Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-04-28 / 95. szám

1932 Április 28 Csütörtök, XV. évfolyam 95. szám. Ára 12 fillér »I HU' .jt. Gosztoi>}‘ 54 Zal • JL/ GYEI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. szerkesztőség és kiafldnivatal: Zalaegerszeg, Szécüenyi-tér 4. Telelőn: 128 sz. — FiókkíaflóliíYatal: Keszthely, Kossutn t.-u. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Huszonegy millióval csökkentik a közoktatásügyi tárca költségvetését. Sokan erre a hírre azt mondják, no, ugy-e milyen könnyen visszatarthat a kormány az államkaszában ilyen rengeteg összeget! Csak egyetlen minisz­tériumból huszonegy millió ! Per­sze, finánciáüs szempontból ez nagyon örvendetes valami. Hu­szonegy millióval kevesebb megy ki az államkasszából. Eddig mi is nagyon helyénvalónak találjuk a dolgot. Ha azonban egy kicsit tovább gondolkodunk, akkor meg azt állapíthatjuk meg, hogy ez a nyereség épenséggel nem mond­ható nyereségnek, amiről közvetet- len tapasztalataink utján győződ­hetünk meg. Honnan vonják el ezt a hatalmas összeget? Az is­koláktól. Huszonegy millióval ke­vesebbet juttat az állam az ifjúság nevelésére. Attól a bizo­nyos ideális állapottól tehát, ame­lyet elérni igyekeztünk, most ismét nagyon is messzire esünk. Már ismét 80—90 gyermeket zsúfol­nak össze egy-egy tanteremben, holott négy-öt évve! ezelőtt ötvení is soknak találtak, hatvanról meg már beszélni sem lehetett. Most azután visszatérünk azokhoz az időkhöz, amikor az iskolát „szük­séges rosszának tartották, ami­kor az iskolára csak azért volt szükség, hogy azok a „vásott gyerekek“ ne lábatlankodjanak otthon. Akkoriban nem is panasz­kodtak ám amiatt, hogy magas az iskolai adó, mert a szülők a legnagyobb lelki nyugalommal küldötték kis gyermekeiket olyan iskolákba, amelyeket a község semmiféle más célra nem hasz­nálhatott, ahol még a háziállatok egészsége is veszélyben forgott. Nem volt azonban az „iskola­termekben“ ember számára jó levegő, csak az, ami káros volt az egészségre. Ezeket az időket — Istennek hála — túléltük és az utóbbi két-három évtizedben már nemcsak tágas, egészséges iskolaépületek foglalták el a régi rozoga „mesterházak" helyét, ha­nem valóban paloták emelkedtek gyermekeink befogadására. Talán nem is tartottunk lépést a lehe­tőségekkel. Egyszerre akartunk minden falunak, minden pusztá­nak, tanyának tisztességes iskola- épületet adni, azt akartuk, hogy az a kis magyar gyerek egészsé­ges épületben szívja magába a tudománynak elemeit, tiszta helyen tanulja meg a tisztaságot stb. Azt akartuk, hogy a közönségnek ren­delkezésére álljon mindenféle is­kola s ha iskola, feleljen is meg az minden tekintetben a követel­ményeknek. De — nagyon siet­tünk és most vissza kell táncol­nunk. És hogy milyen arányok­ban, azt megmutatja a — huszon­egy millió. Szinte elképzelhetetlen, hogy a kultusztárcánál ilyen hor­ribilis összeg megtakarítható le­gyen anélkül, hogy ennek az or­szág kárát ne vallaná. Iskolai cé­lokra lehet kiadni sokat, de soha­sem — eleget. Az ember a terem­tés koronája ; a gyermek a leg­nagyobb kincse az embernek: vájjon miért takarékoskodik az ember ott, ahol saját magának testi és lelki kiműveléséről van szó, miért takarékoskodik ott a szülő, ahol legdrágább kincse jön számításba?! Nem csalódunk, amikor föltételezzük, hogy a túl­zott takarékoskodás épen ezen a téren bosszulja meg magát a leg­hamarabb és legérzékenyebben. A fizetéscsökkentésnél is azt mon­Budapest, április 27. A kép­viselőház mai ülésének elején kimondották, hogy Schmidt Mik­lósnak mandátumáról való lemon­dása érvényes. Ezután a Ház a rendőrség fegyverhasználatáról szóló javas­latot tárgyalta, Büchler József a kisebbségi véleményt terjesztette elő. Elismerte, hogy a rendőrségre szükség van és a rendet fenn kell tartani, de ez nem jelenti hogy a rendőrség fegyverhaszná­latát ki kell terjeszteni. Ilyen javaslat nem alkalmas a kedélyek lecsillapítására. Büchler beszédé­nek a szociáldemokraták állandó közbekiáltásokkal helyeseltek. Szilágyi Lajos hangoztatta, hogy, ha Sinkó József rendőr Érdekes újítást vezetett be a postatakarékpénztár a csekkszámla forgalomban. A folyószámlatulaj­donosok ugyanis a jövőben csekk- számlájok terhére állandó, illetve a visszavonásig érvényes csekke­ket is kibocsáthatnak, melyeknek összegét a csekkszámlán megjelölt időben ugyancsak ezen megjelölt személynek, vagy cégnek folyó­számlájára a postatakarékpénztár átutalja. Olyanok javára is lehet a fent vázolt visszavonásig érvényes állandó csekket kibocsátani, akik nem folyószámlatulajdonosok; az ilyeneknek a posta a pénzt a meg­határozott időben készpénzben fi­zeti ki. A postatakarékpénztárnak ez az újítása nagyjelentőségű azok ré­A közönséget nagyon érdekli az, hogy az országgyűlési képviselők a polgári életben mivel foglalkoz­nak, vagyis, hogy tulajdonképen mi a foglalkozásuk. Közöljük te­hát alább azt a kimutatást, amit dotlák, hogy valamikor nem volt családi pótlék, nem számították be a lakásbért a nyugdíjba és igy tovább. Ezzel a logikával egy­szerre be lehetne szüntetni a vas­utat, a telefont, távírót, villany­világítást, rádiót, mert hiszen egy félszázaddal ezelőtt ilyesmikkel nem igen találkoztunk. Nem állja meg a helyét tehát az sem, hogy ha a „mester“ tudott hetven év­vel ezelőtt 120 gyermeket tanítani, miért ne taníthatna most egy ta­nító 80—90-t? — Félünk, hogy ez a 21 milliós megtakarítás helyrehozhatatlan károkat okoz az országnak. meggyilkolása után került volna a javaslat a Ház elé, akkor min­denki megszavazta volna párt­különbség nélkül. A szociálde­mokraták azonban nem válogat­ják meg parlamenti küzdelmük eszközeit. A javaslatra szükség van. Sok ember élete megment­hető lett volna, ha előbb léptetik életbe. Az országot meg kell védeni a felforgatóktól (nagy zaj a szocialistáknál). Ha a szociál­demokraták máskép viselkedtek volna 1918—19-ben, akkor ma is sokan élnének. A szociáldemok­raták sokat köszönhetnek a rend­őrségnek. A Népszava megvédése négy rendőr életébe került a forradalom idején. szére, akiknek bizonyos egyenlő időközökben egyenlő fixösszegü fizetési kötelezettségnek kell ele­get tenniök, mert megszabadulnak az esedékességi határidő nyilván­tartásától és többszöri átutalás munkáját egyizben, a visszavo­násig érvényes állandó csekknek kibocsátásakor végzik el. Alkal­mas a fenti utalványozási mód­szer részletfizetések, ujságelőfize- tések, tagsági dijak, lakásbérek, járulékok fizetési kötelezettségei­nek teljesítésére. A posta a folyószámla forga­lomban való átutalásért esetenként 10, nem csekkszámlatulajdonos­nak teljesített készpénzbeli fizetés esetén pedig esetenkint 25 fillér fizetési költséget számit föl. egyik fővárosi laptársunk állított össze. Ha a kimutatás fedi a va­lóságot, laptársunk érdeme, de, ha nem, úgy feleljen — Ö. A kép­viselőház tagjai foglalkozás sze­rint igy oszlanak meg: várme­gyei, városi tisztviselő 14, ügyvéd 31, földbirtokos 30, nagybirtokos 13, szolgabiró 10, gyáros és vál­lalati főtisztviselő 8, egyetemi ta­nár 9, volt tényleges katonatiszt 8, egyéb köztisztviselő 39, mérnök 5, kormánypárti kisgazda 6, ellen­zéki kisgazda 3, római katolikus lelkész 9, pártszervezeti funkció- nárius 7, gyógyszerész 1, jogász 6, orvos 3, malomtulajdonos 2, magántisztviselő 3, tanár 1, tanító 1, közgazdász 4, biró 2, ipari munkás 9, iparos 1, iró, újság­író, lapszerkesztő 10, egyéb 3. Elhanyagolt épületek tatarozása. Zalaegerszeg megyei város 2939—kig. 1891. sz. építési sza­bályrendeletének 60. §-a az épü­letek karbantartására vonatkozóan a következőképen intézkedik : „Az építési hatóság úgy a már fennálló épületekre s azok lakható állapotára, valamint arra is fel­ügyelni tartozik, hogy a háztulaj­donosok épületeiket szabályszerűen jókarban tartják, nemkülönben az épületeken észrevett, a város szak­közege által megvizsgált és köz­érdeknél fogva nem tűrhető hiá­nyok eltávolítását, roskadozó álla­potban levő épületek kiürítését és lebontását elrendelheti s ez érdem­ben hozott határozatát közegeik által végrehajtatja.“ A rendkívül nyomasztó munka- nélküliség enyhítése és a fenti rendelkezések végrehajtása érdeké­ben tehát a polgármester felhívja a város háztulajdonosait, hogy épületeik rendbehozataláról és tatarozásáról sürgősen gondos­kodjanak, mert az elhanyagolt állapotban talált épületek tulaj­donosai ellen e felhívás ered­ménytelensége esetén a kihágási eljárást is megindítja. A világ végét vápfák Délamerikában a vulkán­kitöréstől megijedt emberek. London, április 27. Délameri- kában kiújultak a vulkánikus je­lenségek. Assuncionban, Paraguay fővárosában azok a tünemények, amelyeket az Andesek vulkánjai­nak kitörése idézett elő, pánikot keltettek. Az ég színe hirtelen vérvörösre változott, majd teljes sötétség állott be. A tömeg azt gondolta, hogy a világ vége kö­zeledik és félelmében a templo­mokba menekült, ahol a papok alig tudták a lakosságot lecsilla­pítani. Chiléből új földrengéseket jelentenek, amelyek azonban nem okoztak kárt. Zavargások Spanyolországban. Páris, április 27. Madridi jelen­tés szerint Spanyolország több városában zavargások törtek ki. E hirt még nem erősítették meg A rendőrség fegyver­használatáról szóló javaslatot tárgyalja a képviselőház. Újítás a csekkszámla körül. Milyen foglalkozásúak a képviselöház tagjai?

Next

/
Oldalképek
Tartalom