Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-05-17 / 109. szám

1932 május 15. Zalamegyei Újság 3 A ferencesek Szent Antal ünnepélye. A zalaegerszegi ferencesek Pá- duai Szent Antal mennybemene­telének 700-ik évfordulója alkal­mából sorozatos emlékünnepélyt rendeznek, melynek pénteken este 6 órakor a reálgimnázium torna­termében volt a megnyitása. Igen szép számban sereglettek egybe a hivek a megnyitásra s nagy figyelemmel hallgatták végig a műsornak gondosan összeváloga­tott számait. Móra János reálgimnáziumi tanár megnyitó beszédében ismer­tette Isten két szegényét : Szent Ferencet és Szent Antali s kifej­tette, milyen nagy erő a szegény­ség, mely Istenhez emeli az em­bert. Majd üdvözölte dr. Burka P. Kelement és az egybegyűlte­ket. Utána Hardy József reálg. III. oszt. tanuló igen ügyesen szavalta el Móra Jánosnak „ Szent Ferenchez“ c. hatásos költemé­nyét. Illés István, reálg. tanár, az ismert fuvolaművész, gyönyör­ködtette ezután mesteri fuvola- játékával a közönséget. A játék minden tekintetben megfelelt a darab címének : Ünnepi hangulat. A pompás játékhoz Gerencsér Lajos reálg. VII. o. t. szolgáltatott ügyes harmóniumkiséretet. A reál- gimnázium énekkara következett sorra és ugyancsak Gerencsér Lajos ügyes dirigálása mellett Szent Antal éneket adott elő jó betanulásban. Most dr. Burka P. Kelemen, esztergomi ferences reálg. tanár lépett az emelvényre, hogy el­mondja ünnepi beszédét. Páduai Szent Antalról szólt, aki 700 év­vel ezelőtt fejezte be földi életét, de azért él; él az ö csudáiban, a sok-sok meghallgattatásban, a jótettekben, miket az ő emlékére cselekszünk. Megemlékezett a Szentatyának erre az alkalomra kiadott apostoli leveléről, mely­ben Szent Antalt ismerteti s amely­ből két részletet eme! ki. Egyik a nagy Szentnek lelki érintetlen- j ségéről szól, mely képein is meg- I örökítést nyer azzal, hogy arrkis- j ded Jézuska cirógatja az Ő hű váth János volt az első alispán, így tehát nem bátyja, Deák An­tal, hanem zalabéri Horváth Já­nosnak, mint első alispánnak a helyettesítésére választja meg, százévvel ezelőtt Zala Deák Fe­rencet alispánjául, mint a jegy­zőkönyv írja „minthogy pedig első alispány urnák az országgyű­lésre leendő elmenetelével a Pol­gári Törvényszék előlülő, az előtte folyó perek rendes bíró nélkül szűkölködnének, de a megyében is előforduló esetek­ben a visszahelyheztetésre, hatá­rozásokra, s e féle törvényes fog­lalatosságra A1 ispányra szükség volna, a T. Karok és Rendek mind ezeknek folytatására közaka­rattal Deák Ferenc táblabiró urat első Alispán urnák az ország gyű­lésről leendő visszajöveteléig al­ispánnak surrolgálták és ebbeli hivatala mellé egy nemes várme­gye lovas katonáját adatni ren­delték“. így került Deák Ferenc zala­béri Horváth János első alispán helyettesítésére száz évvel ezelőtt a vármegye élére. Ebbéli tisztjét nem sokáig gyakorolta. Beteges bátyja, Deák Antal, már az 1833 év elején Szentjének arcát. A lelki érintet­lenség adott erői Neki a nagy önfegyelmezéshez. A másik Szent Antalnak apostoli lelkületét tárja a világ elé. — A kitűnő szónok fé­nyes ékesszólásával és nagyszerű okfejtésével szinte megtestesülten állította elénk a nagy Csodatévőt. Hajba Kálmán Szent Antal énekeket adott elő a tőle megszo­kott precizitással és finom hang- ' színezéssel. Gerencsér Lajos ki­sérte harmóniumon. A Földhitelbank botrányos par­cellázási ügye továbbra is élén­ken foglalkoztatja az érdekelt or- mándlaki, lickóvadamosi, gellén- házi és nagylengyeli gazdákat, továbbá az egész környéket. A gazdák küldöttsége a napokban felkereste Szalay Gyula dr. vár­megyei tisztifőügyészt, akit a közigazgatási bizottság tudvalé­vőén megbízott az ügy részletes kivizsgálásával. A főügyész infor­málta a gazdákat az ügy jelen­legi állásáról és megnyugtatta őket, hogy mindent elkövet ér­dekükben. Értesülésünk szerint a tiszti­főügyész a közeli napokban ki­száll a helyszínére és egyenként kihallgatja a 35 károsult gazdát, megtekinti a szerződéseket és egyéb iratokat, majd az adatok alapján szerkesztendő jelentését átteszi az ügyészségre a bűnvádi eljárás megindítása céljából. Re­mény van arra, amint ezt a tisz­tifőügyész a gazdákkal is közölte, hogy sikerül hivatalból kieszkö­zölni a parcellavevők részére a tulajdonjog átadását, valamint az egyes parcellák tehermentesítését a 21 ezer dolláros jelzálogköl­csön alól. Mint ismeretes, súlyos pontja a parcellázási ügynek a gaz­dák által adott váltók kérdése is, amelyeket a Földhitelbank a tör­vény megsértésével követelt a gazdáktól és ugyancsak a tör­vény megsértésével forgatta őket. lemondott az országyülési követ­ségről. A vármegye 1833. április 15-én tartott közgyűlésén, hosz szasan méltatva Deák Antal ér­demeit, fájdalommal vette tudo­másul lemondását és — mint a jegyzőkönyv Írja — „helyette azon közbizodalomnál fogva, mellyel Deák Ferenc táblabiró ur iránt viseltettek, azt közmegegye­zéssel és felkiáltással“ megvá­lasztja országgyűlési követjévé. Ezzel megszűnik Deák Ferenc alispán helyettesi tisztje is és az a szoros kapocs, mely őt a szülővármegyéjéhez, mint bár csak tiszteletbeli — de mindig ténylegesen munkálkodó — tiszt­viselőt fűzte. Most, amikor rövid alispánsá- gának századik évfordulója van, e sorok szolgáljanak Deák Ferenc, mint a vármegye tisztviselője, em­lékének megszentelésére is. Dr. Fára József. — Mélyen tisztelt vidéki elő­fizetőieket felkérjük, hogy elő­fizetéseiket ,,bianco“ csekk­lapon „Zrínyi-nyomda“ 49.368 sz. csekkszámlájánméltöztas- sanak rendezni, Elletve meg­újítani. K o c s á n Tivadar reálg. VII. o. t. nagyon kellemesen szavalta Magassy Artúrnak „Epedés Szent Antal kenyérért“ cimü versét. A zárószót is Móra János tanár mondotta. Köszönetét mon­dott a ferenceseknek a szép ün­nepély rendeléséért, páter Kele­mennek a kiváló ünnepi beszédé­ért s abban a reményben, hogy a hallottakból mindenki leszűri az üdvösséges tanulságokat, az ün­nepélyt befejezettnek nyilvánította. A parcellázási ügynek a tulaj­donjogon és a tehermentesítésen kívül még fontos magánjogi vo­natkozásai vannak, amelyek a bűnvádi eljárás keretében aligha nyerhetnek orvoslást. A gazdák tudniilik a Földhitelbank bukása után nem teljesítették a részlet- fizetéseket, mert teljes joggal aggódtak, hogy a bukott bank nem teljesiti a vállalt kötelezett­ségeket és igy pénzük elvész. Ennek az elgondolásnak követ­keztében a gazdák pénzükön — akkor még magas áron — álla­tokat szereztek be és azt tervez­ték, hogy, ha a bank ügyei rend­bejönnek, akkor az állatokat el­adják és az eladási árból tör­lesztik a földek vételárát. Köz­ben az állatárak mélyre zuhan­tak és ma vételáruk semmiképen sem fedezné a törlesztéseket. A parcellavevők — érthető módon a bankot okozzák ezért a ká­rosodásért és azt szeretnék, ha a földek vételárát leszállítanák. Ez egyébként 'is indokolt, mert a vé­tel óta a földárak harmadára csök­kentek. A vételtől kevés gazda léphetne vissza, mert egy részük már jelentős összegeket törlesz­tett, másrészt pedig a legtöbben beruházásokat végeztek uj bir­tokukon. így nem maradna hátra más, mint hogy a gazdák polgári pert indítsanak a Földhitelbank ellen vételár-leszállítás érdekében. ( Ennek azonban a mai viszonyok I között nagy nehézségei vannak. A bélyeg- és egyéb költségek csak az első fórumon ezer pen­gőt emésztenének fel, ha pedig áz ügyet a Kúriáig vinnék, akkor mintegy 3 ezer pengőt. Éhez jönne a bizonyára igen tekintélyes ügy­védi költség, tekintettel, hogy az egész perérték körülbelül 150 ezer pengőt tesz ki. A hatalmas költségeket a pénztelenségben szenvedő falvakban ma nem igen lehetne előkeriteni, tehát alapos a gazdák aggodalma, hogy károso­dás éri őket. A károsult gazdáknak most az a terve, hogy a kormányhoz for­dulnak és attól kérnek valamilyen intézkedést helyzetük könnyíté­sére. Balaton Drogéria foto-szaküzlöt és foto-laboratórmm KESZTHELY Kossuth Lajos-ü. 26, Amatőr foto munkák szak­szerű kidolgozása és nagyítása. 5181 Szófoszlányok az étherbeo a Nemzetközi Vásárról. Nem arról akarok Írni, hogy mit nyújtott a rádió a közönség­nek, mikor beiktatta a műsorába a Nemzetközi Vásáron résztvevők rádióüzeneteit. Az üzenetekkel sem akarok foglalkozni, mert hiszen, aki azokra kiváncsi, az eredetiben is hallgathatja és nem tartom szükségesnek azok idé­zését és magyarázatát. Én most a „nem a nyilvános­ságnak szánt“ mondatfoszlányo­kat szeretném papirra vetni. Ta­lán nem csak én voltam az egye­düli, hanem számosán élvezték az üzenetek előtt és után hallható kis párbeszédeket és megjegyzé­seket, melyekről nem is gondol­ták a beszélgetők, hogy azok is nyilvánosságra kerülnek. Sokszor nagyon mulatságos és kacagtató megjegyzések és el-elkapott sza­vak jutottak a hallgatók füleibe. Egy pubika akar a nagyma­mának üzenni. Már be is jelen­tették a nagymamának, mikor észrevették, hogy a pubika nem éri fel a mikrofont. — Várj picike, majd leeresz­tem, mert ezt bizony nagyoknak állították fel. — Szólt a bemondó a kisfiúnak. El tudom képzelni mit állt ki a kis gyermek, mig leeresztették a mikrofont. Egy férfi áll a mikrofon elé és erős hangon kezdi a beszédet. Az első szavak csak mennek, [de később mindjobban akadozik és ismétli a szavakat, hogy beszé­dének értelme legyen. Mikor végre befejezte üzenetét, még hallani amint megjegyzi : — Elfelejtettem a szemüvege­met feltenni és majdnem bensül- tem. Egy kis asszonyka üzen az urának. Valaki megdicséri: — Kitünően beszélt. — Egy kis lámpalázam volt, de azért jól ment. Anyuka üzent a gyermekeinek. Mikor befejezi aggódó hangon kérdezi : — Remélem meghallották ? — Ó kérem, hogyne — nyug­tatják meg. Egy picurka embert akarnak megszólaltatni. — Beszélj picikém, beszélj. — Biztatja anyukája, de az bizony nem szólt egy szót sem. — Mondd pici fiam : Kezét csókolom ! — Ismét csend. — Úgy látszik nem mer, meg van illetődve a picike. — Mondja valaki. Egy Hermann nevű ur akar üzenni. A bemondó : — Üzenet Hermanra. Az üzenni akaró odasug: — Galgócra kérem, Galgócra. — Ó bocsánat, elnéztem, — mentegetőzik a bemondó. — Ürgének üzen Ürgéné — jelentik. — A felesége! — súgja oda az asszonyka. — Az mindegy kérem — fi­gyelmezteti a bemondó. Folyik a vizsgálat az ormándlaki parcellázás ügyében. A gazdák vételár-Eeszállifást szeretnének elérni! de drága a pereskedés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom