Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-04-03 / 75. szám

1932 április 3. 3 Zalamegyei Újság Betöréses lopás Keszthelyen. dendő okmányok : keresztlevél, születési anyakönyvi kivonat, új- raoltási bizonyítvány. A szemé­lyes megjelenés napját közöljük. Az intézet gondoskodik arról, hogy a növendékek jól elkészí­tett, bőséges és változatos táp­lálékot kapjanak. A növendékek napjában ötször étkeznek. Élelmi­szerek küldése felesleges és ká­ros. A beteg növendék gondos ápo lásban részesül. Az intézet orvosa naponként ellenőrzi a növendékek egészségi állapotát. Az orvosi honoráriumhoz való hozzájárulás évi 10 P. Julius—augusztusban gyermek­nyaraló 8—12 éves fiuk számára. Játék, fürdés, kirándulás mellett a fiuk nevelésben és oktatásban is részesülnek. Tartásdij havi 70 pengő. Rövid cim : ‘Ferences Intézet, Esztergom. Telefon: 25. Érdek­lődni lehet a Budapest—belvárosi ferencrendieknél is. IV. Ferenci- ek-tere 8. Telefon: Aut. 852—47. Igazgatóság. Asszonyoknak. Kosztümök. A tavaszi divat a változatossá­ga mellett is kevés esetben volt annyira demokratikus, mint az idén. A bemutatókon a kollekciók ritka kivétellel olyan irányzatúak voltak, amely nőies ugyan, de mégis az egyszerűség és prakti­kusság felé hajlik. Nélkülözték a feltűnő tulhajtást, fényűző meg­különböztetéseket és anyagokban is a mindenki számára könnyen elérhető szövet dominált. Ezzel azt mutatja, hogy inkább a sze­rényebb középosztály asszonyai­nak készült. Elsősorban az egye­nes vonalvezetésű kabátok adják meg a tavaszi kollekciók egyön­tetűen egyszerű jellegét. A téli szezon szinte már színpadias hatást keltő, agyonprémezett ka­bátirányzata után, még élesebben elüt, úgy a díszítésben, mint a szabásban megnyilvánuló prakti­kusság. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy a di­vatdiktátorok belátóbbak lettek és igyekeznek lépést tartani nemcsak az idők anyagi lehetőségeivel, de a szellemével is. A sportoló, ke­nyérkereseti pályákon mozgó, hi­vatásuknak élő nők nappalra nem kedvelik a föltünőt és passzívan visszautasítanak minden túlságo­san díszes toalettet. A most fölsorolt tényeken kí­vül az 1932-es év szűkös anya- giaival is számolni kényszerülvén, az idei tavaszi divat olyan meg­oldásokról gondoskodik, amelyek több formában kihasználhatóak és reggeltől estéig viselhetők. Az említett tavaszi kabátok legom­bolható pelerinekkel, kis prémgal­lérokkal, mintás anyagú sálokkal változatossá téve, — egyszerre több ruhához is viselhetőkké váltak. Mellettük a kosztümök felelnek meg ennek a célnak leginkább. Kabátokon kívül kosztümök a ta­vaszi divat legdominánsabb ru­hadarabjai, simaságuk mellett újszerű szabással és diszitéssel. Az újabb kosztümvariációk kabátjairól nem lehet határozott megállapításokban beszámolni. Úgy a rövid, derékig, vagy kissé derékon alól érő, mint a három­negyedes változatok képviselve vannak a „tavaszi divatot“ jelen­tő hangadó párisi és bécsi kol­lekciókban. Ekként ebben az irányban határozott „ezt nem viselik“ — „ezt viselik“ kijelen­téssel nem lehet élni, mert úgy a rövid, mint a hosszabb, három­negyedes kosztümkabátok diva­tosak. Talán közelebbi irányadás­ként megjegyezhető, hogy a kol­lekciókban a fiatalos benyomást keltő rövid kabátok vannak túl­súlyban. Számolva a minden fiatalitót előnyben részesítő női gyöngével, — biztosan ez a vál­tozat lesz tavasszal a népsze­rűbb is. A kis kabátok sok, egymástól elütő variációban szerepelnek, így az 1920—24. években fölka­pott, reggeltől szinte késő éjfélig viselt szmokingkabát átnőiesitett változatával sokat találkozunk. A régi alapforma közepén, egy gombbal záruló jellegzetességét megtartotta. Mélyre vasalt fazon­kihajtót azonban a legtöbb eset­ben puhán drapirozott sálak, kihajtók helyettesítik, vagy a gal­lér teljesen hiányzik. Ilyenkor színekben elütő és mintázott szö­vetsálak alkotják a kivágás körü­li díszítést. Ezek a sálak az idén sokat szerepelnek és nagy változó készséget kölcsönöznek a kosz­tümöknek. Mert, ha két-három különböző alakú, nagyságú és színű sálunk van, ezeket más más módon arranzsirozva viseljük, a kosztüm is mindig más benyo­mást keltő lesz. így egy kék kosztümhöz viselt piros-kék skót­mintás gyapjusál elül megkötve, angolos, — viszont sárga és két­féle kékbeszövéses, oldalra drap- pirozva összegombolt nagy sál — franciás jellegűvé teszi. Kabátokban sok még a mel- lényszerüen rövid és szűk, va­lamint a boleróváltozat is. Sok­féleségük mellett valamennyi meg­egyezik abban, hogy erősen de­rékba szabott, kis részekből ösz- szeállitva, készülnek. Hasonló változatosság tapasz­talható a kosztümkabátok ujjainál is. A legtöbbje raglánszabásu bő és puffos, vagy kettős ujjal, kis epaulettel készül. A puffos szabás kétféle változatban is szerepel. A bőven szabott, tulajdonképeni puff vagy a felső karrészen van és könyöktől kezdődik az elszükitése, vagy fordítva, a felsőkar szűk és könyökön alulul van kibővülve. Midezek a változatok, szokatlan bővítések, azzal a célzattal készül­nek, hogy a derékrészt lehető leg- karcsubbnak tüntessék föl. Övét keveset látni a kabátokon, legtöb- je bevarrásokkal és magával a szabással szűkített. Díszítésül a különleges szabáson, csíkozott anyagoknál a csikók ellentétes összedolgozásán kívül, a gom­bok szolgálnak. A katonai egyen­ruhák gombozásához hasonló gombdiszités a legújabb. Sűrűn egymás mellett vannak fölvarrva s egy darabon a szoknyán is folytatódnak. A szoknyák derékvonala jó tiz centiméterre az anatómiai derék főié emelkedett. Majdnem térdig egyenes a szabásuk, csak innen bővülnek kis berakásokkal és be­dolgozott gloknirészekkel. A szűk szoknyák és rövid kabátok el- nyujtottan karcsú alakot kölcsö­nöznek viselőjüknek. R.M. Eladó egy 2 s^roba mel­lékhelyiségekből álló adó- ment®» ház. Érdeklődni le­het Püspöki Grácián u. 6 sz. alatt. (Tisztviselő-telep ) 5123 jj Szánti János keszthelyi cipész­mesternek a gróf Tisza István utca 24. szám alatt levő lakásá­ban vakmerő betörők jártak. A cipészmester családjával a kora esti órákban látogatóba ment a város közepén lakó édesanyjához. Mikor este 10 óra tájban a cipész­mester hazatért, észrevette, hogy a lakás ajtaja nyitva van. A szó­Jeruzsálemben, a szenvedő Jézns nyomában. Irta: Nagy Amadé dr. bencéstanár. V. Nagyon erős napsütés volt a szabad térségen. Mig összegyűl­nek, szétnéztünk a környéken. Pilátus palotája helyén most egyrészt valami szanatóriumféle van, másrészt apácakolostor. A helytartó palotájának két udvara volt. A belső és külső udvar. A kettő egymástól elvá­lasztva. Mikor pénteken reggel Kaifás Pilátushoz küldötte Jézust, (a két ház egymástól 1300 lépés­nyire van.), hogy a halál-itéletet szentesítse, a kihallgatás a belső udvarban történt. Pilátus zsidó- gyűlölő volt s tudta, a főpapok­ban is milyen gyűlölet van elle­ne, megvizsgálta tehát bíróként Jézust ügyét. A szanhedrin és a nép kiabáltak, mikor látták, hogy Pilátus vizsgálat nélkül nem haj­landó halált mondani. Bizalmat­lan velük szemben. A vizsgálat után kijött a belső udvarból és a külső udvar felé néző szárnyról kiáltott a zsidók felé, hogy „semmi okot nem találok őben­ne.“ Nincs ok, amiért halálra kell ítélni. A főpapok és zsidók a külső udvarban voltak, a nagy Líthostrotosban. (Ez és a belső udvar is nagy kockás kövekkel volt kirakva.) Nem mehettek be a belső, a pogányok udvarába, mert ezzel megfertőzik magukat és igy nem ehetik meg a husvé- tet. Innen kiabáltak tehát Pilátus felé: „Ha ő nem volna bűnös, nem hoztuk volna ide.“ Azért, hogy királynak és Isten fiának mondotta magát, a helytartó nem ítélhette halálra, hiszen meggyő­ződött róla, hogy a császárnak nem kell félnie tőle, mert nyu­galmas szelíd ember és az Ö „országa nem e világból való.“ Gondolta, talán római szokás szerint flagellumokkal megostoroz- tatja és elég lesz ez is vádlói­nak. A belső udvarban tehát egy henger alakú porfir oszlop állt, odakötöztette Jézust és megosto- roztatta. Ez a hely most kápol­nával van beépítve az ostorozás szoborképével. Maga az oszlop, ahol Jézus állt, a Szentsirtemp- lomban és a flagellatió kápolna mellett levő ferencrendi múzeum­ban látható. A megostorozás kápolnája mel­lett van az „Ecce homo“ temp­lom. Sión francia apácák temp­loma ez. Bementünk a templomba. Itt volt Jézus megkoronázása é^s kigúnyolása — mondja a főnöknő. — Helyén ma gyönyörű oltár van, a töviskoronás Jézus szob rával. A templomból nyúlik ki az utcára és a vele szemben lévő házon végződik az „Ecce homo“ hidszerü iv. Ebbe az ívbe van beépítve az a kő, amelyen Jézus és Pilátus állt az üvöltő sokaság bábán a szekrényajtók tárva vol­tak, a iuhák, iratok pedig szét­szórva. Egy diszasztalkának titkos fiókját feltörték a betörők és a fiókban levő takarékkönyvből 940 pengőt elvittek. Az ékszerek érin­tetlenül maradtak. A csendőrség erélyes nyomozást indított a betörők kézrekeritésére. előtt. Sőt a Lithostrotos udvar köveit is megmutatta a főnöknő zárdájuk pincerü helyiségeiben. 35—45 cm. vastag kockás kövek utburkolatszerüen egymás mellé téve. Amint a gyékény szőnyeget fölhajtotta, látni lehetet még a köveken a- rovátkoltságot, hogy a lovak patája el ne csússzék. Két kövön pedg a római katonák malomjátéka számára kivájt fi­gura látszott. Nemcsak a római katonák jártak ott, hanem ezeken a köveken volt, a külső udvarban a helytartó itélőszéke, a Gabbatha. Kézmosás közben itt ítélte el Jé­zust keresztre. Ezekre a kövekre csörgött Jé­zus vére s itt vette fel a keresz­tet. Hirtelen összeácsolt, durva fenyőfakereszt volt. Nem értek rá csiszolgatni, mert sietni kellett a csillag felkeltéig. A kereszt nem egészen olyan volt, mint ábrá­zolni szokták, hanem T formájú. Egy szál gerenda és ennek a tetejébe verték a kereszt ágat. Teteje tehát nem volt, csak az a fa tábla, melyre Pilátus mondatát Íratta. Közben visszamegyünk a tér­ségre, ahol már összejöttek a keresztutat járók. Itt az első ál­lomás ; a ferencrendi guardián imádkozik elő. „Dicsérünk téged és áldunk, mert szent kereszted által megváltottad a világot !* Letérdelünk, Pater noster. Úgy megy ott is, mint idehaza. Nyil­vános utcához halad a szomorú menet. A járókelők nem törődnek velünk. A térdelő hívők között képesek keresztül hajtani szama­rukat, vagy tevéjüket. Közben a szokott módon kiabálnak: Anááá, Anááá . . . Egy arab katonaféle megy a menet előtt és suhogtatja korbácsát. Erre mégis elér egy- kis eredményt. A kis csapat azonban áhítattal halad a görön­gyös, girbe-görbe utakon. A stá­ciókat a házak falára irt római számok jelzik csupán. Egyedül a Veronika házánál van egy kedves szoborcsoportozat. Emelkedik az ut, kőlépcsőkön kell felmenni. A négy utolsó állomás bent van a Szent Sir templomban. A kálvária Golgota (koponyák helye) nem hegy, csak emelkedés. Jézus ide­jében a város falain kívül volt. (Ugyanis Jeruzsálemet kb. 65 m. magas kőfal veszi körül, mint akkor.) Most azonban a város közepén, a falakon belül van a Golgota illetve a Szent Sir templom, mivel Herodes Agrippa a falakat kitolta egy kissé. Mélységes csönd és áhitat van a templomban. Ez a hely a szentföldi zarándokok legfőbb céljai. A Szent Sir ba­zilika, mely bizony kívül és belül is düledezett, három magassági szintben van. Legmagasabb része a Keresztrefeszités helye, középső Jézus sírja s a legalsó Szt. He­léna kápolnája. Amint bemegyünk a templomba, 18 meredek lépcsőn kell felmenni a Kálvária hegyére. Három oltáf

Next

/
Oldalképek
Tartalom