Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-06-23 / 140. szám

Ara íz filler 1932 Junius 23 CsGtortok. őtiszt, Gosztony Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc, Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, kilátás sincs arra, hogy olyan ará­nyú közmunkák indulnának meg, hogy a nagy feszültségben eny­hülés állhatna be, talán helyén­való lenne farmszerü bérgazdasá­gokat létesíteni, amelyek emberi kézerőt igényelnek s igy állhatná­nak elő munkalehetőségek gyü­mölcs- és zöldségtermelés, ba­romfitenyésztés révén. Valamit el­végre is tenni kell, mert a mai dermedtségből ki kell lépni s meg kell ragadni minden alkalmat, mely a feszültséget enyhitheti. Nem csökkentik a köztisztviselők létszámát. Gaál Gaszton beszéde az Gsazeférheftetlenségi javaslat vitájában. A gazdasági életre jellemző tünet az, hogy most már nem a munkások sztrájkolnak munkabérleszállitás miatt, vagy béremelés céljából, hanem a mes­terek munkahiány miatt. Példa erre a százakat számláló újpesti asztalosiparosság. A helyzet azon­ban nemcsak Újpesten ilyen rossz ; csak azért említjük az újpesti esetet, mert ott már tüntető sztrájkra kényszerültek az aszta­losmesterek. Erre, mifelénk még csak panaszkodnak. Épen a na­pokban panaszolta egyik iparos polgártársunk, hogy az Öt téli hónapra több munkást vett föl, azaz vett vissza, hogy ne legyenek kenyér nélkül. Ámde az öt hónap alatt a visszavett nyolc munkás­sal a megrendelések hiánya miatt nem volt képes annyit ter­melni, ami az adóját fedezhette volna. Kenyeret tehát tulajdonké­pen a magáéból adott munkásai­nak, akiket most ismételten kény­telen volt szélnek ereszteni. Hiába sírtak, rimánkodtak, nem csele kedhetett máskép, mig végre ma­guk a kenyérfelenné vált munká­sok is belátták ázt, mert hát, ha nincs megrendelés, nincs munka, nincs kereset és igy a mester nem tarthat munkásokat. A szigorú koldulási tilalom elle­nére nap-nap mellett nyitanak be hozzánk munkanélküli munkások, sőt most már exisztenciájokat vesztett mesterek is és alamizs­nát kérnek. Az országutak tele vannak vándorló munkaerőkkel, akiket nem ritkán a mezőn dol­gozó jólelkü emberek vendégel­nek meg. Igen, megvendégelik őket, mert ezek a szegény ván­dorlók maguk beszélik, hogy nem csak egy falat kenyeret, egy po­hár bort kapnak a mezőkön, ha­nem gyakran ebédhez invitálják őket a gazdák. Hiába, a vendég­szeretetet, a részvétet, az áldozat- készséget még a legszörnyübb válság sem olthatja ki a magyar emberből. Ha az útszéli vándor odakiállja a mezőn dolgozóknak „jó munkát“, azzal válaszolnak : „áldja Isten“ ; ha pedig „jó ét­vágyat“ kíván nekik, bizony ma is azzal válaszol a dolgozó mun­kás : „köszönjük, része legyen benne“ és megkínálják a vándort. Mint mondtuk, maguk a vándo­rok beszélik hálatelten, hogy tel­jes ebédet is kapnak a mezőkön. Szép jellemvonás a könyörületes- ség, csak az a fájdalmas, hogy annak gyakorlása is csökkenő irányzatot mutat a mai súlyos időkben és már-már előreveti ár­nyékát annak a réme, hogy a népség képtelen lesz az Ínségese­ken segiteni. Mi lesz akkor ? Mi­alatt Vaduz felé orientálódik a dédelgetett tőke, azalatt mind nagyobb tömegekben válik prole­tárrá az egykor jómódú kistisztvi­selő, iparos és kereskedő. És mivel Budapest, junius 22. A képvi­selőház mai ülésén az elnök be­jelentette, hogy az összeférhetet­lenségi zsűri Kállay Tamást össze­férhetetlennek találta. Napirend előtt Homonnay Ti­vadar szóvátette, hogy egy állító­lagos rendelettervezettel újabb in­tézkedés készül a tisztviselők el­len, akiknek létszámát le akarják szállítani. Követelte, hogy ha nincs ilyen tervezet, határozottan cáfol­ják meg, ha pedig van, vonták vissza. A tisztviselőktől úgyis sokat vettek el az utóbbi időben, nem szabad tehát izgatni a kedé­lyeket. Botornak mondja a terve­zetet, amelyet arra kell alkalmazni, aki kitalálta. Zsitvay igazságügyminiszter ki­jelentette, hogy bár a kérdés nem tartozik tárcájához, arról tudnia kellene, ha ily terv a kormány előtt feküdnék. A kormány e kér­déssel nem foglalkozik, tehát az állítólagos terv nem származhalik illetékes fórumtól. A napirendre áttérve folytatták az összeférhetetlenségi javaslatot. Gaál Gaszton volt az első felszó­laló. Hibáztatta, hogy, amig az első parlamentben csak egy tény- , leges tisztviselő volt, most már tizenhétre emelkedett a számuk. A közvélemény nagy várakozással tekint az összeférhetetlenségi tör­vény elé. A kérdés csak az, hogy Lausanne, junius 22. A Iausan- nei tanácskozás napról-napra ér­dekesebb fordulatot vesz. A leg­újabb érdekessége az értekezlet­nek, hogy Géniből váratlanul Lausanneba érkezett az amerikai leszerelési delegáció Gibson nagy­követ vezetésével és tanácskozott Macdonald, valamint Herriot mi­niszterelnökkel Az amerikai követ már korábban is találkozott Macdonald miniszterelnökkel. Hir szerint az amerikai követ nagy- fontosságú előterjesztéseket tett. Amerika többek között ragaszko­dik a fegyverkezés korlátozásához, mert csak igy hajlandó engedmé­nyeket tenni a háborús adóssá­gok terén. megtisztitja-e a magyar közéletet ez a törvény. Régi megfigyelése, hogy a központi adminisztráció rosszindulattal viseltetik a mező- gazdaság iránt, a gyáripart pedig nebánts-virágként kezeli. Egy ré­gebbi beszédében már kimutatta, hogy a gazdasági minisztériumok főtisztviselői közül mily sokan ülnek benn a vállalatok igazgató­ságaiban. Aki ezt tudja, az meg­értheti a kapcsolatot az agrárható­ságok és a bankérdekeltségek kö­zött. Soha nagyobb szükség nem volt a tisztviselői összeférhetet­lenségre, mint most. Ezt a kér­dést a parlament utján szabá­lyozni kell. Kifogásolta, hogy oly sok nyugdíjas tisztviselő és poli­tikus ül a vállalatok igazgatósá­gaiban. A felsőház ülése. A felsőház ma folytátta a költ­ségvetés tárgyalását. Volkenberg Alajos sajnálattal állapitota meg, hogy a honvédelmi tárca költség- vetése csökkent és még a leg­szükségesebb nemzetvédelmet sem lehet belőle ellátni. Foglalkozott a középosztály súlyos helyzetével. A kormány intézkedései igen ér­zékenyen érintik a középosztályt, amit ez az osztály nem bir ki. Az ifjúsági kommunista szervezkedés­sel foglalkozva sürgette a diplo­más ifjúság álláshoz juttatását. Végül kifogásolta a tulhosszu szünidőt. A francia delegáció a jóvátétel kérdésében emlékiratot készített, amelyet ma nyújt át az angol delegációnak. A memorandumban a francia kormány abból a felfo­gásból indul ki, hogy a jóvátéte­lek egyszerű eltörlése nem elég a világválság enyhítésére. A mos­tani válság elsősorban abból szár­mazik, hogy a megriadt tőkék visszahúzódtak, tehát először a bizalmat kell helyreállítani, más­felől — bármily jelentősége is van a 60 milliós német nép vá­sárlóképessége megerősítésének — ép oly szükséges Középeurópa talpraállitása is, melynek államai együttvéve 75 millió fogyasztót képviselnek. Az angol és francia delegáció egyetért abban, hogy a német jóvátétel rendezését párhu­zamba kell hozni Európa gazda­sági újjáépítésével. A francia terv részleteiben megállapítja, hogy egy-két évre szólóan Németor­szágnak semmiféle fizetést sem kellene teljesítenie. Ez kísérleti állapot lenne és gyakorlati útmu­tatást szolgáltatna, hogy a fizeté­sek teljes megszüntetése mily ha­tással lesz a gazdasági válságra. Magától értetődik, hogy az Egyesültállamoknak ez időre ha­sonló áldozatot kellene hoznia a háborús adósságok tekintetében. Az átmeneti idő után Franciaor­szág hajlandó arra, hogy Német­ország Európa valódi gazdasági helyzetéhez képest módosítsa fi­zetési feltételeit. London, junius 22. Az angol sajtó érdeklődése az Egyesültál­lamok genfi delegációjának várat­lan fellépése felé irányul. Nem titkolják, hogy Macdonald láto­gatása döntő szerepet játszhatott az amerikaiak váratlan beavatko­zása körül, mely a francia dele­gációt két tűz közé szorította. Ki­emelik a lapok Herriot meglepe­tését, mikor Macdonald megláto­gatására indulva, az angol minisz­terelnöknél találta az amerikaiakat. A lapok ezért nem táplálnak vér­mes reményeket. A Times meg­állapítja, hogy egyetlen francia kormány sem járulhat hozzá a jóvátételek teljes elengedéséhez. A Daily Telegraph jelentése sze­rint Herriot azt javasolta, hogy Németország gazdasági talpraál- lása után nemzetközi bizottság állapítsa meg a német állhm fizető képességét. Az ez alapon Németország által fizetendő össze­geket adják át a nemzetközi fize­tések bankjának a következő cé­lokra : 1. A szövetségesek áltat Amerikának fizetendő háborús adósságokra, 2. a bajbajutott dunai és délkeleteurópai államok gazdasági rekonstrukciójára. London, junius 22. A British United Press jelenti, hogy Anglia Franciaország és Amerika meg­egyeztek a hadügyi költségvetések tízszázalékos leszállításában, vala­mint a nehéz tüzérség és a nehér bombavető repülőgépek megszün­tetésében. A Reuter iroda jelen­tése szerint ez a jelentés korai és megerősitést nem nyert. Lausanne, junius 22. A német delegáció — ismeretes álláspont­járól — memorandumot adott át az angol delegációnak. Genf, junius 22. Gibson ame­rikai követ bizakodó hangulatban tért vissza Lausanneból Genfbe. Azt hiszik, hogy egy-két nap alatt el kell dőlnie a leszerelési konferencia sikerének vagy kudar­cának. A leszerelési értekezlet fő­bizottságát — hir szerint Hoover kívánságára — ma délután fél 5 órára ülésre hívták össze. Ezen állást foglalnak a legfontosabb kérdésekben. Franciaország egy moratóriumot javasol az összes fizetésekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom