Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-05-19 / 111. szám

Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. XV. évfolyam III. szám Ara 12 fiilép szerkesztő Felelős boly Ferenc. 1932 Május 19 Csütörtök. szeríesztó'ség és KiaflóHivatal: Zalaegerszeg, Széclenyi-tér 4. Telefon: 128 sz. — FiökKialóMyatal: Keszthely, Kossntn L.-n. PIL AP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Régi hiba. A vármegye törvényhatósági bi­zottsága néhány évvel ezelőtt úgy határozott, hogy a Zalaegerszegen összegyűjtött muzeális anyagot át kell szolgáltatni a keszthelyi Ba­latoni Múzeumnak. És egyszer csak odaállottak a nagy teherautók a megyeháza elé, felrakták azokra a tárgyakat és elvitték Keszthelyre. Ennek a rendelkezésnek indokolása az volt, hogy a miniszter inten­ciói szerint inkább legyen a vár­megyében egy erős, gazdag, mint több kicsiny és szegé­nyes muzeum. — Ez az indoko­lás nem állhatta meg helyét akkor sem, nem állhatja meg most sem. Nem Zalaegerszegről és Keszthelyről van itt szó, hanem álta­lánosságban arról, miért adjam én oda másnak azt, ami engem illet, amiből talán, ha nem is ma, de holnap, holnapután tudok valamit csinálni. Az a kevés anyag, amit innen elvittek, alig emel valamit a hatalmas keszthelyi múzeumon ; ellenben, ha itt marad és nem lesz több, mint egyetlenegy szo­bára való, akkor is azt mondhat­tuk volna, van valamink és ha az kicsi is, mégis a mienk, a mi kis különlegességünk s majd iparko* dunk azt nagyobbá, erősebbé, gazdagabbá tenni. Ma érthetetlen volna hasonló határozat; de ak­kor érthető volt. Akkoriban, — mint a polgármester nagyon he­lyesen jegyezte meg egy liceális előadáson, — folytatódtak még azok az idők, amikor Zalaeger­szeget senki sem szerette, a vár­megye se, sőt önmaga sem sze­rette magát. A város hamarosan meg is bánta, hogy beleegyezett a muzeális anyagok átadásába. Bizonysága volt ennek az a tisza­virág-életű mozgalom, mely azt célozta, hogy a sümegi Darnay- muzeumot annak idején telepítsék át Zalaegerszegre. A gondolatot maga Darnay Kálmán is helye­selte. Emlékezünk: egy alkalommal a polgármester el is vezette Darnay Kálmánt egy szükebb körű bizott­sággal együtt a kórházba, hogy megtekintsék a főépületet, ame­lyet a polgármester arra a esetre, ha fölépül a tervezett új kórház, kulturházzá kivánt átalakíttatni, földszintjén közkönyvtárral, eme­letén pedig múzeummal. Tudni kell ugyanis, hogy akkor „kisér­tett“ az új, nagy kórház ügye s már-már azt hihettük, hogy szinte egyik napról a másikra fölépül az. Akkoriban a hamar teljesülő remények városa volt Zalaeger­szeg, de természetesen a remé­nyek inkább füstbe mentek, mint teljesedésbe. Szóval: senki sem vitathatja, hogy, ha most csak egy szobára terjedő kis múzeumunk volna, akkor is elmondhatnék, hogy van és bizonyos az is, hogy annak anyaga gazdagodnék, még pedig arányosan Göcsej fejlődé­sével, a göcseji ismeretlen vidé­kek megismerésével és kincseinek föltárásával. Igen gyakran hallha­tunk arról, hogy itt is, ott is ta­láltak „holmiféle“ régiségeket, amelyeket eldobáltak, mert hát „nem lehetett hasznukat venni.“ Ki tudja, kulturtörténelmi szem­pontból milyen jelentőségük lehet azoknak az eldobált, hasznavehe­tetlen tárgyaknak ?! Természetes, Budapest, május 18. A felső­ház ma ülést tartott, amelyen a tagok nagy számban jelentek meg. Az ülés megnyitása után az elnök elparentálta a francia köztársaság elnökét, majd áttértek a napi­rendre. A rendőrség fegyverhasználatá­ról szóló javaslathoz Igaz Béla szólt hozzá és szükségesnek mon­dotta a javaslatot. Keresztes- Fischer belügyminiszter felszóla­lása után a felsőház a javaslatot elfogadta. Ezután a földbirtokrendezés be­fejezéséről szóló javaslatot tár­gyalták. A javaslathoz József fő­herceg szólt hozzá. Hangsúlyozta; hogy a javaslat nagyfontosságu. A kormánynak meg kell adni a jogot, hogy az elővételi jogot gyakorolja, illetően megakadá lyozzon bizonyos adásvételeket. Fontos nemzetvédelmi érdek fű­ződik ehez. Vissza kell gondol­nunk a háború előtti életre, ami­kor Erdélyben az Albina egymás­után vásárolta meg az ingatlano­kat politikai céllal és a kormány­nak nem volt eszköze ennek meg­akadályozására. Másik példával is megvilágította a kérdés nagy horderejét. Elmondotta, hogy a kárpáti harcok idején egy darabig az ellenség mindig a magyar se­reg leggyengébb pontján támadott. Végül megtudták, hogy egyik fa­lusi gazda szolgáltatta az oro­szoknak az adatokat. Letartóztat­ták és mikor múltját vizsgálták, kiderült, hogy a háború előtt Oroszországból vándorolt be és vásárolt földet s nagy propagan­dát fejtett ki a rutén nép között. Szomszédainknál magyaroknak nem szabad ingatlanokat vásá­rolni és minden eszközzel arra törekednek, hogy a magyar gazdát kiforgassák földjéből és kivándor­lásra kényszerítsék. Ezek után kérdi, tűrhetjük e mi azt, hogy a magyar föld idegen kézbe kerül­jön. Szükséges az, hogy az állam beleszólhasson az adásvételekbe és megakadályozza, hogy meg­bízhatatlan elemek földet vásárol­hassanak. Sokan azt állítják, hogy ez jogfosztás. Meggyőződése azon­ban, hogy inkább szorítsák meg a jogot, mintsem eltűrjük, hogy az országban olyan elemek tele­pedjenek meg, melyek egyszer már Nagymagyarországot tönkre tették. hogy, ha azokkal senki sem tö­rődik, ha azokra senki sem hívja föl a figyelmet, ha azokat hozzá­értőknek nem mutatják, elvesze- lődnek. Úgy gondoljuk, sokat ve­szített városunk azzal, hogy a muzeum létesítésének gondolatát olyan rideg közönnyel elutasította. Hiba volt az, nagy hiba. Ezután a magyar földbirtoko­sok, különösen a kisgazdák súlyos helyzetével foglalkozott a főherceg. Rámutatott, hogy az árverések ijesztő arányban emelkednek, te­hát szigorú beavatkozásra van szükség. Ismertette az árverési statisztikát hangoztatta, hogy el­kerülhetetlen az árverések ideig­lenes felfüggesztése, másodszor a tőketörlesztések felfüggesztése oly módon, hogy az adós csak a kamatokat legyen köteles fizetni. Szükséges a kamatok leszállítása és az adóalanyok sürgős talpra- állitása. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Purgly Emil földműve­lésügyi miniszter. Hangsúlyozta, hogy a magyar föld csak azé lehet, aki a földet nemzeti szem­pontból kincsnek tartja és nem használja üzérkedésre. A javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadták. Budapest, május 18. A képvi­selőház ma az igazságügyi tárcá­val megkezdte a költségvetés részletes tárgyalását. Örffy Imre ismertette a tárca költségvetését, majd bejelentette, hogy előkészí­tés alatt van a részvényjog, a váltójog, a hitbizományok és az ügyvégi rendtariás reformja. Ez­után Gál Jenő, Lányi Márton és Propper Sándor szóltak hozzá a költségvetéshez. Mit tárgyal a város? Zalaegerszeg megyei város kép­viselőtestülete 1932. évi május 19- én (csütörtökön) délulán 4 óra­kor a városháza II. em. 10. ajtó alatti tanácsteremben rendkívüli közgyűlést tart, amelynek érdeke­sebb tárgyai a következők : A polgármester előterjesztése a Tardieu terv és a revízió kérdé­sében állásfoglalás iránt. — A honvédelmi miniszter leirata a helyőrség tisztikara részére lakás biztosítása tárgyában. — A vá­lasztott képviselőtestületi tagok felerészének kisorsolása. — A polgármester bemutatja a kir. tör­vényszéknek Mayer Xornél ügyé­ben hozott ítéletét. — A Move Zalaegerszegi Sport Egylet kérelme tartozás törlesztésére halasztás engedélyezése iránt, — A zala­egerszegi mezőgazdasági bizott­ság előterjesztése a sertéskihajtás fentartása és a szarvasmarha le­geltetési dijak leszállítása tárgyá­ban. — A Stefánia Fiók­szövetség ajánlata. — A városi főszámvevő jelentése az 1931. évi és az 1932. évi I. ne­gyedévi utazási költség felhasz­nálásáról. A „Notre-Dame“ fő­nöknő kérelme Kollarits Teréz szerzetesjelöltnő, pozsonyi lakos részére visszahonositása esetére a községi kötelékbe való felvételének kilátásba helyezése iránt. — Pol­gármester bemutatja a kórházak­ról és gyógyintézetekről szóló miniszteri rendeletet. Elítéltek két párbajozó képviselőt. Budapest, május 18. A járás­bíróság párbajvétségért ma vonta felelősségre Gaál Gaszton és Szi­lágyi Lajos képviselőket. Gaál Gaszton a társadalmi kényszerrel, Szilágyi pedig azzal védekezett, hogy nyugdíjas katonatiszt, tehát kénytelen volt (!) párbajozni. A bí­róság Gaált 250, Szilágyit 300 pengőre ítélte. A vádlottak feleb- beztek. Mikes püspök megkezdte zalai bérmantját. Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspök május 17-én, ked­den a novai járásban fekvő Zala- tárnok községben kezdte meg zalai bérmautját. A községbe érkező főpásztort díszkapuval fo­gadta, és meleg ünneplésben ré­szesítette a környék lakossága. A község bejáratánál Balogh Endre főszolgabíró és Németh István helyettes körjegyző üdvözölték a megyéspüspököt lelkes szavakkal. A főpásztor ezután a kíséretében levő Kappel János dr. secretarius- sal együtt a leventék sorfala kö­zött a templomba vonult, ahol a papság fogadta. A papság sorai­ban ott voltak: Strausz Antal és Strausz Flórián kanonokok, Bedics Mihály novai esperes, Major Gyula pákái esperes, Ferenczy Gyula lenti-i, Herold József nagylengyel^ Virágh Ferenc pusz- tamagyaródi, Körmendy Lajos zalaszentiváni, Szabó Gyula miilei, Szilner József ny. plébános, to­vábbá Farkas József és Czigány Béla kurátorok. Jelen volt Bárczay András és Stádel János földbir­tokos is. A főpásztor a templomban szentmisét mondott, majd mint­egy 300 hi vöt bérmált meg. Ebéden a főpásztor és kisérete, a papság és a földbirtokosok Biricz János helybeli plébános vendégei voltak. A nap folyamán a megyéspüspök látogatást tett az iskolában, valamint a helybeli földbirtokosoknál. József főherceg a magyar föld és a kisgazdák védelmében szólalt fel a felsőházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom