Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-05-17 / 109. szám
1932 május 15. Zalamegyei Újság 3 A ferencesek Szent Antal ünnepélye. A zalaegerszegi ferencesek Pá- duai Szent Antal mennybemenetelének 700-ik évfordulója alkalmából sorozatos emlékünnepélyt rendeznek, melynek pénteken este 6 órakor a reálgimnázium tornatermében volt a megnyitása. Igen szép számban sereglettek egybe a hivek a megnyitásra s nagy figyelemmel hallgatták végig a műsornak gondosan összeválogatott számait. Móra János reálgimnáziumi tanár megnyitó beszédében ismertette Isten két szegényét : Szent Ferencet és Szent Antali s kifejtette, milyen nagy erő a szegénység, mely Istenhez emeli az embert. Majd üdvözölte dr. Burka P. Kelement és az egybegyűlteket. Utána Hardy József reálg. III. oszt. tanuló igen ügyesen szavalta el Móra Jánosnak „ Szent Ferenchez“ c. hatásos költeményét. Illés István, reálg. tanár, az ismert fuvolaművész, gyönyörködtette ezután mesteri fuvola- játékával a közönséget. A játék minden tekintetben megfelelt a darab címének : Ünnepi hangulat. A pompás játékhoz Gerencsér Lajos reálg. VII. o. t. szolgáltatott ügyes harmóniumkiséretet. A reál- gimnázium énekkara következett sorra és ugyancsak Gerencsér Lajos ügyes dirigálása mellett Szent Antal éneket adott elő jó betanulásban. Most dr. Burka P. Kelemen, esztergomi ferences reálg. tanár lépett az emelvényre, hogy elmondja ünnepi beszédét. Páduai Szent Antalról szólt, aki 700 évvel ezelőtt fejezte be földi életét, de azért él; él az ö csudáiban, a sok-sok meghallgattatásban, a jótettekben, miket az ő emlékére cselekszünk. Megemlékezett a Szentatyának erre az alkalomra kiadott apostoli leveléről, melyben Szent Antalt ismerteti s amelyből két részletet eme! ki. Egyik a nagy Szentnek lelki érintetlen- j ségéről szól, mely képein is meg- I örökítést nyer azzal, hogy arrkis- j ded Jézuska cirógatja az Ő hű váth János volt az első alispán, így tehát nem bátyja, Deák Antal, hanem zalabéri Horváth Jánosnak, mint első alispánnak a helyettesítésére választja meg, százévvel ezelőtt Zala Deák Ferencet alispánjául, mint a jegyzőkönyv írja „minthogy pedig első alispány urnák az országgyűlésre leendő elmenetelével a Polgári Törvényszék előlülő, az előtte folyó perek rendes bíró nélkül szűkölködnének, de a megyében is előforduló esetekben a visszahelyheztetésre, határozásokra, s e féle törvényes foglalatosságra A1 ispányra szükség volna, a T. Karok és Rendek mind ezeknek folytatására közakarattal Deák Ferenc táblabiró urat első Alispán urnák az ország gyűlésről leendő visszajöveteléig alispánnak surrolgálták és ebbeli hivatala mellé egy nemes vármegye lovas katonáját adatni rendelték“. így került Deák Ferenc zalabéri Horváth János első alispán helyettesítésére száz évvel ezelőtt a vármegye élére. Ebbéli tisztjét nem sokáig gyakorolta. Beteges bátyja, Deák Antal, már az 1833 év elején Szentjének arcát. A lelki érintetlenség adott erői Neki a nagy önfegyelmezéshez. A másik Szent Antalnak apostoli lelkületét tárja a világ elé. — A kitűnő szónok fényes ékesszólásával és nagyszerű okfejtésével szinte megtestesülten állította elénk a nagy Csodatévőt. Hajba Kálmán Szent Antal énekeket adott elő a tőle megszokott precizitással és finom hang- ' színezéssel. Gerencsér Lajos kisérte harmóniumon. A Földhitelbank botrányos parcellázási ügye továbbra is élénken foglalkoztatja az érdekelt or- mándlaki, lickóvadamosi, gellén- házi és nagylengyeli gazdákat, továbbá az egész környéket. A gazdák küldöttsége a napokban felkereste Szalay Gyula dr. vármegyei tisztifőügyészt, akit a közigazgatási bizottság tudvalévőén megbízott az ügy részletes kivizsgálásával. A főügyész informálta a gazdákat az ügy jelenlegi állásáról és megnyugtatta őket, hogy mindent elkövet érdekükben. Értesülésünk szerint a tisztifőügyész a közeli napokban kiszáll a helyszínére és egyenként kihallgatja a 35 károsult gazdát, megtekinti a szerződéseket és egyéb iratokat, majd az adatok alapján szerkesztendő jelentését átteszi az ügyészségre a bűnvádi eljárás megindítása céljából. Remény van arra, amint ezt a tisztifőügyész a gazdákkal is közölte, hogy sikerül hivatalból kieszközölni a parcellavevők részére a tulajdonjog átadását, valamint az egyes parcellák tehermentesítését a 21 ezer dolláros jelzálogkölcsön alól. Mint ismeretes, súlyos pontja a parcellázási ügynek a gazdák által adott váltók kérdése is, amelyeket a Földhitelbank a törvény megsértésével követelt a gazdáktól és ugyancsak a törvény megsértésével forgatta őket. lemondott az országyülési követségről. A vármegye 1833. április 15-én tartott közgyűlésén, hosz szasan méltatva Deák Antal érdemeit, fájdalommal vette tudomásul lemondását és — mint a jegyzőkönyv Írja — „helyette azon közbizodalomnál fogva, mellyel Deák Ferenc táblabiró ur iránt viseltettek, azt közmegegyezéssel és felkiáltással“ megválasztja országgyűlési követjévé. Ezzel megszűnik Deák Ferenc alispán helyettesi tisztje is és az a szoros kapocs, mely őt a szülővármegyéjéhez, mint bár csak tiszteletbeli — de mindig ténylegesen munkálkodó — tisztviselőt fűzte. Most, amikor rövid alispánsá- gának századik évfordulója van, e sorok szolgáljanak Deák Ferenc, mint a vármegye tisztviselője, emlékének megszentelésére is. Dr. Fára József. — Mélyen tisztelt vidéki előfizetőieket felkérjük, hogy előfizetéseiket ,,bianco“ csekklapon „Zrínyi-nyomda“ 49.368 sz. csekkszámlájánméltöztas- sanak rendezni, Elletve megújítani. K o c s á n Tivadar reálg. VII. o. t. nagyon kellemesen szavalta Magassy Artúrnak „Epedés Szent Antal kenyérért“ cimü versét. A zárószót is Móra János tanár mondotta. Köszönetét mondott a ferenceseknek a szép ünnepély rendeléséért, páter Kelemennek a kiváló ünnepi beszédéért s abban a reményben, hogy a hallottakból mindenki leszűri az üdvösséges tanulságokat, az ünnepélyt befejezettnek nyilvánította. A parcellázási ügynek a tulajdonjogon és a tehermentesítésen kívül még fontos magánjogi vonatkozásai vannak, amelyek a bűnvádi eljárás keretében aligha nyerhetnek orvoslást. A gazdák tudniilik a Földhitelbank bukása után nem teljesítették a részlet- fizetéseket, mert teljes joggal aggódtak, hogy a bukott bank nem teljesiti a vállalt kötelezettségeket és igy pénzük elvész. Ennek az elgondolásnak következtében a gazdák pénzükön — akkor még magas áron — állatokat szereztek be és azt tervezték, hogy, ha a bank ügyei rendbejönnek, akkor az állatokat eladják és az eladási árból törlesztik a földek vételárát. Közben az állatárak mélyre zuhantak és ma vételáruk semmiképen sem fedezné a törlesztéseket. A parcellavevők — érthető módon a bankot okozzák ezért a károsodásért és azt szeretnék, ha a földek vételárát leszállítanák. Ez egyébként 'is indokolt, mert a vétel óta a földárak harmadára csökkentek. A vételtől kevés gazda léphetne vissza, mert egy részük már jelentős összegeket törlesztett, másrészt pedig a legtöbben beruházásokat végeztek uj birtokukon. így nem maradna hátra más, mint hogy a gazdák polgári pert indítsanak a Földhitelbank ellen vételár-leszállítás érdekében. ( Ennek azonban a mai viszonyok I között nagy nehézségei vannak. A bélyeg- és egyéb költségek csak az első fórumon ezer pengőt emésztenének fel, ha pedig áz ügyet a Kúriáig vinnék, akkor mintegy 3 ezer pengőt. Éhez jönne a bizonyára igen tekintélyes ügyvédi költség, tekintettel, hogy az egész perérték körülbelül 150 ezer pengőt tesz ki. A hatalmas költségeket a pénztelenségben szenvedő falvakban ma nem igen lehetne előkeriteni, tehát alapos a gazdák aggodalma, hogy károsodás éri őket. A károsult gazdáknak most az a terve, hogy a kormányhoz fordulnak és attól kérnek valamilyen intézkedést helyzetük könnyítésére. Balaton Drogéria foto-szaküzlöt és foto-laboratórmm KESZTHELY Kossuth Lajos-ü. 26, Amatőr foto munkák szakszerű kidolgozása és nagyítása. 5181 Szófoszlányok az étherbeo a Nemzetközi Vásárról. Nem arról akarok Írni, hogy mit nyújtott a rádió a közönségnek, mikor beiktatta a műsorába a Nemzetközi Vásáron résztvevők rádióüzeneteit. Az üzenetekkel sem akarok foglalkozni, mert hiszen, aki azokra kiváncsi, az eredetiben is hallgathatja és nem tartom szükségesnek azok idézését és magyarázatát. Én most a „nem a nyilvánosságnak szánt“ mondatfoszlányokat szeretném papirra vetni. Talán nem csak én voltam az egyedüli, hanem számosán élvezték az üzenetek előtt és után hallható kis párbeszédeket és megjegyzéseket, melyekről nem is gondolták a beszélgetők, hogy azok is nyilvánosságra kerülnek. Sokszor nagyon mulatságos és kacagtató megjegyzések és el-elkapott szavak jutottak a hallgatók füleibe. Egy pubika akar a nagymamának üzenni. Már be is jelentették a nagymamának, mikor észrevették, hogy a pubika nem éri fel a mikrofont. — Várj picike, majd leeresztem, mert ezt bizony nagyoknak állították fel. — Szólt a bemondó a kisfiúnak. El tudom képzelni mit állt ki a kis gyermek, mig leeresztették a mikrofont. Egy férfi áll a mikrofon elé és erős hangon kezdi a beszédet. Az első szavak csak mennek, [de később mindjobban akadozik és ismétli a szavakat, hogy beszédének értelme legyen. Mikor végre befejezte üzenetét, még hallani amint megjegyzi : — Elfelejtettem a szemüvegemet feltenni és majdnem bensül- tem. Egy kis asszonyka üzen az urának. Valaki megdicséri: — Kitünően beszélt. — Egy kis lámpalázam volt, de azért jól ment. Anyuka üzent a gyermekeinek. Mikor befejezi aggódó hangon kérdezi : — Remélem meghallották ? — Ó kérem, hogyne — nyugtatják meg. Egy picurka embert akarnak megszólaltatni. — Beszélj picikém, beszélj. — Biztatja anyukája, de az bizony nem szólt egy szót sem. — Mondd pici fiam : Kezét csókolom ! — Ismét csend. — Úgy látszik nem mer, meg van illetődve a picike. — Mondja valaki. Egy Hermann nevű ur akar üzenni. A bemondó : — Üzenet Hermanra. Az üzenni akaró odasug: — Galgócra kérem, Galgócra. — Ó bocsánat, elnéztem, — mentegetőzik a bemondó. — Ürgének üzen Ürgéné — jelentik. — A felesége! — súgja oda az asszonyka. — Az mindegy kérem — figyelmezteti a bemondó. Folyik a vizsgálat az ormándlaki parcellázás ügyében. A gazdák vételár-Eeszállifást szeretnének elérni! de drága a pereskedés.
