Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-05-25 / 116. szám

Zalamegyei Újság 1932 május 25. Menthetetlen a zalaegerszegi szanatórium. Ma érkezett le a városhoz a népjóléti miniszter döntése a sza­natórium ügyében. A miniszter ragaszkodik elhatározásához, — vagyis a szanatóriumot szeptem­ber elsejével megszünteti. Ezen az elhatározásán tehát nem vál­toztat s épen ezért felszólítja a várost, tegyen előterjesztést, hogy milyen körülmények között hajlandó a szerződést felbontani. A város most már nem tehet mást, mint tudomásul veszi a miniszter elhatározását és gondol­kodik, milyen célokra használhatná föl az árvaságra kárhoztatott szanatóriumot, melynek ingatla­nait összes ingóságaival együtt igényli. Tervek vannak ugyan, de, hogy azok közül melyik valósit’ ható meg, azt majd a meginduló tárgyalások döntik el, no, meg a — pénz. Még nincs megegyezés a húsárak leszállítása ügyében. 2 szakasz diszruhás levente tartotta fenn a rendet. Bérmálás után iskolalátogatásra indult a főpásztor. A tiszteletére fellobogózott s kidiszitett iskolá­ban egy kisleányka' üdvözölte, majd a hitközség nevében Pozso- gár Rezső dr., az egyházközség világi elnöke köszöntötte. Minden tantermet, a trachomások tanter­mét is meglátogatta a püspök. Megragadták figyelmét a fiú és női kézimunkák. Egypár buzsáki magyaros mintát külön tetszésé­vel jutalmazott. Ebéd előtt a kül­döttségeket fogadta a megyés­püspök. Krutzler József adminisz­trátor diszebédet adott tiszteletére, ahol megjelentek a felsorolt papokon kívül Pozsogár Rezső dr., világi elnök, Schram Lajos, Vida Ferenc dr. szolgabiró, Ko­vács Sándor körjegyző és Küro- nya Jenő kántortanitó. Ebéd után a főpásztor kiséretével megláto­gatta Zajk községet. Ez a község, amely a kultúrába iskolája révén csak pár esztendeje lépett be, fő­pásztori gondjainak egyikét ké­pezi. Azután a járási szegényhá­zat látogatta meg s megelégedé­sét kifejezve Krutzler József agilis adminisztrátornak, eltávozott Ri- gyácra. A Move Zalaegerszegi Sport Egylet junius 1-én, szerdán dél­után 6 órakor saját helyiségében évi rendes közgyűlést tart alábbi tárgysorozattal: 1. Elnöki bejelentések. Tagfel­vétel. 2. Beszámoló az 1932. évi működésről. 3. Pénztári jelentések. 4. Számvizsgáló bizottság jelen­tése. 5. Költségvetés az 1932. évre. 6. Alapszabályok módosítása. 7. Dr. Árvay László és társai, Moldoványi Béla és társai esetle­ges egyéb indítványok. 8. Választások. Az alapszabályok 30. § a alap­ján csak oly indítványok tárgyal- hatók, amelyek négy nappal a közgyűlés előtt az elnökséghez Írásban benyujttattak. Erre a köz­gyűlésre az egyesület tagjait tisz­telettel meghívja Zalaegerszeg, 1932 május 22. Pásztor Imre, Move ZSE elnöke. MOLNÁR fest, tisztit, plisszéroz, — ingek és gallérok tisztí­tása 3 nap alatt, — kézimunka és előnyomda üzlete Keszthely, Kossuth Lajos utca. Hungáriával szemben. ______________________________1345 — Leventemulatság. A Gyü- rüsi Levente Egyesület vasárnap a vendéglő kerthelyiségében jól sikerült táncmulatságot rendezett, melynek tiszta jövedelme jótékony célokat szolgál. A mulatság sike­rén sokat buzgólkodott Vidákovics János tanító, leventeoktató. ,,Parisette'1 a legszebb nyári divat. Bourette és Bourettin a legkényelmesebb nyári ruha« anyag. Választékunk minden képzetetet felülmúl. Schütz-áruház. A húsiparosok a polgármester­rel folytatott tárgyalás alapján tegnap este értekezletet tartottak s annak eredményeképen ma je­lentést tettek a polgármesternek arról, milyen árakon szolgáltat­hatják ki a húsnemüeket azokkal a kedvezményekkel szemben, ame­lyeket részökre a polgármester ki­látásba helyezett. Előterjesztéseik szerint: marhahús I. oszt. 80, II. oszt. 60, borjúhús 120—140—160, sertéshús 120 — 140, kocsonyahús 40—60, nyers sonka 130, főtt sonka 240, virsli párja 15, szá­raz kolbász 100—160 f. Mivel azonban ezek az árak nem mindenben egyezők a Lenti­ből szállított húsnemüek áraival, a polgármester ezeket az árakat nem fogadja el. Eltérés csak a borjúhúsnál és a kolbásznál mu­tatkozik s azért kilátás van arra, Már csak napok választják el a méztermelőket attól, hogy fáradt­ságos munkájuk gyümölcsét be­takarítsák. Ennek a munkának befejezésével azonban nem a megkönnyebbülés, hanem annak a nagyobb gondnak a terhe ne­hezedik a magyar termelőkre : hogyan, milyen utón és módon és egyáltalában tudják-e apró kis munkásaik nagy szorgalmával elért hozamot értékesíteni. Mert nincs a magyar méhészeknek egyetlen egy olyan gazdasági országos szerve, mely termékeik értékesítését rendszeresen, az ő érdekeikben állóan irányítaná, lebonyolítaná úgy, ahogyan azt az összes külföldi államokban a méhészek által már régen meg­szervezett szövetkezetek végzik. Értékesítési közkérdésünk e ren­dezetlensége szüli évről-évre azt az izgatott kapkodást, mellyel a termelők — hogy az értékesítés­ről le ne maradjanak — mindjárt pergetés után piacra dobják kész­leteiket. így a keresletet túlhaladó kínálat folytán az amúgy is si­lány mézárak még inkább lemor­zsolódnak. Köztudomású, hogy az Európai államok nagyobb része — köz­vetlen nyugati szomszédaink is — sokkal több mézet fogyasztanak, mint amennyit termelni tudnak és hogy ennek dacára mézünk iránt a külföldi vonatkozásban alig mutatkozik érdeklődés. Ennek okát abban kell keresni, hogy termelési rendszerünk maradi, elavult. Az egész külföld újjá­szervezett méhészetének minőségi hogy ezeket a különbségeket át­hidalják és akkor megszűnik a vidékről való húsbehozatal. Ha vidékről nem jön hús, a város egész közönsége a helyi húsipa­rosoktól vásárol, akik meg is ta­lálják számításaikat, mert keve­sebb haszon mellett nagyobb for­galmat csinálnak. Számításba kell venniök még azt is, hogy az a kedvezmény, amit a polgármester kilátásba helyezett, öt-hatezer pen • göre rug s ezt a város a saját háztartásából vonja el. Épen ezért hisszük is, hogy a megegyezés haladéktalanul létrejön s ezzel megszűnik a nagymennyiségű hús­behozatal. A nyújtandó kedvezmények ter­mészetesen addig maradnak ér­vényben, amig a húsiparosok a polgármester által elfogadott árak­tól el nem térnek. termelésével szemben hazai, silá­nyabb árunk lemaradt a világpi­acról. Elvesztette mézünk verseny- képességét. Méhészetünk eme fogyatékosságait, hibáit kell ki­küszöbölni méhészetünk átszerve­zése, a minőségi és csemegeméz termelés bevezetésével és az egy­séges értékesítésnek szövetkezeti utón történő keresztül vitelével. Szövetkezet hiányában a mé­hészek a most emlitett közszük ségletként jelentkező sürgős fel­adatokat, kívánalmakat képtelenek megoldani. Ezt érezve, alakította meg március 20. napján Gödöl­lő székhellyel a „Magyar Méz­termelők Országos Szövetkezetét“ a magyar méhészeknek az a bá tor, elszánt, komolyan, okszerűen és gondosan termelő, nagyrész­ben nagy méhészekből alakult cso­portja hogy az ú j j o n n a n alakult szövetkezet utján a magyar méhészet átszervezése és a fent emlitett célok és feladatok meg­valósuljanak. Csak a szövetkezeten át telje­sedhetik a méhészeknek az a vágya is, hogy mézük állami szavatossággal, állami védjeggyel kerüljön forgalomba és hogy a kilógramonkénti 10 fill, állami kivételi jutalom a termelő zsebébe jusson el. A 25—30 kgr méz értékét tevő — méhtermékekkel is leróható — részjegyenkénti, az alaptőkéhez való hozzájárulás csekély áldo­zata által valósulhat meg a mé­hészeknek évtized óta égő szö­vetkezeti vágya. Gödöllőn a mézraktár — meg­felelő üzemi helyiségekkel és felszereléssel — már évekkel ezelőtt azzal építtetett fel állami­lag, hogy az egy megfelelő szö­vetkezet rendelkezésére bocsát­tassák. Brenn Zoltán, Zlaavárm. Méhészegyesületének ügyv, elnöke. NAPI HÍREK Róm. kát.: VII. Gergely p. Prot.: Orbán. Görög: Szt. ív. f. 3 m. Izr.: 15 S. Behar 4. P. Napkelte 4 óra 12 perckor. Nyug­szik 19 óra 4 í perckor. IDŐ: Változó felhőzet, sok he­lyütt újabb esők, esetleg zivata­rok a hőmársélet lényegesebb változása nélkül. — Mélyen tisztelt vidéki elő­fizetőinket felkérjük, hogy elő­fizetéseiket ,,bianco" csekk­lapon „Zrinyi-nyomda11 49.368 sz. csekkszámláján méltóztas- sanak rendezni, illetve meg­újítani. — Rótt püspök a Hősök Napjáról. A Magyar nemzet má­jus utolsó vasárnap emlékezik a világháborúban elesett hőseiről. Ez alkalomból Rótt Nándor dr. veszprémi megyéspüspök körleve­let intézett papságához és abban kegyeletes szavakkal emlékezik meg a hősökről. „Tartsuk ébren lelkűnkben — mondja a főpász­tor — azt a mérhetetlen nagy áldozatot, amelyet a hősök nem­zetünk fenmaradásáért hoztak a világháború dúló harcai ideje alatt. A hősiesség kritériumát tel­jesen kimerítette az ő halhatatlan cselekményük. Nem idegen java­kat kockáztattak a nemzeti fen- maradásunkért vívott harcokban, hanem saját életüket áldozták a haza oltárára.“ Elrendeli a fő­pásztor, hogy május hó utolsó vasárnapját megelőző szombaton este 9 órakor az összes plébánia- templomokban fél órán át szólal­janak meg az összes harangok, továbbá a vasárnapi szentbeszéd­ben a papság emlékezzék meg nemcsak a hősi halottakról, de azoknak hátramaradottairól is. — Endresz György és társa holttestének fogadása Nagy­kanizsán. A Justice for Hungary vértanúinak koporsóival a trieszti gyorsvonat holnap, szerdán reggel 5 óra 50 perckor érkezik meg Nagy­kanizsára. A koporsókat Nagyka­nizsán a hősöknek kijáró kegye­lettel fogadják. A gyász-díszbe öltözött állomáson Krátky István dr. koszorút helyez a koporsókra. Megjelennek a fogadtatásnál a frontharcosok és a többi egyesü­letek, s szintén koszorúkat helyez­nek el. — Ajándék a gyürüsi kápol­nának. Gróf Batthyány Pálné, a jótékonyságáról ismert nagyasz- szony, a gyürüsi kápolnának re­mekmívű örökégőt ajándékozott, amelyet Dely János, bezerédi plé­bános vasárnap a búcsúi szent­mise előtt áldott meg. A szent­misén az ajándékozó nagyasszony is résztvett. — Iskolalátogatás. Veér Vil­mos kerületi tanfelügyelő a zala­egerszegi esp. kerület katolikus iskoláiban május 17-től 24-ig vé­gezte hivatalos látogatásait Bálint Mihály igazgató-tanitó, kér. isko­lalátogató kíséretében. A magyar méz értékesítésének lehetősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom