazdapárt javára dőlt el, amely több időközi vá­lasztás után most aktiv minisz­terrel szemben győzött. A válasz­tás egyik eredménye, hogy a füg­getlen kisgazdapárt egy újabb mandátumot nyert, mert Eckhardt most megtartja mezőcsáti mandá­tumát, miskolci mandátumát pedig az utána következő Milotay István kapja meg. A másik, fontosabb eredmény, hogy ennek a válasz­tásnak nagy kihatásai lehetnek a belpolitikai helyzet alakulására, tekintettel arra, hogy a választás az ellenzéki gondolat terjedését mutatja. Berlin, augusztus 29. Papén kancellár vasárnap Münsterben nagy beszédben ismertette a kor­mány programját, amelyet az egész birodalom feszült figyelemmel várt. Papén nyilatkozata új korszak kezdetét jelenti a német politikai és gazdasági életben. Papén azzal kezdte beszédét, hogy a birodalmi elnök megbízá­sából beszél. A kormánynak nem az a feladata, hogy gazdasági és politikai részmunkákra szorítkoz­zék, hanem a birodalom új épít­ményének alapjait akarja megvetni. Az a féktelenség, amely a nem­zeti szocialista vezetőségnek a beutheni Ítélet alkalmából kibo­csátott felhívásból kiütközik, nem fér össze a józan államvezetéssel. Nem hajlandó elismerni jogosnak azt az igényt, hogy egy, végered­ményben kisebbségnek számitó párt uralkodjék a nemzeten és mindenki más szabad vadnak számítson. Amikor ma a nemzeti szocialistákkal szemben a jogállam mellett foglal állást, akkor tulaj­szörnyű nyikorgással végzi a maga megszokott .munkáját. Ez a nyikorgás kiáltó jele a nagy nyo­morúságnak és kigúnyolása az eredménytelen konferenciáknak. A szavazás reggel 8 órakor kezdődött igen nagy érdeklődés mellett. Az ellenzék részéről mint­egy 30, a kormány részéről 40 képviselő tartózkodott a kerület­ben. Számos újságíró jelent meg, kö: tűk több külföldi lap tudósítója. A -szavazás jelentéktelen inciden­sektől eltekintve az egész kerület­ben rendben folyt. A délelőtti órákban Purgly miniszter vezetett 100—150 szavazattal, előnye azon­ban mindinkább eltörpült és a délutáni órákban már Eckhardt Tibor tört előre. Ekkor a pártok hallatlan erőfeszítést tettek a győ­zelemért. Minden megmozdítható választót szavazni vittek, igy — aMagyarországon még alig , törüént meg — a választók 95 százaléka szavazott le. Késő este vált ismeretessé a végeredmény, amely szerint Eckhardt Tibor 2.082, Purgly földművelésügyi miniszter 1986 szavazatot kapott, tehát 96 szótöbbséggel Eckhardt Tibort választották a kerület kép­viselőjévé. donképen ő szolgálja azt a célt, amelyet a nemzeti szocialisták hangoztatnak. A rend érdekében minden eszköz rendelkezésére áll és elhatározott szándéka, hogy a polgárháború veszélyét elháritja. A kancellár ezután a kormány gazdasági programmját ismertette. Bejelentette, hogy a közmunkákat nagyszabású szükségmunkákkal egészítik ki. Egy és háromnegyed millió munkanélkülit juttatnak mun­kaalkalomhoz ezen a módon. Be­jelentette a közigazgatás további egyszerűsítését és a pénzügyi reformot. Beszédet azzal fejezte be, hogy kötelességének tartja az építő munka megvédését a pártok be­folyása ellen. Az alkotmánynak az a kijelentése, hogy az állam- hatalom a néptől jön, nem jelenti azt, hogy a nemzetet kiszolgáltas­sák a pártoknak. Ha ma a cent­rum és a Hitler-párt koalíciójáról beszélnek, amiben ő nem hisz, mivel Hitler a parlamentáris kor­mányzás ellensége, akkor e koalí­ció titkos inditóoka nem lehet más, mint, hogy egyik párt meg- semmisitse a másikat. A német nép nyomora azonban nem visel­het el ilyen játékot. Hangoztatta Papén, hogy nem járulna hozzá az alkotmány megváltoztatásához. A kormány a tekintély elvén ala­puló hatalomtól, amelyet ma Hin- denburg képvisel, nyeri tevékeny­ségének igazolását. A beszédet, amelyet az egész, birodalomban rádión is közvetí­tettek, sűrűn szakította félbe a tetszésnyilvánítás, különösen akkor, midőn a kancellár a német nép megmentéséről beszélt és Hitler címére küldőit üzenetet. A nyilat­kozat az egész birodalomban nagy hatást keltett. A beszédet politikai körökben tettnek mondják, amely nincs merészség hijján. Sokat tudok, nagyon sokat és ezt nem is res­telem bevallani. A többek között tudom azt is, hogy a baj és kel­lemetlenség sohasem jár egyedül. Szolgáltatnak erre elég példát a mai állapotok. Amikor ilyen ször­nyűséges pénztelenség uralkodik, akkor kapjuk tetejébe ezt a nagy szárazságot, mely alaposan le­csökkenti a terméseredményeket s a takarmányhiányt katasztrofá­lissá teszi. Tudom például azt is, hogy a város kasszája állandóan üres. Ha egypár pengő véletle­nül oda is téved, csak nagyon rövid időt tölthet ott, mert száz helye is van annak. Azt is tu­dom, hogy most egy kissé unal­mas dologról irok. Nem azért, mintha az senkit sem, vagy csak kevés embert érdekelne, hanem, mert arról már sokat, nagyon so­kat irtunk és ami gyakran, ami sokszor történik, unalmassá válik. De írnom kell, mert tudom azt is, hogy — itt a kanyarodó — az utca pora olyan tömeggé nőtte ki magát, hogy veszélyes a köz- tisztaság- és a közegészségügyre, mert a legcsekélyebb levegőmoz­dulás és a legártatlanabb gyerek­bicikli is olyan porfelleget támaszt az utcán, hogy menekülnünk kell az elől, különben.. . Hát aztán, ha autó száguld végig a porten­geren ! Percekig átláthatatlan por­felleget ver s a bacillusok milli- árdjaival fertőzött por a fuladásig lepi el az embert s beszivárog a legkeskenyebb résen is a laká­sokba. Tudom, már csak azért is, mert a hatóságok mondják, — hogy mennyi bajnak lehetnek oko­zói ezek a bacillunok. Sőt tudom azt is, hogy a porfelleg képződé­sét csak gyakori locsolással le­hetne meggátolni, ámde, — amit szintén tudok — a vékonypénzü városi kasszából erre nem telik. Tehát : nyelnünk kell a port s vele a sok bacillust. És tudom azt is, hogy ez igy nincs rendjén. Vagy locsoltassa a város és erre, — hiszen a polgárság egészségé­ről van szó, — kell, muszáj pénzt Erős küzdelem után az ellenzéki jelölt győzött Mezőcsáton Purgly földmivelésügyi miniszterrel szemben Papén kancellár nagy beszédben szállt szembe Hitlerrel. Nem adja át a hatalmat, hanem nagyszabású gazdasági tervet hajt végre. — Közel kétmillió ember kap munkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom