Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-04-16 / 85. szám
XH, évfo^am 85. számi Aca 12 fillér 1932 Április 16 Szombat Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiaddMvatal: Zalaegerszeg, szécüenyi-tér i POLITIKAI NAPILAP Telelőn: 128 SZ. — Fiólíkiadóllivatal: Keszthely, KOSSlltll L.-n. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7’20 pengő. ESETEK. Későbbre halasztották a dunai államok megsegítését. A nagyhatalmak politikai sakkjátékában mi csak a gyalogos, vagy máskép a „paraszt“ szerepét töltjük be, amelynek kiütése nem okoz érzékeny veszteséget a — sakkozóknak. Azonban a sakkjátékban igen gyakran a gyalogos, a paraszt, ad mattot. A felfegyverzett nagyhatalmaknak a saját gyalogosaik is adhatnak mattot. * Felfüggesztette a mentelmi bizottság Dréhr mentelmi jogát, — de csak bizonyos bűncselekményekre vonatkozóan. A mentelmi bizottságnak ez a határozata nagyon sokat árt a már amúgy is bizalmatlan közvéleménynek. Joggal támad föl az emberben ez a kérdés: Hát vannak „bűncselekmények“, amelyekért mentelmi jogot élvez a vádlott? Vájjon mién ? Ebben a kérdésben azután mintha benne foglaltatnék a mai politikának kritikája. * Kétmillióval szaporodtak a német elnökválasztáson Hitler választói. A türelmetlen, háborútól sem rettegő és radikális felfogá- súak térhódítása az elkeseredés és nyomor mélységeire mutat rá Németországban. Amikor már minden-mindegy felfogás lesz úrrá egy nemzeten, az igen nagy baj. Épen ezért nagyon komoly a helyzet Németországban s ez a helyzet a polgárháború felé sodorja a milliókat. Németország, ha nagyhatalom is, mégis legyőzött, a sakktáblán tehát gyalogosnak számíthat. Nagyon könnyen adhat ez is — mattot. * Ezerötszáz ház hever romokban Aradon. Az árviz ellen küzdő la- kósság közé érkezett Tataru Corio - Ián dr. erdélyi miniszter, aki a következőket mondotta: Le kell szögeznem, hogy a lakósság „különböző rétegeiben“ sajnálatos indolencia és „gyávaság“ volt tapasztatható a mentési munkálatok körül. „Ezzel szemben“ a hatóságok felszólítására négyezer „magyar“ ember termett a gáta kon, hogy az árviz ellen a harcot fölvegye. — íme, egy oláh miniszter nyilatkozatában igy fest a „román hősiesség“. — De érthető is. A magyarok hazájokat védték a gátakon, de az oláh be- tolakodottakat nem érdekli a magyar föld sorsa. * A „győztesek“ közé sorolt Görögország is bejelentette, hogy nem tud fizetni külföldi hitelezőinek. A nagyhatalmak a dunai államok megsegítésének ürügye alatt a maguk politikáját szövögetik. A francia érdek a kísan- tánföt szeretné erősiteni ; az angol érdek viszont bontani szeretné • ; itt i * i nagyhatalmi társának erősségét. A diplomaták sakkhuzásának árát végül is a támogatásra szoruló államok adják meg. Ha már Görögország sem tud fizetni, mi lesz a csonka országnak sorsa a böjtölés tizenkettedik évében ? * Keringő hírek szerint a kultusz- miniszter takarékossági szempontból húsz középiskolát be akar zárni. Hogy melyik iskolák fölött akarják meghúzni a lélekharangot, nem tudjuk. Csak hivatko- ! zunk arra a föltevésünkre, ami- • nek a „diákrostálás“-ról irt közleményünkben kifejezést adtunk : talán csak nem az. a célja a rostálási rendszer életbeléptetésének, hogy a középiskolák felső osztályainak mesterséges elnéptelenité- sével alkalom adódjék több iskolának összevonására. Megritkulnak igy a tanárság sorai is . . . Ugy-e, milyen könnyen elfeledkezünk a fennen hangoztatott kultur- fölényről, ha „takarékoskodni“ kell. Avagy a kulturfölény csak időszaki, személyhez kötött jelszó?. . . Szegeden ma estére várható a legmagasabb vízállás. Szentes, április 15. A Tisza vízállása Szentes körül száz év óta nem volt ilyen magas, mint most. Csongrádon a viz elárasztotta a szőlőket és 20 ház összeomlott. A hatóságok a helyzet súlyosbodása miatt nagy közerőt rendeltek ki a védekezéshez. További emelkedést várnak, ezért megalakult az árvízvédelmi bizottság. Szeged, április 15. A Tisza áradása Szeged alatt valószínűen ma este éri el a tetőpontot, de árvízveszélytől akkor sem kell tartani* A Tisza vízállása reggel 923 centiméteres volt, holnapra 928 centiméteres vízállást várnak. Az éjszaka az a hir terjedt el, hogy az újszegedi gátat hat ember át akarta vágni, de ez a hir alaptalannak bizonyult. Az árvízvédelmi bizottság ülésén a mérnökök megnyugtató jelentéseket tettek. A töltések mindenütt 10 méter magasság körül vannak, de az ár lefolyása után a gátakat még emelik. A városban a Tisza partján részben már most megerősítették a gátakat. A Tisza felső szakaszáról apadást jelentenek, de Szolnoktól lefelé a folyó még árad. Szeged-Somogyi telepen korlátozták a villamosjáratokat, mivel a sinek itt közvetlen a vízparton vezetnek. ! Korányi pénzügyminiszter nagy beszéd kíséretében terjesztette a Ház elé az állami költségvetést. Négy milliárd az ország külföldi adóssága. II pénzügyminiszter szerint elkerülhetetlen volt a fizetéscsökkentés és az adóemelés. Budapest, április 15. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a képviselőház mai ülésén terjesztette be az 1932—33. évi költségvetést, igy a mai ülést hatalmas érdeklődés előzte meg. Az ülés megnyitása után a pénzügyminiszter általános figyelem közepette emelkedett szólásra. A miniszternek halk hangon elmondott beszéde nem keltett nagyobb ellentmondást, sem vihart. Azzal kezdte beszédét, hogy a költségvetést egészen más körülmények között kellett összeállítani, mint más években. A gazdasági és pénzügyi viszonyok teljesen abnormisak és ezek a viszonyok természetszerűen befolyással voltak a költségvetésre. Felsorolta a inai állapotok okait és első helyen az ország megcsonkítását említette általános helyeslés mellett. Hangoztatta a pénzügyminiszter, hogy átszervezésre van szükség az állami és gazdasági szervezetben, de ezt a racionalizálást máról-holnapra nem lehet megoldani. Összehasonlította a háború előtti, államadósságokat a maiakkal és megállapította, hogy a mai adósságokat sokkal nehezebb feltételek mellett kell visszafizetni. Eladósodottságunk nem könnyelműségből történt, a szükség kényszerűéit arra. Külföldi adósságaink összege 4 milliárd pengő, s ebből 1.478 millió pengő a rö- vidlejáratu kölcsön. A 4 milliár- ból az állam tartozása 1.244 millió pengő hosszúlejáratú és 302 millió pengő rövidlejáratu kölcsön. A kölcsönök után évi terhűnk a külfölddel szemben 300 millió pengő. Ha ehhez hozzávesszük, hogy rövidlejáratu kölcsöneink legközelebb lejárnak, akkor nyilvánvaló, hogy a terhet az esedékesség időpontjában képtelenek vagyunk megfizetni. A külföldi kölcsönöket feleslegből vagy újabb külföldi kölcsönökből lehetne visszafizetni. Ujabbb kölcsönök felvételére azonban ma nincs kilátás, kereskedelmi mérlegünk pedig nem biztató. Az 1920—31. években 1.428 millió pengő volt kereskedelmi mérlegünk passzivitása, eladósodottságunk tehát szükségszerűség következménye. Az árak összeomlása világjelenség, vismajor ez, amely minden mezőgazdasági államot sújt és ezt el kell ismernie minden tényezőnek, melyeknek részt keli venníök a dunai állaamok gazdasági szanálásában. Az államháztartást nyomja a kamatok magassága. Ezzel kapcsolatban a miniszter foglalkozott a kamatpolitikával és reményét fejezte ki, hogy a Nemzeti Bank le fogja szállítani a kamatlábat. A kamatviszonyokra befolyással van külföldi eladósodottságunk és a külföldi kamatláb magassága. Amig a külföldi terheink nem rendeződnek, a belső kölcsön egy része is magas kamatozású marad. Rámutatott ezután, hogy az ország népessége eladósodott, de a helyzet nem olyan súlyos. A mezőgazdasági területek 60 százaléka nincs eladósodva, 40 százaléka azonban jelentékeny mértékben eladósodott. A mezőgazdaság terhe kétségtelenül súlyos. A betáblázott kölcsön 1.800 millió pengő, a személyi hitel pedig 350 millió pengő.. Súlyos a kereskedelem és ipar helyzete is. A fogyasztás csökkenése miatt kétséges az ipar rentabilitása. A külföld tévesen Ítéli meg helyzetünket az ipar szempontjából. Általános a nézet külföldön, hogy miért akarjuk fejleszteni iparunkat, miért nem szerezzük be az iparcikkeket külföldről? Népesedési viszonyaink azonban iparunk fentartása mellett szólnak. Népességünk 44 százaléka nem a földből él. Ha mezőgazdaságunk meg tudja szerezni újból piacait és a külföld bőségesen veszi mezőgazdasági terményeinket, akkor kevésbé lesz szükség iparunk fen- tartására. Szembeszállt ezután a pénzügy- miniszter a tőkeellenes hangulattal. A tőkeellenes hangulat néha oly módon nyilatkozik meg, amely nem méltó a nemzethez, mert nem vagyunk bolsevista állam. Ha a magasabb fizetéseket pellengérre állítjuk, ez az akció nem áll meg a bankigazgatói fizetéseknél. Nem akar proletárokat látni az országban. A miniszter ezután áttért a költségvetés ismertetésére. Hangoztatta, hogy a rendkívüli viszonyok ellenére igyekezett reális költségvetést összeállítani és az egyensúly biztosítva van. Az államháztartásban a kiadások főösszege 806.2 millió pengő, az üzemek kiadása 401.1 millió pengő. Elmondotta a miniszter, hogy milyen nagy munka volt a költségvetés leforgatása. A dologi kiadások lefaragásában a kórházak és iskolák érdekében tovább nem mehetetett, ezért kellett ismét a fizetésekhez nyúlni.
