Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-05-04 / 100. szám
I9S2 Május 4 Szerda XV. évfolyam 100. szám« Ára 12 füléi* Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. szerkesztőség és KadóliYatal: Zalaegerszeg, szécüenyi-tér 4. 28 sí. — Fíókkiaflóliivatal: Keszthely, Kossntü l -a. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Ez is ünneplés ? Vasárnap, május 1-én, este az egyre féktelenebbé tomboló kommunista agitáció veszedelmes módon robbant ki. Amikor a vasárnapi munkaszünet pihentette a munkáskezeket, dolgozott a — bomba. Azok, akik május elsejét a „munka“ ünnepének nevezik, felrobbantották egy nyilvános telefonállomásnak fülkéjét. Hogy mit vétett ellenök az a szerény épüietecske és mit vétettek azok a szegény emberek, akikriek testi épségét és életét veszélyeztette ez a pokoli cselekedet, azt igazán nem tudjuk. Ellenben tudjuk azt, hogy a kommunista agitáció egyre nagyobb és egyre veszedelmesebb arányokat öít, azért tehát az államhatalomnak nem erős kézzel hanem a legnagyobb kíméletlenséggel kell ezt a gonosz tettet megtorolnia, mert — amint látjuk — az erős kéz gyenge arra, hogy a vörös banditákat megfékezze. Minél vakmerőbb az előretörés, annál erélyesebbnek kell lennie a védekezésnek és hatásosabbnak a visszaütésnek. Az eddigi módszerek hatástalanoknak bizonyultak. Hatásosabb eszközökről kell tehát gondoskodni az állam és társadalom megvédésének érdekében. És, ha ezek az eszközök minden eddiginél szigorúbbak, sőt kíméletlenek lesznek, nem érheti azért vád az állam- hatalmat. A féktelen agitáció, mely nem egyszer tömeggyilkossággal akarja diadalra juttatni a vörös eszméket, egyszerűen rákényszeríti az államhatalmat arra, hogy az elképzelhető legszigorúbb rendszabályokat léptesse életbe a merényletek megtorlására. Egyszer már véget kell vetni annak a veszedelemnek, mely lépten-nyomon fenyegeti a nemzetet, az államot, a társadalmat, az egyes embereket; vallást, kultúrát, tisztességet, becsületet, szóval mindent, ami szent, oda akarja dobnia bolsevizmus torkába, hogy az emberi társadalom helyét dögleletes mocsárrá változtassa, melyben csak a legalsóbbrendü lények tengethetik nyomorúságos életüket. Ez a mocsár már elborította Oroszországot, a muzsik már azt az életet éli, amely minden, csak nem — emberi. Mivel mi egyáltalában nem vagyunk hajlandók eltűrni, hogy a piszkos vörös áradatot ránk zúdítsák és nem akarunk sem testi, sem lelki posványbán élni, azért magunk iránti kötelességünk védekezni, amint csak tudunk. Ha ilyen kíméletlen támadások fenyegetnek bennünket, akkor már meg kell szüntetni nálunk azt a politikát, amit eddig folytattunk, s ami nem hozta meg a kívánt eredményt. Mutassa meg az államhatalom, mutassa meg a polgári társadalom, hogy erősebb, mint a felforgatásra törekvő, vérszomjas vörös tábor, mely, amint a civilizáción kívül eső félvad törzsek, vérontással ünnepel. Feláldozzuk életünket, vérünket a hazáért, a nemzet jóBudapest, május 3. A képviselőház ma folytatta a költségvetés vitáját. Az első felszólaló Magyar Pál volt, aki elsősorban a fiatalság elhelyezkedésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni az általános segités eszközeit. Sürgette a takarékosságot s javasolta a főispáni állások megszüntetését. A továbbiakban azt fejtegette, hogy a háború után a magyar föld megszabadult minden adósságtól és ennek következtében a földbirtoknak fel kellett volna virágoznia. Ez nem történt meg, aminek oka a tulmagas adóteher. Majd azt hangoztatta, hogy Trianon következménye mai helyzetünk és ezt fel keli tárni a külföld előtt. Wolff Károly rámutatott, hogy ma nem szabad mereven ragaszkodni a régi gazdasági tanokhoz, mert ez elzárkózás az élet kívánalmai elől. A pénzügyminiszter expozéja becsületes lélek megnyilatkozása volt. Elismeri, hogy a meggyőződés vezette a minisztert, mikor a kapitalizmust védte. Ezzel szemben azonban hangoztatni kell, hogy a gazdasági életben sem lehet más az irányadó, mint a nemzet érdeke. A köz- gazdasági életben ma nem uralkodhatnak fikciók, hanem a közgazdaságnak az élethez kell alA vasúti menetrendről mostanában nagyon sok szó esik vármegyénkben. A sok szó természetesen nem dicséreteket zeng, ha nem jogos kívánságokat, panaszokat, amint azt közönségünk olvashatja. A vármegyének arra legilletékesebb fóruma, a közigazgatási bizottság, majdnem minden üléséből intéz egy-egy föliratot a kormányhoz, vagy átiratot a vasutak igazgatóságához a menetrend megjavításáért. Az, amit alább egy utas feípa- naszol, nem menetrendi ügy ugyan, de azért egy kalap alá vonható a menetrendi kérdésekkel. A panaszt itt adjuk: Celldömölkről este 8 (20) óra 31 perckor indul az utolsó vonat — motoros — Zalaegerszegre. Ennek pótkocsiját körülbelül egy hónap óta Türjén leakasztják, a pótkocsi utasainak tehát át kell létéért, de nem az emberi méltóságot megcsúfoló,fr meggyalázó vörös hóbortért. Ők, a felforgatók dobták oda a keztyüt az államnak és társadalomnak; vessenek hát magukra, ha cselekedeteikre méltó választ kapnak. kalmazkodnia, A tőke nem lehet öncél. Ma nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy a magángazdaságba való beavatkozás jogtalanság. Hangoztatta, hogy a külföldi kamatokat nem tudjuk fizetni és gyors intézkedésekre van szükség a terhek rendezésére. Kölcsönöket felvenni abból a célból, hogy a kamatokat fizessük, a leghelytelenebb gazdálkodás. Behatóan foglalkozott az ifjúság elhelyezésének lehetőségeivel és a munká- sok helyzetével. Wolff Károly ezután a következő határozati javaslatot nyuj- íor'íá be: Utasiísa a képviselőház a kormányt, hogy a közalkalmazottak újabb fizetéscsökkentéséről szóló és julius elsején életbelépő rendeletet vonja vissza, az igy előálló költségvetési hiányt pedig külföldi tartozások rendezését célzó egyezség megkötéséig való visszatartásával fedezze. Utasítsa továbbá a Ház a kormányt, hogy az utódállamokból idemeneküit nyugdíjasoknak fizetendő összegeknek a magyar állam külföldi tartozásaiba való betudása érdekében indítsa meg az újabb tárgyalásokat. Ezután Beck Lajos szólalt fel, aki gazdasági életünk átszervezéséről beszélt ott szállniok a motorkocsiba és természetesen podgyászaikat is magukkal kell cipelniök. Az a furcsa tehát, hogy ugyanabban a vonatban kell az átszállás kellemetlenségeit az utasoknak átélniük. A motorkocsi nagyon meleg és a most beállott meleg időszakban majd eleget izzadhatnak az abba összezsúfolt utasok, akik a jó motalko-illattal aligha barátkoznak meg. Pótkocsi nélküli motorosba pod- gyászt berakni, — tudomás szerint — nem szabad, mert a kocsi perronján a közlekedést akadályozza. A pótkocsi leakasztása után azonban a már Celldömölkön föladottakat átrakják a motorkocsi II. oszt. perronjára, hol igy mozogni, ki-, beszálianí lehetetlen. Mi történik akkor, ha valami baj adódik elő a vonaton? El van zárva a menekülés útja . . . ESETEK. Sok szőlősgazda nem tudja pénzzel fizetni munkásait. Ezért az a szokás alakult ki, hogy a munkások a napszámot természetben, — borban — kapják, így túlad a gazda borán, a munkás pedig, — ahogy mondják, — ha már kenyeret nem ehetik eleget, iszik bort. Ez addig, amig a bornak „forgalombahozataláról“ van szó, rendjén is lenne; az igazság azonban az, hogy a bor mellé kenyér is kell. Hiába kap az a szőlőmunkás naponta 10—12 liter bort, ha hiányzik otthon a betevő falat. Dolgozni, keresni azonban kell és igy a szegény munkás kénytelen ebbe a megoldásba belemenni, ami peaig erkölcsi téren is érezteti kellemetlen hatását. * Az állatáraknak katasztrófáiig zuhanása előidézte azt a helyzetet, hogy ma a legolcsóbb étel a — hús. Faluhelyen máris rendszerré vált, hogy a legkitűnőbb marhahúst (nem kényszervágás!) 30—40, a borjúhúst 80—90 fillérjével árusítják. A közmondás itt nem állja meg a helyét, mert olcsó húsnak — jó a leve. Vannak falvak, ahol heienként kimérnek egy-egy borjut. Minden héten más-más gazdáé kerül levágásra. Híg léről legföiebb any- nyiban beszélhetnénk, hogy még az a kevés pénz sem folyik be, amibe a hús kerül. De azért még igy is többet vesznek be, mintha eladnák az állatot. Egyik falusi levelezőnk arról értesít bennünket, hogy vidékünkön már régebb idő óta ismeretes a kétszerérő köríefaj. Nevét onnan kapta, hogy az első termés érésekor másodszor is virágzik s rövidesen érlelni kezdi második termését is, mely azonban apróbb az elsőnél és csak hosszú, meleg őszön érik be. * Nagy Ferenc, bazitai gazda, a múlt év tavaszán idősebb szilva- faalanyba kajszinbarackot olttatott. Az oltás kitünően sikerült. Ritka látványosság! Már az első évben hatalmas hajtást növelt az oltás, az idei tavasszal pedig gyönyörű virágkoszoru borítja az egyéves oltás szép koronáját. Öt-hatéves fának is becsületére válnék ez az eredmény. * Veszprémmegyének egyik ékessége, a síkságból kiemelkedő Somló, tu isztikai szempontból sokáig értékeién volt. Most azonban, hogy megalakult a Magyar Turista Egyesület Bakonyi Osztálya, egyszerre megérdemelt figyelemben részesül a szép hegy. Oldalán a vár alatt megnyílt már a mene- dékház is, hol háióhelyek, meleg és hideg ételek is kaphatók, olcsó Wolff Károly a fizetéscsökkentés! rendelet visszavonását javasolta a képviselőház mai ülésén. Miért akasztják le TUr|én az esti motoros pótkocsiját ?
