Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-05-29 / 119. szám
1932 május 29. Zalamegyei Újság Gazdag adomány a vármegye könyvtárának. Mikes püspök befejezte zalai bératjil Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspök Űrnapján Becse- helyen osztotta ki a bérmálás szentségét nagyszámú hívőnek. A lakosság nagy szeretettel és ünnepélyességgel fogadta, ami a főpásztort mélyen megindította. Pénteken érkezett a főpásztor zalai bérmautjának utolsó állomására, Söjtörre. A megyéspüspök fél 10 órakor érkezett Pusztaszent- lászlóra, a járás határára, ahol Balás István tb. főszo'gabiró köszöntötte szép szavaktól. A főpásztor ezután a főszolgabíró kíséretében az iskolába ment. Itt már várta a söjtöriek lovas és kerékpáros bandériuma s ettől kisérve vonult be Söjtörre. A község határában felállított díszkapunál Söjtör népe nagy melegséggel fogadta a főpásztort, akit a község nevében Nényei Pál főjegyző üdvözölt. A díszkaputól a menet gyalog vonult a templomba, ahol a főpásztort a papság fogadta, élén Strausz Flórián kanonokkal. A szentmise és V^rga László plébános szentbeszéde után a templom előtt a főpásztor mondott beszédet, amelyben nemcsak a söjtöri, de a becsehelyi szép ünnepségről is megemlékezett. Ezután mintegy 450 lelket bémált meg. A bérmálás után a főpásztor az iskolát tekintette meg, ahol annyira megnyerte tetszését a jó oktatás, hogy Bagyary János vezető tanítót a helyszínen igazgatóvá nevezte ki. Ebéden a főpász- tort Varga László plébános látta vendégül. Az ebéden résztvett Strausz Flórián kanonok és a kerületi papság, továbbá Balás István tb. főszolgabíró, Thassy Kristóf dr. földbirtokos, valamint Né- nyey Pál jegyző. Délután a megyéspüspök Bakon keresztül Novára utazott gróf Batthyány Zsigmondhoz. Értékes adománnyal gazdagodott a vármegye könyvtára özv. Erdős Gézáné szül Óhidi Szigethy Gizella mintegy négyszáz kötetből álló könyvtárt adományozott a vármegyének. Az idős uriasszony nemrég veszítette el utolsó fiát s ez a körülmény arra indította, hogy boldogult atyja, néhai Óhidi Szigethy Antal és a fia, a hősi halált halt Szigethy-Erdős írnák és a napokban elhunyt Szigethy- Erdős Levente által gyűjtött könyvtárt, mint örök letétet, a vármegyének adományozza. A könyvtár kétségtelen gazdagodást jelent a vármegyei könyvtárra, mert sok értékes müvei gyarapította azt. Különösen értékesek tudományos müvei: az Akadémiának mintegy 70 kötetre menő kiadmánya, Petőfi, Arany, Vörösmarthy müveinek diszkiadá- sai, a sok értékes s a művészettel foglalkozó szakmunka, amelyek kiegészítik és teljessebbé teszik a vármegyének már eddig is szépen gyarapodó könyvtárát. Ezzel az adományával egyidejűén ugyancsak örök letétbe helyezte a nagylelkű nriasszony azt az adomány levelet is, amelyben néhai Szigethy Antalnak I. Ferenc József apostoli király az „Óhidi“ nemesi előnevet adományozta s megengedte,hogy leányának. Erdős Gézáné Szigethy Gizellának két fiát, Erdős Irnákot és Leventét, nemességének átruházása mellett, őrökbe fogadhassa. A vármegye örömmel fogadja a nemes és értékes adományt, azt el is helyezte a vármegye levéltárában s a legközelebbi kis- gyülésnek Bődy Zoltán alispán jelentést is tesz a nagylelkű adományról, hogy a vármegye illő módon fejezhesse ki köszönetét az értékes adományért. Bődy Zoltán alispán ma délelőtt tartott szemlét a drága adomány fölött, melynek megfelelő elrendezésén fárdozik most vármegyénk kiváló főlevéltárosa : Fára József dr. Igazán kár, hogy alkalmas helyiség híján a már ötödfél ezer művet számláló vármegyei könyvtár nemállhat a közönség rendelkezésére. Tizenhatévi kutatás után egy zalaegerszegi napszámos Erdélyben rátalált családjára. Az apa csak most fogja megismerni kisebbik leányát, aki kSzben hajadonná serdült. A mai napon Zalaegerszegről Erdélybe utazott egy szegény napszámos ember s ez az utazás egy szétdult családi élet örömteljes visszaállitását jelenti. Mint annyi család életét, ezt is a világháború dúlta fel. A férjet a világháború már a mozgósítás után a frontra vetette, a család az ország délkeleti csücskébe került, nemsokára a család és családfő hosszú évekre elveszítették egymást szem elől, mig végre ismét egymásra találtak. A családfő Szampli József bá- nokszentgyörgyi születésű napszámos. 1914-ben kikerült a frontra s akkor a feleségét és kisleányát hazaküldte a szülőkhöz Háromszék vármegyébe, a Zágon melletti Bárkány községbe. Ott hamarosan megszületett a második gyermek, akit az apa eddig nem is látott. A harctérről egyember a felhalmozott drágaságokkal együtt szerencsétlen foglyát is felhurcoltatta Perce Rock ormára és otthagyta az összekötözött, boldogtalan teremtést, aki még a halál árnyékában is visz- szautasitotta gyűlöletes ajánlatát. Azt, hogy milyen tragikus körülmények között ért véget a hős- lelkü asszony élete, nem tudja senki. A szenvedés, amelyet el kellett viselnie a borzalmas szirt- csucs tetején, leírhatatlan lehetett, de a végzet csakhamar Duvalt is utolérte. A kalózkapitány nem örvendezhetett rablott kincseinek, mert nem sokkal percerockli rémtette után, ő maga is elpusztult egy francia fregattal folytatott véres ütközetben. Kevéssel utóbb irtózatos vihar korbácsolta végig a Szent Lőrinc- öblöt. A hullámhegyek hatalmas tömböket szakítottak le Perce Rock szikláiról és egyszersmin- denkorra járhatatlanná tették a kalózok által vájt ösvényt. Soha senki nem szerezhetett tudomást arról, hogy mi történt Duval áldozatával, de senki nem is szerezhette meg a kalózkapitány eltemetett kincseit. A halálszikla. Hetven év múlva amerikai hajósok érdeklődését keltette föl a titokzatos sziklacsucs. Elhatározták, hogy megmásszák Perce Rock szikláját és végére járnak a történeteknek, amelyek a kísérteties csúcsról szólnak. Tiz hajóval indultak Perce Rock elfoglalására az amerikaiak. Az árbócosok a szó szoros értelmében körülbástyázták a sziklát és három oldal- rólt indult meg az ostrom a járhatatlan bérc ellen. Már-már úgy látszott, hogy a legvakmerőbbek föl is kúsznak a hegyfokra, amikor egyszerre mennydörgésszerű robajjal kettéhasadt a mészkőszikla, amelynek egyik darabja földrengéshez hasonló detonációval a tengerbe zuhant, magával rántva a vakmerő embereket a hullámsirba. A borzalmas végű kísérlet után hosszú évtizedig senki sem merészkedett Perce Rock felé, de az emberek képzeletét állandóan foglalkoztatta a szörnyűséges szirt. Végül is uj vállalkozó akadt F. W. Cross személyében és a merész alpinista a szokásos fölszerelésekkel egyedül vágott neki a meredek hegyoldalnak. Feleuton azonban jobb belátásra tért Cross 1 Visszafordult és miután kijelentette, hogy Perce Rock csúcsára följutni nem lehet, föladta a további kísérleteket. Most a franciák igyekeztek meghódítani a csúcsot. Jean Fernand Falliéres — a későbbi köztársasági elnök egyik őse — pontos helyrajzi adatokkal rendelkezett, amelyekből minden kétséget kizáróan megállapíthatta, hogy hol vannak elásva Duval kincsei. Falliéres, akinek valamelyik hozzátartozója történetesen azon a fregatton teljesített szolgálatot, amely- lyel a kalózkapitány vívta életének utolsó csatáját, a banditavezér följegyzéseiből értesült a kincs hollétéről. így hát ő is megkísérelte följutni az elérhetetlen csúcsra, de annak ellenére, hogy magasabb pontig ért el, mint Cross, legnagyobb csalódására mégis kénytelen volt fölhagyni nyaktörő vállalkozásával, mert a sziklafal letört részén túljutni képtelen volt. A tengerészeti feljegyzések szerint összesen huszonhatan veszítették életüket a Perce Rock meghódításáért folytatott meddő küzdelemben, mig végre a kanadai hatóságok már a 19. század derekán rendeleti utón tiltották el ezt az életveszélyes turistáskodást. A legújabb időben az a gondolat vetődött föl, hogy repülőgépről fényképfölvételeket készítsenek a rejtelmes sziklacsucsról, ezt a tervet azonban mind a mai napig még nem valósították meg s igy Duval kalózkapitány kincsei a vérszomjas gonosztevő áldozatának poraival együtt közel háromszáz esztendő óta pihennek háborítatlanul a Szent Lőrinc- öböl sziklacsucsának tetején. Nem kell hálószoba... Mert: 2 ágy -|-1 szekrény = i sezlóa ; P 56.Szekrény, fejpárna, lábtámaszok és kárpitozás nélkQ Szekrényt, fejpárnát, lábtámaszokat és a kárpitozást olcsó árban szállítjuk, DEICHSEL Budapest, VI. Vilmos császár ut 15 d. félemelet. 529$ ideig sűrűn mentek a levelek és érkeztek rá a válaszok Bárkány- ból. A szorgalmas levelezés 1916 augusztus elején megszakadt. A férfi leveleire nem kapott választ s mig a fronton nagy szenvedések közepette védte a hazát, másrészt telve volt gond* dal a hozzátartozói miatt. Akkoriban játszódott le Erdélyben a román betörés, ez csak fokozta aggodalmát, mert ki tudja, milyen sors jutott az asszonynak és a két gyermeknek. Szampli teljes bizonytalanságban volt akkor is, mikor a háború befejeződött. Zalaegerszegre jött és itt dolgozottt évek hosszú során szorgalmasan, de hiányzott életéből az igazi tartalom : a család. Az utóbbi években Szampli — reményét vesztve — már második házasságra gondolt, de még egy kísérletet tett. A múlt év őszén újabb levelet menesztett Erdélybe, még pedig ezúttal a zágoni plébániához s igy érdeklődött családjáról. Ez a levél — közel 16 esztendei céltalan próbálkozás után — eljutott Párkányba a hozzátartozókhoz. Hamarosan megérkezett az örömtől sugárzó válasz s bizony kicsordultak a szegény napszámom könnyei, mikor a sorokból megtudta, hogy a családja él és hogy leányai már felnőtt, férjhezme- nendő hajadonokká serdültek. Azt is elmondta a levél, hogy a család sem kapta meg Szampli leveleit és már régóta halottnak hitték. A hivatalos nyilvántartásban is halottként szerepelt és felesége 1916 óta, mint hadiözvegy, hadi segélyt kapott előbb a magyar, majd a román államtól. Az első életjel után megindultak a tárgyalások a családnak kétfelé szakadt tagjai között: a család jöjjön-e ki a csonka országba, vagy Szampli menjen-e át ? Végül döntött a gazdasági helyzet. Egynek könnyebb ilyen hosszú utat megtenni, mint három embernek, határozatba ment tehát, hogy Szamplinak kell eddigi életéből kiszakadnia. Szamplinak most még erősebben kellett munkához látni, hogy a napi megélhetéshez szükségesek mellett az útiköltségre valót is megkeresse. Hónapok óta csak azért vágta a fát, hogy eljuthasson Erdélybe. A fillérek összegyűltek, az útlevelet is megkapta (azelőtt erre nem kellett a pénz)
