Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-06-12 / 131. szám

1932 junius 12.

Zalamegyei Újság

3

A politika hírei.

Budapest, junius 11. A képviselőház bizottságai befejezték az összeférhetetlenségi javaslat tárgyalását. A javaslat egyik szakasza kimondja, hogy elveszti mandátumát az a képviselő, aki egy éven át nem jelenik meg az üléseken. Kivételt csak a jóhiszeműen távolmaradókkal tesznek, akiket első esetben pénzbírsággal büntetnek. A javaslat tárgyalását a jövő héten kezdi meg a képviselőház, amely az appropriáció vitáját valószínűen még ma befejezi.

Pedagógiai szemiaárinm Lentiben.

Junius hó 8 án folyt le az alsó- lendvai járás és környékének tanítóinak tartott pedagógiai szemináriuma. A nagyszámú tanítóságon kívül megjelent Palkó János dr. egyházmegyei főtanfelügyelő és Mayer Gyula kér. esperes, Kóbor István, Farkas József, Simányi Ferenc és Ferenci Gyula plébánosok és Kovács Sándor helybeli segédlelkész. A szemináiiumot Bé- kefi József dr. s. tanfelügyelő nyitotta meg, majd „írásbeli dolgozatok az elemi iskolában“ címmel értekezett tartalmas előadásban.

Utána Antauer Béla igazgató a gazdaságtan és háztartástani módszerét ismertette. Méltatta a tantárgy pedagógiai jelentőségét és ismeriette a tanításánál követendő irányelveket. A sikerült előadásért a kir. tanfelügyelő mondott köszönetét.

Következett Szigethy Irén kerka- barabási tanítónő nagyszerű min- tatanitása a fehérnemű mosásáról és mángorlásáról.

A második mintatanitást Sze- csey Erzsébet helybeli tanítónő Lenti és környékéről tartotta a III. osztályban. A gyakorlati tekintetben kiválóan értékes tanítás a

hallgatóság tetszését nagyon megnyerte. Mindkét előadásért a kir. tanfelügyelő köszönetét fejezte ki.

Szünet után Hodorovits Ferenc dr. helybeli körorvos a legnagyobb magyar orvosról Semmel- weiss Ignácról beszélt élvezetes és tanulságos előadásban. A hallgatóság lelkes óvációban részesítette a kitűnő előadót.

Végül Márkus Károly kisszigeti igazgató mondta el élményeit a

A hősök emlékének május 29-én Zalalövő közönsége is megható ünnepség keretében áldozott. Csak egy disszonáns tüneíe volt a napnak, illetve ünneplésnek, ami joggal kihívja a keresztény morál alapján álló embernek megütközését.

Az történt ugyanis, hogy, amig a hívők seregén kívül a helybeli társadalmi egyesületek, köztük azok a leventék, akik nem rendelkeznek egyenruhával, testületileg szentmisén vettek részt, addig a körülbelül ötven főt számláló, uniformisba öltözött leventecsapat a szentmise idején az iskolaudvaron fegyverfogási gyakorlatot végzett, állítólag előkészületül az ünnepségre.

Valóban felháborító, hogy még ily címen is el lehet vonni az ifjúságot a vasárnapi köteles szentmisehallgatástól ! Azt kérdezzük, hogyan történhetett meg ilyesmi azon a Zalalövőn, ahol a lakosság úgyszólván teljesen katolikus vallású és aránylag hatalmas, tágas templom ékeskedik a község közepén ? És akárhány felekezet- böl álina is a község, a hősök ünnepén s még hozzá vasárnap, kettőzött a kötelesség a hivatalos istentiszteleten megjelenni azon

szibériai iskolákról. A hallgatóság csodálkozva hallgatta, hogy az ottani iskolák nem is olyan „ázsiaiak“, mert hisz mintegy 100 iskolát meglátogafotf, melyek egy- kettő kivételével jó! fel voltak szerelve és azokban helyüket megálló, európai színvonalú tanítókat talált.

A sikerült szemináriumi nap a kir. tanfelügyelő záró beszédével fejeződött be.

vallásbelieknek, — értve a leventéket, —- akiknek lelkészük községükben istentiszteletet végez.

Tudni akarjuk és az illetékes tényezőknek feladatává tesszük annak a szigorú kiderítését és megállapítását, hogy kit terhel a kérdéses mulasztás és milyen ok indította az illetőt vagy illetőket a leventéknek az istentisztelettől való visszatartására? Erre a felháborított kedélyek megnyugtatása céljából feleletet várunk.

Azt nem hihetjük, hogy e kegyeletet és kötelességteljesitésí sértő eljárásra a kérdéses időben a leventéket foglalkoztató oktató felülről kapott volna parancsot. Azt sem tételezhetjük fel, hogy a vasárnapi vallási kötelesség tekintetében tudatlanságban volna. Az már magában véve is súlyos megsértése a kereszténységet lelkiismeretben szigorúan kötelező vallási törvénynek, ha az egyszerű vasárnapi szentmisén való megjelenéstől főbenjáró ok nélkül tart távol másokat. A jelen zala- lövői esetünkben pedig kétszeresen vétkes az, aki az ötven leventét akadályozta a szentmisehallgatásban, ha súlyos és elkerülhetetlen, előre nem látott ok fenn nem forgott.

A Skót ref. Leánynevelő Intézet felvesz e^emi és polgári iskolájába, valamint a kétéves női kereskedelmi szaktanfolyamra járó növendékeket. Iskola és internátus egy épületben vannak. Az angol nyelvet mint rendes tárgyat tanítjuk heti 2 órában külön dij fizetése nélkül, a többi előirt tárgyon kívül. Az intézetben angol- és németnyelvű társalgás kötelező. A tan-, illetve ellátási dij mérsékelt, jó tanulók indokolt esetben fizetési kedvezményben részesülnek. Felvilágosítással szívesen szolgál, prospektust küld a Vezetőség, Bndapest, VI., Vörösmarthy-utca 49 sz. 5332 |

Vájjon méltóan ünnepelte-e az az egyenruhás leventeszakasz az elesett hősök emlékét az ünnep lényegesebb részének, az isten- tiszteletnek a mellőzésével ? ! Aki az Istennek kijáró imádás- és tisztelettevésben a leventéket megakadályozta és igy a hősök emlékénél méltóan való ünneplését részükre hiányossá, sőt kérdésessé tette, — e sorok írója nem akarja a dologban részest szándékos és megfontolt ünneprontással vádolni, de mindenesetre az illetékes felettes hatóságtól várja az ügy kivizsgálását, hogy mi játszott közre a dologban, — reméljük, távol áll attól az elgondolástól, mintha a hősök szelleme és mondjuk ki: a lelkűk megelégednék csak külső parádéval, dísz- menettel és nem kérnének részt az Ur oltáránál való megemlékezésből.

Uránia

mozgófénykép-szinház»

______(Keszthely). ______

Va

sárnap, junius hó 12-én

két előadás (6 és 9 órakor)

A varsói bál

Gustav Fröhlich és Charlotte Susa attrakciós filmje, az idei saison eseménye.Ezenkivül: Szeszt vágy- életet. Hangos burleszk és Hangos Magyar Híradó.

Hősök napja kegyeletsértéssel.

Ötven levente Zalalövőn a hivatalos szentmise alatt gyakorlatozott.

kétes ügyeink elintézésében az ügyvédekhez, jogtanácsadókhoz fordulunk. A nagy jogtanácsadója és ügyvédje e világnak elsősorban Szent Antal. Ha egy sebész operáció előtt, egy biró bonyolult pör ítélete előtt, egy családatya nehéz elhatározások előtt fölemeli lelkét: „Szent Antal állj mellettem; segíts, hogy a legjobban tegyek !“ — tapasztalni fogja, hogy az Isten felé, az Ö dicsőült Szentje felé orientálódás új erőforrásokat fakasztott benne.

A mai élet bonyolult feladatai közt akárhányszor tanácstalanná válik az ember. Ilyenkor kapkod tervez, levelez, telefonál s ezerfelé kér tanácsot. De aki Istenben hisz, ilyenkor az első és utolsó tanácsot Szent Antal közbenjárására Tőle kéri.

Elképzelem Szent Antalt égő arccal, pihegő kebellel, mert siet, útban van; sietve megy, mert segíteni megy. Lelket feszitő vágyaival nem akar magában maradni, hanem ellátogat a földre s belénk szövi fényes alakját s beköszönt hozzánk, hogy eltőltse szivünket saját maga érzelmeivel, a szenvedő és segíteni siető felebaráti szeretettel. Azzal a szere- teltel, mely a szenvedő emberiség -a szegény ember ügyét vette szivére.

Szent Antal nemcsak képzeletben, hanem valóságban látja a

világnyomoruságot, melyen a test és a lélek is olrothad. Hervadó, fájdalom szántotta arcoknak a hite is hervadt, szeretete is lankadt? Az égben buzgóság nincs; a szeretet, mikor buzgó akar lenni, lejön az égből s itt jár köztünk az élet árnyai, puszták, szirtek között; iit az állati munka a szegénység, az örömtelen lét, a gond, az elnyomás, a szenvedés hazájában. „Zelus domus tuae comedit me“.

Sohasem volt oly lármás és túlfűtött a nemzetek élete, mint most. Sohasem volt oly nagy világkrizis, gazdasági krízis, szegénység, pénztelenség, nincstelen- ség, mint most. Csak a háború ért véget, de nem ért véget a nemzetek rettenetes küzdelme a létért, a megélhetésért, a tűrhető boldogulásért! A nagy társadalmi kérdések és a szegényügy megoldásához krisztusi igazság és szeretet kell ! Él az Ur! Nem engedek ! — győzni vágyom! — mondja Szent Antal.

Hirdeti a krisztusi karitászt! Nem elégséges a rokonszenv, amely az érdek szeretete Elélde- leg az arcok bársonyosságán és az azúrkék vagy fekete szemeken. Mig érdekem, addig segítek és ha nem ? — oszlanak és magad maradsz. — Nem elégséges a világ fölemelésére és gyógyítására a családi szeretet sem. Kis meleg, puha fészek a család; de határait a vérrokonság vonja meg. S sokszor mennyi a viszály, ádáz harc, az egymást meg nem értő családtagok, testvérek között vagyoni, idegrendszerbeli, s vérmérsékleti kérdésekben. A faji szeretet sem elégséges balzsama a világnak. Az emberiség terebélyes fájának ágai-bogai a különböző nemzetek. Ember és testvér, két szó, de egy fogalom. S mi lett a gyönyörű testvériségből az utóbbi időben is ? Mit csináltak az emberek 1914—1918 között és a forradalmak alatt ? Mindenünk van: technikánk, gyáraink, gépeink, telefon-, vasúti hálózataink, csak nincs emberséges életünk. Az ember nem fél manapság semmitől, csak a kultúrált a müveit embertől kell félni az embernek.

Szent Antal hirdeti azt a krisztusi karitászt, amelynek kiterjeszkedő ereje átfogja az egész világot. „Charitas Christi s nemcsak az, hanem miseria christiani ürgét nos !“ — mondja Szent Antal.

Ezzel a szánakozó szeretettel néz le reánk, mint akik társadalmi és rangkülönbség nélkül, sőt vallásfelekezeti különbség nélkül álljuk, térdeljük körül oltárát, szobrát s hozzá fohászkodunk. S általában, mint jó ügyvédje ügyeinknek, iparkodik kielégíteni benünket. Nincs oly népszerű Szent, mint ő.

Mivel különösen az elveszett dolgoknak a pártfogója, azért is ajánlatos különösen négyféle irányban segítségül hívni.

Négyféle jó az, amit az ember ezen a világon élvez: a lélek java, az élet java, a jó hirnév és a szerencsejavak.

A lélek java : Tegyük magunkévá azt a gondolatot: a lélek több, mint a test; az erkölcs több, mint a tudás; a templom több, mint a színház, vagy a gyár~ az imádkozó ember több, mint a dorbézoló, mulatozó! Lelkünket tartsuk a menyasszonyi kegyelem ragyogó hófehér köntösében! Azért nincs a világnak igazi öröme, mert lelke mélyén az Istentől való elfordulás érzete nyugtalankodik. Bűnös emberek kérjük Szent Antaltól a megtérés kegyelmét; aki az eltévelyedetteket hathatós szavaival az üdvösség útjára terelte. Volt egy nagy bűnös, aki gyónni ment Szent Antalhoz. A fájdalom és bünbánat nagyságától szavakat kiejteni nem tudott. A Szent tanácsára bűneit leírta s ime, mikor bűneit átadta, bűnei a bocsánat és a visszaszerzett kegyelem jeléül azonnal eltűntek. Vannak dolgok, amelyeket feltétlen bizonysággal meg is nyerjünk. Ilyenek pl. az erények: hit, remény, szeretet, alázatosság, bűneink bocsánata ; kitartás kötelességeink teljesítésében, türelemben ; a végső-