Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-05-19 / 111. szám
Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. XV. évfolyam III. szám Ara 12 fiilép szerkesztő Felelős boly Ferenc. 1932 Május 19 Csütörtök. szeríesztó'ség és KiaflóHivatal: Zalaegerszeg, Széclenyi-tér 4. Telefon: 128 sz. — FiökKialóMyatal: Keszthely, Kossntn L.-n. PIL AP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Régi hiba. A vármegye törvényhatósági bizottsága néhány évvel ezelőtt úgy határozott, hogy a Zalaegerszegen összegyűjtött muzeális anyagot át kell szolgáltatni a keszthelyi Balatoni Múzeumnak. És egyszer csak odaállottak a nagy teherautók a megyeháza elé, felrakták azokra a tárgyakat és elvitték Keszthelyre. Ennek a rendelkezésnek indokolása az volt, hogy a miniszter intenciói szerint inkább legyen a vármegyében egy erős, gazdag, mint több kicsiny és szegényes muzeum. — Ez az indokolás nem állhatta meg helyét akkor sem, nem állhatja meg most sem. Nem Zalaegerszegről és Keszthelyről van itt szó, hanem általánosságban arról, miért adjam én oda másnak azt, ami engem illet, amiből talán, ha nem is ma, de holnap, holnapután tudok valamit csinálni. Az a kevés anyag, amit innen elvittek, alig emel valamit a hatalmas keszthelyi múzeumon ; ellenben, ha itt marad és nem lesz több, mint egyetlenegy szobára való, akkor is azt mondhattuk volna, van valamink és ha az kicsi is, mégis a mienk, a mi kis különlegességünk s majd iparko* dunk azt nagyobbá, erősebbé, gazdagabbá tenni. Ma érthetetlen volna hasonló határozat; de akkor érthető volt. Akkoriban, — mint a polgármester nagyon helyesen jegyezte meg egy liceális előadáson, — folytatódtak még azok az idők, amikor Zalaegerszeget senki sem szerette, a vármegye se, sőt önmaga sem szerette magát. A város hamarosan meg is bánta, hogy beleegyezett a muzeális anyagok átadásába. Bizonysága volt ennek az a tiszavirág-életű mozgalom, mely azt célozta, hogy a sümegi Darnay- muzeumot annak idején telepítsék át Zalaegerszegre. A gondolatot maga Darnay Kálmán is helyeselte. Emlékezünk: egy alkalommal a polgármester el is vezette Darnay Kálmánt egy szükebb körű bizottsággal együtt a kórházba, hogy megtekintsék a főépületet, amelyet a polgármester arra a esetre, ha fölépül a tervezett új kórház, kulturházzá kivánt átalakíttatni, földszintjén közkönyvtárral, emeletén pedig múzeummal. Tudni kell ugyanis, hogy akkor „kisértett“ az új, nagy kórház ügye s már-már azt hihettük, hogy szinte egyik napról a másikra fölépül az. Akkoriban a hamar teljesülő remények városa volt Zalaegerszeg, de természetesen a remények inkább füstbe mentek, mint teljesedésbe. Szóval: senki sem vitathatja, hogy, ha most csak egy szobára terjedő kis múzeumunk volna, akkor is elmondhatnék, hogy van és bizonyos az is, hogy annak anyaga gazdagodnék, még pedig arányosan Göcsej fejlődésével, a göcseji ismeretlen vidékek megismerésével és kincseinek föltárásával. Igen gyakran hallhatunk arról, hogy itt is, ott is találtak „holmiféle“ régiségeket, amelyeket eldobáltak, mert hát „nem lehetett hasznukat venni.“ Ki tudja, kulturtörténelmi szempontból milyen jelentőségük lehet azoknak az eldobált, hasznavehetetlen tárgyaknak ?! Természetes, Budapest, május 18. A felsőház ma ülést tartott, amelyen a tagok nagy számban jelentek meg. Az ülés megnyitása után az elnök elparentálta a francia köztársaság elnökét, majd áttértek a napirendre. A rendőrség fegyverhasználatáról szóló javaslathoz Igaz Béla szólt hozzá és szükségesnek mondotta a javaslatot. Keresztes- Fischer belügyminiszter felszólalása után a felsőház a javaslatot elfogadta. Ezután a földbirtokrendezés befejezéséről szóló javaslatot tárgyalták. A javaslathoz József főherceg szólt hozzá. Hangsúlyozta; hogy a javaslat nagyfontosságu. A kormánynak meg kell adni a jogot, hogy az elővételi jogot gyakorolja, illetően megakadá lyozzon bizonyos adásvételeket. Fontos nemzetvédelmi érdek fűződik ehez. Vissza kell gondolnunk a háború előtti életre, amikor Erdélyben az Albina egymásután vásárolta meg az ingatlanokat politikai céllal és a kormánynak nem volt eszköze ennek megakadályozására. Másik példával is megvilágította a kérdés nagy horderejét. Elmondotta, hogy a kárpáti harcok idején egy darabig az ellenség mindig a magyar sereg leggyengébb pontján támadott. Végül megtudták, hogy egyik falusi gazda szolgáltatta az oroszoknak az adatokat. Letartóztatták és mikor múltját vizsgálták, kiderült, hogy a háború előtt Oroszországból vándorolt be és vásárolt földet s nagy propagandát fejtett ki a rutén nép között. Szomszédainknál magyaroknak nem szabad ingatlanokat vásárolni és minden eszközzel arra törekednek, hogy a magyar gazdát kiforgassák földjéből és kivándorlásra kényszerítsék. Ezek után kérdi, tűrhetjük e mi azt, hogy a magyar föld idegen kézbe kerüljön. Szükséges az, hogy az állam beleszólhasson az adásvételekbe és megakadályozza, hogy megbízhatatlan elemek földet vásárolhassanak. Sokan azt állítják, hogy ez jogfosztás. Meggyőződése azonban, hogy inkább szorítsák meg a jogot, mintsem eltűrjük, hogy az országban olyan elemek telepedjenek meg, melyek egyszer már Nagymagyarországot tönkre tették. hogy, ha azokkal senki sem törődik, ha azokra senki sem hívja föl a figyelmet, ha azokat hozzáértőknek nem mutatják, elvesze- lődnek. Úgy gondoljuk, sokat veszített városunk azzal, hogy a muzeum létesítésének gondolatát olyan rideg közönnyel elutasította. Hiba volt az, nagy hiba. Ezután a magyar földbirtokosok, különösen a kisgazdák súlyos helyzetével foglalkozott a főherceg. Rámutatott, hogy az árverések ijesztő arányban emelkednek, tehát szigorú beavatkozásra van szükség. Ismertette az árverési statisztikát hangoztatta, hogy elkerülhetetlen az árverések ideiglenes felfüggesztése, másodszor a tőketörlesztések felfüggesztése oly módon, hogy az adós csak a kamatokat legyen köteles fizetni. Szükséges a kamatok leszállítása és az adóalanyok sürgős talpra- állitása. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Purgly Emil földművelésügyi miniszter. Hangsúlyozta, hogy a magyar föld csak azé lehet, aki a földet nemzeti szempontból kincsnek tartja és nem használja üzérkedésre. A javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadták. Budapest, május 18. A képviselőház ma az igazságügyi tárcával megkezdte a költségvetés részletes tárgyalását. Örffy Imre ismertette a tárca költségvetését, majd bejelentette, hogy előkészítés alatt van a részvényjog, a váltójog, a hitbizományok és az ügyvégi rendtariás reformja. Ezután Gál Jenő, Lányi Márton és Propper Sándor szóltak hozzá a költségvetéshez. Mit tárgyal a város? Zalaegerszeg megyei város képviselőtestülete 1932. évi május 19- én (csütörtökön) délulán 4 órakor a városháza II. em. 10. ajtó alatti tanácsteremben rendkívüli közgyűlést tart, amelynek érdekesebb tárgyai a következők : A polgármester előterjesztése a Tardieu terv és a revízió kérdésében állásfoglalás iránt. — A honvédelmi miniszter leirata a helyőrség tisztikara részére lakás biztosítása tárgyában. — A választott képviselőtestületi tagok felerészének kisorsolása. — A polgármester bemutatja a kir. törvényszéknek Mayer Xornél ügyében hozott ítéletét. — A Move Zalaegerszegi Sport Egylet kérelme tartozás törlesztésére halasztás engedélyezése iránt, — A zalaegerszegi mezőgazdasági bizottság előterjesztése a sertéskihajtás fentartása és a szarvasmarha legeltetési dijak leszállítása tárgyában. — A Stefánia Fiókszövetség ajánlata. — A városi főszámvevő jelentése az 1931. évi és az 1932. évi I. negyedévi utazási költség felhasználásáról. A „Notre-Dame“ főnöknő kérelme Kollarits Teréz szerzetesjelöltnő, pozsonyi lakos részére visszahonositása esetére a községi kötelékbe való felvételének kilátásba helyezése iránt. — Polgármester bemutatja a kórházakról és gyógyintézetekről szóló miniszteri rendeletet. Elítéltek két párbajozó képviselőt. Budapest, május 18. A járásbíróság párbajvétségért ma vonta felelősségre Gaál Gaszton és Szilágyi Lajos képviselőket. Gaál Gaszton a társadalmi kényszerrel, Szilágyi pedig azzal védekezett, hogy nyugdíjas katonatiszt, tehát kénytelen volt (!) párbajozni. A bíróság Gaált 250, Szilágyit 300 pengőre ítélte. A vádlottak feleb- beztek. Mikes püspök megkezdte zalai bérmantját. Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspök május 17-én, kedden a novai járásban fekvő Zala- tárnok községben kezdte meg zalai bérmautját. A községbe érkező főpásztort díszkapuval fogadta, és meleg ünneplésben részesítette a környék lakossága. A község bejáratánál Balogh Endre főszolgabíró és Németh István helyettes körjegyző üdvözölték a megyéspüspököt lelkes szavakkal. A főpásztor ezután a kíséretében levő Kappel János dr. secretarius- sal együtt a leventék sorfala között a templomba vonult, ahol a papság fogadta. A papság soraiban ott voltak: Strausz Antal és Strausz Flórián kanonokok, Bedics Mihály novai esperes, Major Gyula pákái esperes, Ferenczy Gyula lenti-i, Herold József nagylengyel^ Virágh Ferenc pusz- tamagyaródi, Körmendy Lajos zalaszentiváni, Szabó Gyula miilei, Szilner József ny. plébános, továbbá Farkas József és Czigány Béla kurátorok. Jelen volt Bárczay András és Stádel János földbirtokos is. A főpásztor a templomban szentmisét mondott, majd mintegy 300 hi vöt bérmált meg. Ebéden a főpásztor és kisérete, a papság és a földbirtokosok Biricz János helybeli plébános vendégei voltak. A nap folyamán a megyéspüspök látogatást tett az iskolában, valamint a helybeli földbirtokosoknál. József főherceg a magyar föld és a kisgazdák védelmében szólalt fel a felsőházban.
