Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-06-23 / 140. szám
Ara íz filler 1932 Junius 23 CsGtortok. őtiszt, Gosztony Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc, Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, kilátás sincs arra, hogy olyan arányú közmunkák indulnának meg, hogy a nagy feszültségben enyhülés állhatna be, talán helyénvaló lenne farmszerü bérgazdaságokat létesíteni, amelyek emberi kézerőt igényelnek s igy állhatnának elő munkalehetőségek gyümölcs- és zöldségtermelés, baromfitenyésztés révén. Valamit elvégre is tenni kell, mert a mai dermedtségből ki kell lépni s meg kell ragadni minden alkalmat, mely a feszültséget enyhitheti. Nem csökkentik a köztisztviselők létszámát. Gaál Gaszton beszéde az Gsazeférheftetlenségi javaslat vitájában. A gazdasági életre jellemző tünet az, hogy most már nem a munkások sztrájkolnak munkabérleszállitás miatt, vagy béremelés céljából, hanem a mesterek munkahiány miatt. Példa erre a százakat számláló újpesti asztalosiparosság. A helyzet azonban nemcsak Újpesten ilyen rossz ; csak azért említjük az újpesti esetet, mert ott már tüntető sztrájkra kényszerültek az asztalosmesterek. Erre, mifelénk még csak panaszkodnak. Épen a napokban panaszolta egyik iparos polgártársunk, hogy az Öt téli hónapra több munkást vett föl, azaz vett vissza, hogy ne legyenek kenyér nélkül. Ámde az öt hónap alatt a visszavett nyolc munkással a megrendelések hiánya miatt nem volt képes annyit termelni, ami az adóját fedezhette volna. Kenyeret tehát tulajdonképen a magáéból adott munkásainak, akiket most ismételten kénytelen volt szélnek ereszteni. Hiába sírtak, rimánkodtak, nem csele kedhetett máskép, mig végre maguk a kenyérfelenné vált munkások is belátták ázt, mert hát, ha nincs megrendelés, nincs munka, nincs kereset és igy a mester nem tarthat munkásokat. A szigorú koldulási tilalom ellenére nap-nap mellett nyitanak be hozzánk munkanélküli munkások, sőt most már exisztenciájokat vesztett mesterek is és alamizsnát kérnek. Az országutak tele vannak vándorló munkaerőkkel, akiket nem ritkán a mezőn dolgozó jólelkü emberek vendégelnek meg. Igen, megvendégelik őket, mert ezek a szegény vándorlók maguk beszélik, hogy nem csak egy falat kenyeret, egy pohár bort kapnak a mezőkön, hanem gyakran ebédhez invitálják őket a gazdák. Hiába, a vendégszeretetet, a részvétet, az áldozat- készséget még a legszörnyübb válság sem olthatja ki a magyar emberből. Ha az útszéli vándor odakiállja a mezőn dolgozóknak „jó munkát“, azzal válaszolnak : „áldja Isten“ ; ha pedig „jó étvágyat“ kíván nekik, bizony ma is azzal válaszol a dolgozó munkás : „köszönjük, része legyen benne“ és megkínálják a vándort. Mint mondtuk, maguk a vándorok beszélik hálatelten, hogy teljes ebédet is kapnak a mezőkön. Szép jellemvonás a könyörületes- ség, csak az a fájdalmas, hogy annak gyakorlása is csökkenő irányzatot mutat a mai súlyos időkben és már-már előreveti árnyékát annak a réme, hogy a népség képtelen lesz az Ínségeseken segiteni. Mi lesz akkor ? Mialatt Vaduz felé orientálódik a dédelgetett tőke, azalatt mind nagyobb tömegekben válik proletárrá az egykor jómódú kistisztviselő, iparos és kereskedő. És mivel Budapest, junius 22. A képviselőház mai ülésén az elnök bejelentette, hogy az összeférhetetlenségi zsűri Kállay Tamást összeférhetetlennek találta. Napirend előtt Homonnay Tivadar szóvátette, hogy egy állítólagos rendelettervezettel újabb intézkedés készül a tisztviselők ellen, akiknek létszámát le akarják szállítani. Követelte, hogy ha nincs ilyen tervezet, határozottan cáfolják meg, ha pedig van, vonták vissza. A tisztviselőktől úgyis sokat vettek el az utóbbi időben, nem szabad tehát izgatni a kedélyeket. Botornak mondja a tervezetet, amelyet arra kell alkalmazni, aki kitalálta. Zsitvay igazságügyminiszter kijelentette, hogy bár a kérdés nem tartozik tárcájához, arról tudnia kellene, ha ily terv a kormány előtt feküdnék. A kormány e kérdéssel nem foglalkozik, tehát az állítólagos terv nem származhalik illetékes fórumtól. A napirendre áttérve folytatták az összeférhetetlenségi javaslatot. Gaál Gaszton volt az első felszólaló. Hibáztatta, hogy, amig az első parlamentben csak egy tény- , leges tisztviselő volt, most már tizenhétre emelkedett a számuk. A közvélemény nagy várakozással tekint az összeférhetetlenségi törvény elé. A kérdés csak az, hogy Lausanne, junius 22. A Iausan- nei tanácskozás napról-napra érdekesebb fordulatot vesz. A legújabb érdekessége az értekezletnek, hogy Géniből váratlanul Lausanneba érkezett az amerikai leszerelési delegáció Gibson nagykövet vezetésével és tanácskozott Macdonald, valamint Herriot miniszterelnökkel Az amerikai követ már korábban is találkozott Macdonald miniszterelnökkel. Hir szerint az amerikai követ nagy- fontosságú előterjesztéseket tett. Amerika többek között ragaszkodik a fegyverkezés korlátozásához, mert csak igy hajlandó engedményeket tenni a háborús adósságok terén. megtisztitja-e a magyar közéletet ez a törvény. Régi megfigyelése, hogy a központi adminisztráció rosszindulattal viseltetik a mező- gazdaság iránt, a gyáripart pedig nebánts-virágként kezeli. Egy régebbi beszédében már kimutatta, hogy a gazdasági minisztériumok főtisztviselői közül mily sokan ülnek benn a vállalatok igazgatóságaiban. Aki ezt tudja, az megértheti a kapcsolatot az agrárhatóságok és a bankérdekeltségek között. Soha nagyobb szükség nem volt a tisztviselői összeférhetetlenségre, mint most. Ezt a kérdést a parlament utján szabályozni kell. Kifogásolta, hogy oly sok nyugdíjas tisztviselő és politikus ül a vállalatok igazgatóságaiban. A felsőház ülése. A felsőház ma folytátta a költségvetés tárgyalását. Volkenberg Alajos sajnálattal állapitota meg, hogy a honvédelmi tárca költség- vetése csökkent és még a legszükségesebb nemzetvédelmet sem lehet belőle ellátni. Foglalkozott a középosztály súlyos helyzetével. A kormány intézkedései igen érzékenyen érintik a középosztályt, amit ez az osztály nem bir ki. Az ifjúsági kommunista szervezkedéssel foglalkozva sürgette a diplomás ifjúság álláshoz juttatását. Végül kifogásolta a tulhosszu szünidőt. A francia delegáció a jóvátétel kérdésében emlékiratot készített, amelyet ma nyújt át az angol delegációnak. A memorandumban a francia kormány abból a felfogásból indul ki, hogy a jóvátételek egyszerű eltörlése nem elég a világválság enyhítésére. A mostani válság elsősorban abból származik, hogy a megriadt tőkék visszahúzódtak, tehát először a bizalmat kell helyreállítani, másfelől — bármily jelentősége is van a 60 milliós német nép vásárlóképessége megerősítésének — ép oly szükséges Középeurópa talpraállitása is, melynek államai együttvéve 75 millió fogyasztót képviselnek. Az angol és francia delegáció egyetért abban, hogy a német jóvátétel rendezését párhuzamba kell hozni Európa gazdasági újjáépítésével. A francia terv részleteiben megállapítja, hogy egy-két évre szólóan Németországnak semmiféle fizetést sem kellene teljesítenie. Ez kísérleti állapot lenne és gyakorlati útmutatást szolgáltatna, hogy a fizetések teljes megszüntetése mily hatással lesz a gazdasági válságra. Magától értetődik, hogy az Egyesültállamoknak ez időre hasonló áldozatot kellene hoznia a háborús adósságok tekintetében. Az átmeneti idő után Franciaország hajlandó arra, hogy Németország Európa valódi gazdasági helyzetéhez képest módosítsa fizetési feltételeit. London, junius 22. Az angol sajtó érdeklődése az Egyesültállamok genfi delegációjának váratlan fellépése felé irányul. Nem titkolják, hogy Macdonald látogatása döntő szerepet játszhatott az amerikaiak váratlan beavatkozása körül, mely a francia delegációt két tűz közé szorította. Kiemelik a lapok Herriot meglepetését, mikor Macdonald meglátogatására indulva, az angol miniszterelnöknél találta az amerikaiakat. A lapok ezért nem táplálnak vérmes reményeket. A Times megállapítja, hogy egyetlen francia kormány sem járulhat hozzá a jóvátételek teljes elengedéséhez. A Daily Telegraph jelentése szerint Herriot azt javasolta, hogy Németország gazdasági talpraál- lása után nemzetközi bizottság állapítsa meg a német állhm fizető képességét. Az ez alapon Németország által fizetendő összegeket adják át a nemzetközi fizetések bankjának a következő célokra : 1. A szövetségesek áltat Amerikának fizetendő háborús adósságokra, 2. a bajbajutott dunai és délkeleteurópai államok gazdasági rekonstrukciójára. London, junius 22. A British United Press jelenti, hogy Anglia Franciaország és Amerika megegyeztek a hadügyi költségvetések tízszázalékos leszállításában, valamint a nehéz tüzérség és a nehér bombavető repülőgépek megszüntetésében. A Reuter iroda jelentése szerint ez a jelentés korai és megerősitést nem nyert. Lausanne, junius 22. A német delegáció — ismeretes álláspontjáról — memorandumot adott át az angol delegációnak. Genf, junius 22. Gibson amerikai követ bizakodó hangulatban tért vissza Lausanneból Genfbe. Azt hiszik, hogy egy-két nap alatt el kell dőlnie a leszerelési konferencia sikerének vagy kudarcának. A leszerelési értekezlet főbizottságát — hir szerint Hoover kívánságára — ma délután fél 5 órára ülésre hívták össze. Ezen állást foglalnak a legfontosabb kérdésekben. Franciaország egy moratóriumot javasol az összes fizetésekre.
