Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-04-30 / 97. szám

Zalamegyei Újság 1932 április 30. 2 Képviselőház. Budapest, április 29. A kép­viselőház mai ülésén Temesváry Imre beterjesztette a bizottsági jelentést az állami költségvetésről. Napirend előtt Czettler Jenő a mezőgazdasági hitelszervezetek újjáépítését és a mezőgazdasági hitelek újra szervezését kérte a kormánytól. Kun Béla a hódmezővásárhelyi silány inségbúza ügyét, Kéthly Anna pedig a kilakoltatások ügyét tette szóvá. Purgly földmivelés- ügyi miniszter Kun Bélának vá­laszolva kijelentette, hogy az ügy bírói útra terelődött és a bűnösök elveszik büntetésüket. A napirend során harmadszori olvasásban elfogadták a rendőrség fegyver- használatáról szóló javaslatot, majd elhatározták, hogy a legkö­zelebbi ülés hétfőn lesz és azon megkezdik a költségvetés tárgya­lását. kitüntetése. A m. kir. Földmivelésügyi Mi­niszter ur 15433—1932 sz. ren­deletében, abból a célból, hogy az ország erdőgazdaságaiban al­kalmazott, szakképzett altiszteknek serkentő példát nyújtson és hogy az általuk nehéz körülmények kö­zött becsülettel és hűséggel telje­sített, sok esetben életveszéllyel is járó szolgálat elismerésben részesüljön, az olyan szakvizsgá­zott erdőőröknek, akik szorgal­muk, magatartásuk és jóravaló- ságuk által társaik közül kitűntek, hűséges szolgálatuk elismerése* képen, elismerő oklevelet kíván adományozni, esetleg őket más kitüntetésben részesíteni. A vármegye főispánjához ki­tüntetésre javaslatba hozandó egyének nevét, lakhelyét, személyi adatait, szolgálati viszonyuk körül­írása mellett a szolgálatadó leg­későbben május 10-ig az illeté­kes főszolgabíróval (polgármester­rel) közölje, ahol is a további teendőkre részletes felvilágosítás nyerhető. A később beérkezett pályázatok figyelembe nem vehetők. Selyemhernyó tenyésztők figyelmébe. Néhány nap múlva kiosztják a selyemhernyókat és megkezdődik az idei selyemtenyésztés, mely a könnyű és hamaros pénzszerzésre a legjobb alkalmat nyújtja. Ma, midőn annyi fejtörést okoz, hogy miként segítsenek az arra rászo­rultakon, szinte mentő eszközül kínálkozik a gubótermelés révén elérhető kereset, melyre minden befektetés, vagy nehezebb munka nélkül bárki szert tehet. Ezért igen kívánatos, hogy e nehéz időkben, a súlyos megélhetési gondok közepette minél többen csatlakozzanak a selyemtenyész­tők táborához. Tudnivaló, hogy a selyemhernyók nem egész 3 hét után begubóznak, rá 10 napra pedig beváltják a gubókat és ki­fizetik az értük járó vételárt. A gubók ez évre megállapított be­váltási ára kilogrammonként a következő: I. osztályú 1 pengő, II. osztályú 80 fillér és III. osz­tályú (hasznavehetetlen) 10 fillér. Legyen nemzeti ünnep az „Anyák Napja!“ Irta: Kóbor István kerkaszentmiklósi plébános. A Nemzeti Újság ez évi már­cius 9-i számában egy szerény hirecske adta tudtul, hogy a Köz- gazdasági Egyetemen nagy szám­ban megjelent közönség részvéte­lével megalakult az „Anyák Napja Nagybizottsága“, amelynek elnöke bejelentette, hogy ezentúl a kül­föld mintájára Magyarországon is megünneplik május hó valamelyik napján az „Anyák Napját.“ (Azóta május 8.-ban állapodtak meg. Szerk.) Már ideje is, hogy a magyar anyák is megkapják az őket meg­illető elismerést a női nem leg­nagyobb kiválóságáért, hogy t. i. „az ő térdeiken fejlődik a világ leg- remekebb műve: az ember“. Amerika, ahol az eszme felve­tődött, május elsejét nemzeti ün­neppé avatta, mint az „Anyák Nap­ját“. E napon Amerikának min­den templomában az anyaság szent és magasztos voltáról prédikálnak; az iskolában az anyákról beszél­nek a tanítók; a színházakban ver­sek köszöntik az anyát és ami virág virul, illatozik e napon, az mind az anyáknak hódol illatával és színes szépségével. Az ünnep lényeges alkotó része az ajándé­kozás. A gyermekek ajándékokkal kedveskednek szüleiknek, hogy ez­zel megmutassák, hogy ők nem­csak elfogadni tudnak szüleiktől, hanem nekik adni is. Nem ok nélkül tehette Amerika május elsejét az „Anyák Napjává“. Amikor megújhódik az egész ter­mészet, amikor a jóságos és Hű­séges anyaföld felszívja magából Annak idején megírtuk, hogy a múlt év december 13-án Tóth István 35 éves söjtöri kőműves az utcán összetalálkozott régi haragosával, Ferencz J ózsef száz- százalékos hadirokkanttal, akinek csak a félkeze van meg. Ferencz József, akit meglehetősen harcias embernek ismernek, felesége udvarlóját sejtette Tóthban és késsel támadt rá. Tóth hiába védekezett, mert a félkezü hadi­rokkant a mellén és a karján súlyoson összeszurkálta. Tóthot beszállították a zalaegerszegi kór­házba, ahol december 24-én meghalt. A haláleset után Ferencz József ellen halált okozó súlyos testisértés címén indult meg az az életadó és tápláló őserőt és amikor az ég felé fordul s meg­keresi a napot, megkeresi az élet- forrást: az életretámadásnak ezen a napján, amikor az egész termé­szeten végig zsong a termékeny­ség isteni dala, — hisz ezt su­sogja minden fűszál, erről álmo­dozik minden virág, ezt dalolja minden madár, — ünnepli az anyát, azt a jóságos életadó anyát, hogy ezáltal is az anyaság szent és ma­gasztos hivatásának betöltésére serkentse. A Stefánia Egyesület is az anyák érdekében nemes célt tűzött maga elé : az anya és csecsemővédelmet. De talán nagyobb eredményt érne el, ha egy nemzeti ünnepen, az Anyák Napján emlékeznénk meg a szenvedő anyákról, csecsemőkről. Hogy az „Anyák Napja“ nem­zeti ünneppé legyen, ezt követeli a szenvedő anyák és csecsemők megmentése, másképen a haza érdeke. Egy nemzeti ünnepen lehetne csak a szivekbe vésni hathatósan: nekünk ma minden fa, minden virág drága; drága nekünk a nagy szenvedő, száműzött Anya is, fel­séges királynénk és drágák ne­künk árva gyermekei is. Legyen május hóban nálunk is nemzeti ünneppé az „Anyák Napja“! Ez a nemzeti ünnep milyen szé­pen belevágna a legszentebb szűz Anyának, a magyarok Nagyasz- szonyának, a május királynéjának, á tiszteletreméltó Anyának, Szűz Máriának ünneplésébe! eljárás, amely most is folyik. Ez az ügy még főtárgyalásra sem kerülhetett, Ferencz József máris újból foglalkoztatta a ható­ságokat. Tegnapelőtt összekülön­bözött a feleségével. A házaspár hevesen támadt egymásra; Ferencz József jól helybenhagyta feleségét, de az sem maradt adós. A hadi­rokkant azután megfenyegette az asszonyt, hogy ép úgy megszur- kálja, mint Tóth Istvánt, mire felesége ijedtében elmenekült hazulról. A községbeliek értesítésére a csendőrök őrizetbe vették Ferencz Józsefet, hogy az esetleges vé­rengzést megakadályozzák és be­kísérték Zalaegerszegre a bíró­ságra. Itt Ferencz József erősen fogadkozott, hogy feleségét nem akarta leszúrni és nem is fogja bántani. Kérte, hogy — már csak gyermekei miatt is — eresszék haza. A bíróságon kellő figyel­meztetésekkel látták el a félkarú embert, azután elbocsátották. Ferenc József hamarosan megint találkozik a bírósággal, mert a törvényszék rövidesen felelősség­re vonja a halált okozó súlyos testisértésért. Gyengeforgalmu volt a piac. A pénteki hetipiac a végre meg­érkezett jó idő ellenére is gyen­geforgalmu volt, ami annak tulaj­donítható, hogy a készletek fogy­tán vannak, új termények pedig még nincsenek. Feltűnő emelke­dés mutatkozik a takarmányhiány miatt a tej és a takarmány árá­ban s ugyanez okból csökkenés tapasztalható a húsárakban, főkép a malacnál és baromfiaknál. Az árak a következőkép alakultak: Bab kg 25—30 f., dió kg 70— 80 f., foghagyma kilója 80—90 f., vöröshagyma kg 60—64 fillér, sárgarépa kg 20—25 f., zöldség-------f., fejeskáposzta kg. 60 fill ér, kelkáposzta kg 15—20 f., burgonya q-ként 6—7. P, kar­fiol drb — — fillér, spenót 40 f., cékla kg. — fillér. Baromfi: tyuk drb 1.80—2.00 P, csirke párja 1.80—2.50.P, pulyka 4—5 P, kacsa sovány drb 1.50— 2.00 P, kacsa hízott drb 3—3.50 P, liba sovány drb 2—3.50 P, liba hízott drb 9—11 P, szopósmalac drb 1.80—3.50 pengő. Tej literje 20—22 f., tejfel literje 70—80 f., túró kg 0 80-1 P, vaj kg 3.00— 4.00 P, tojás drb 5—6f. Húsárak: Marha kg 0 80-1*20 P, borjú kg 1*40—16*0 P, sertéshús kg 1-20—1.40, zsír kg T80 P, háj kg 1.80—, zsirszalonna kg 1 60- 1.80, Birkahús —.—1. P, kolbász­félék kg 2.00—3.00 P. Hal: ponty 1.00—1.20 P, süllő 2.00— 2.40 P, keszeg 0.50—0.80 P, harcsa 1.00—1.20 pengő. ■ OLCSÓN ELADÓ I egy 4 H. P. gőz- I cséplögarnitura I Csánk Pál, Lenti. 5203 | Keszthelyi szinház. Szerdán Zilahy Lajosnak Bécs- ben is bemutatott nagyszerű szin • müve, a „Tűzmadár“ került színre. A nagy sikert aratott bemutató felejthetetlen estét szerzett a nagy­számú, előkelő publikumnak. Deák Lőrinc igazgató könnyekig átérzett nemes művészetével, Aszalay Böske, a mártír anya lélekbemar­koló alakításával és Mikes Béla rokonszenves, komoly játékával örökre emlékezetessé tették ezt, a mai fiatalság kárhozatos „modern“ életét és a szülők tragikumát kristályosán visszatükröző nagy­szerű színmüvet. B. Gy. Műsor: Vasárnap délután: Fehér orchi­deák. Vasárnap este: Fehér ló. Hétfőn: Első tavasz. Kedden: Torockói menyasszony. — Schütz férfi és gyermek­ruhaszövetei a legjobbak. á y * * * % * * * * * y Olcsóbb lett a tűzifa!! \­la. bükk hasáb tűzifa novemberi vágás 110 m3 erdei öl házhoz szállítva 42.— pengő. Vörös István fakereskedő Toldy-u. 4. * % * % V V \ I 5216 V V V V á A söjtöri félkezü hadirokkant ismét munkát adott a hatéságoknak. Ezúttal a feleségét fenyegette meg leszurással-

Next

/
Oldalképek
Tartalom