Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)

1932-01-05 / 3. szám

XV. évfolyam 3. aac^m Ára 12 fillér «932 Január 5 Kedd. Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC szerlcesztöség és KiaflóMvatal: Zalaegerszeg, széclenyi-tér 4. Telelőn: 128 szál. — FioKKiadoliYatal: Keszthely, Petö-n, 9, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizet é s i árak : egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7’20 pengő. Ä nagy politika boszorkánykonyhájában forr az üst, hogy abból megszilárdultan kerüljön ki Középeurópának, a Dunamedencének békéje. És, ha megfelelő arányban adták össze az üstben forró anyagokat, akkor várhatják is a kellő eredményt. De, ha valamelyik alkotórészből csak a legkevesebb is hiányzik, akkor már nem kapjuk meg azt, amit várunk. Mit is akar hát a nagy poli­tika ? Magyarországnak, Ausztriá­nak és Csehországnak gazdasági együttműködését, amiből — ki tudja, hova vezet az út? — még talán politikai együttműködés is származhatik. Amint azonban az üstbe helyezett anyagok arányát ismerjük, épenséggel nem számít­hatunk arra, hogy kifő az, amire várunk s amire a nagy politika számit. Ez a Magyarország, ame­lyet most össze akarnak főzni két szomszédjával, Ausztriával, meg Csehországgal, sohasem engedi megalakulni azt a szilárd tömböt, amely itt a békét, egyetértést, boldogulást jelentené. Nemcsak politikai, de gazdasági tekintet­ben is elképzelhetetlen egy olyan szövetség, amelyben a trianoni Magyarország szerepel. Mindenki rokonszenvesen beszél ennek a dunai szövetségnek megalakításá­ról, mert sokat várnak tőle; Be­nes már hetek óta udvarolgat a magyaroknak; most legutóbb az oláhoknál nyilatkozik meg a jó­indulat a terv iránt, csak az a bökkenő, hogy úgy a cseh, mint az oláh vélemények a mai hatá­rokról beszélnek. Először rózsa­színűnek festik a jövőt, imák ar­ról a boldogságról, amelyben majd fürödnek a Dunamedence népei, ha a tervezett szövetség megalakul, azonban nem felejtik el hangoztatni a mai határokat, amelyekbe — szerintük — már mindenki belenyugodott. Hát erre természetesen nem lehet más vá­laszunk, mint az, hogy abból a szövetségből semmi sem lesz. Előbb revízió és csak azután jö­het szóba a többi. Olyan orszá­gokkal, amelyek teljesen jogtala­nul raboltak ' el tőlünk hatalmas területeket s amelyek éhhalálra kárhoztattak bennünket, nem ül­hetünk le egy asztalhoz tárgyalni — szövetség megkötése céljából. Most sem mi kezdtük a dolgot, hanem ők. Mi csak rámutattunk arra, hogy lehetetlenség a nehéz­ségekből kilábolnunk, amig vissza nem adják területeinket; a szom­szédok ellenben keresik barátsá­gunkat, mert még megcsonkitott- ságunkban is olyan tényezőknek tekintenek bennünket, akik nélkül az ő válságuk sem oldható meg. A nagy politikának tehát le kell vennie az üstöt a tűzről. Le bi­zony ! És más arányban kell a béke alkotórészeit összevegyiteni, hogy abból a masszából kiváljék az, amit tulajdonképen főzni akartak. Láthatják, hogy Trianon­ban sem keverték az anyagokat a megfelelő arányban, azért állott elő a mai tarthatatlan helyzet. Ha tehát azt belátják, hogy hibás volt a keverési arány, változtas­sanak azon. Vizsgálják meg ala posan, milyen tulajdonságaik, mi­lyen vegyi értékűk van az össze­tűzésre szánt anyagoknak, vagyis milyen jogaik vannak az egymás­sal barátkozni kivánó országok­nak és csak azután lássanak a szervező munkához. Mi nem vol­tunk soha, nem vagyunk most sem a békés megegyezés ellen­ségei, de, ha valakinek szüksége van ránk, az teljesítse először velünk szemben fennálló kötele­zettségét, adja vissza először jog­talanul eltulajdonított kincseinket. Hisz úgyis látják, hogy addig csak nyomorgás az élet, amig Magyarország széldaraboltan fek­szik, mert a bitorlók nem képe­sek megemészteni a leharapott darabokat, amelyek máris annyira megfeküdték gyomrukat, hogy mozdulni is alig tudnak. Ne is invitáljanak bennünket nagyobb jelentőségű, hosszabb időkre ki­ható tárgyalásokra addig, amig a revizió kérdését el nem intéztük. Mi revizió nélkül, régi határaink visszaszerzése nélkül nem érez­zük magunkat teljes országnak, nem érezzük jogosítottaknak ma­gunkat arra, hogy a szomszédok és protektoraik által kívánt olyan szerződésekbe menjünk bele, amelyeket nem a magyar nemzet összessége nevében kötünk. Ezt meg kell értenie a nagy politiká­nak, ha rendet és békét óhajt. A kisgyülés ma tárgyalta a kormányzóhoz intézendő föliratot. A főiirat holnap kerül a törvényhatósági bizottfég elé. Vármegyénk decemberi körgyü- lése Farkas Tibor dr javas­latára elhatározta, hogy a kor­mányzóhoz fordul felirattal, amely­ben azt kéri, hogy az államfő adjon olyan irányt a kormány és országgyűlés működésének, mely­nek követésével az ország mai súlyos állapotából kiemelhető le­gyen. A közgyűlés 5 tagú bizott­ságot választott a felirat megszer­kesztésére. Ezt a feliratot tárgyalta a mai rendkívüli kisgyülés, melyet Gyömörey György főispán délelőtt fél 10 órakor nyitott meg. A Hiszekegy elmondása után a főispán a múlt kisgyülésnek egy incidensét intézte el, majd Brand Sándor dr. főjegyző fölolvasta a kormányzóhoz inté­zendő f ö 1 i r a t szövegét, melyhez elsőnek T h a s s y Kristóf dr. szólott. A főjegyző és a szerkesztőbizott­ság — úgymond — tudásának szine-javát adta a felirathoz, mely ellen sem koncepció, sem stilus tekintetében kifogást emelni nem lehet. Benne van minden, aminek benne kell lennie. Lehetne ugyan talán egy-egy mondatot itt- ott betoldani, de ez a stilus és a tar­talom rovására menne. Nélkülözi a pártpolitikát s azért javasolja, hogy fogadja el a kisgyülés s ajánlja elfogadásra a közgyűlés­nek is. B o s n y á k Andor is hasonló szellemben szólal föl. A konzer­vatív állami és társadalmi rend­nek főbiztositéka az őstermelő osztálynak jóléte és megelégedett­sége ; ez a jólét és megelégedett­ség azonban ma hiányzik. Mivel a fölirat olyan intézkedéseket kér, amelyekből az agyonterhelt gazda­társadalomra nézve a reménynek egy szikrája csillan elő, változat­lanul kéri az előterjesztett fölirat elfogadását. Bizton remélhető, hogy a kormányzó meg is hall­gatja kérelmünket. Indítványozza, hogy a föliratot az alispán veze­tésével küldöttség adja át a kor­mányzónak. Gyömörey György főispán megállapítja, hogy a kisgyülés egyhangúan magáévá teszi az elő­terjesztett föliratot s azt elfoga­dásra is ajánlja a közgyűlésnek. Szívesen közbenjár, hogy a kor­mányzó a küldöttséget fogadja. Ha azonban ennek alkotmányjogi akadályai volnának, akkor a föl­irat a kormány utján kerül a kor­mányzóhoz. Különösnek találja egyébként, hogy Bosnyák őt (a főispánt) a küldöttségnél mellőzni akarja. Bosnyák Andor erre meg- magyaiázza, hogy neki ez szán­dékában nem volt; de ő úgy vélte, hogy a fölirat mintegy panaszirat s igy az volna a fur­csa, ha azt a főispán, a kormány exponense adná át az államfőnek. Készséggel korrigálja javaslatát, hogy a küldöttséget a főispán vezesse az államfőhöz. S z a 1 a y Gyula dr. tiszti fő­ügyész annak a véleményének adott kifejezést, hogy a kormányzó előtt ilyen alkalmakkor jelen kell lenni a felelős kormány tagjának, vagy képviselőiének. A kisgyülés ezután köszönetét szavazott a főjegyzőnek és a szer­kesztő bizottságnak a fölirat megszerkesztéséért s javaslatot tesz a közgyűlésnek abban az irányban is, hogy a küldöttségbe válassza be a szerkesztőbizottság tagjait, továbbá Pálfy Zsigmondot (Balatonfüred) a kisgazdák, és Thassy Kristóf dr.-t a közép- és nagybirtokosok képviseletében. Ezután áttértek • a többi tárgyakra. A tárgysorozatnak 39 pont­ját, amelyek majdnem kivétel nél­kül községi ügyek voltak, minden vita nélkül letárgyalták s a napi­rend során kihirdették Horváth Imre dr. zalaegerszegi kórházi al­orvos, Koch Gyula dr. zalaszent- gróti és Mikola László dr. gelsei magánorvosok, valamint Kasztensz Gusztávné mihályfai körbába ok­levelét s az ülés fél 11 órakor befejeződött. Ünnepi istentiszteletek sorrendje Vizkereszkor a keszthelyi kármelita templomban. Január 6-án Vizkereszt napján ünnepli a Kármelita Rend a ve­zetése alatt álló „Kis Jézus Tár­sulat“ főünnepét. Az istentisztele­tek sorrendje ez alkalommal a következő lesz: Január 5-én d. u. 723 órakor, énekes vespera; 5 órakor ünne­pélyes vizszentelés, utána litánia szetség kitétellel. Január 6-án, Vizkereszt napján: reggel 7 órakor énekes szent mise. Utána a Rendház tagjai a főol­tárhoz viszik a kis Jézus szobrát körmenetben. 9 órakor ünnepi nagymise. Csendes misék 8 és 11 órakor. A 6 órai mise elma­rad. Délután 723 órakor énekes vespera. 5 órakor szentbeszéd, litánia, utána kis Jézus körmenet. Január 10 tői kezdve újból minden vasár- és ünnepnap lesz 6 órai szent mise. Ghandit és Patelt letartóztatták» London, január 4. Ghandit reg­gel 3 órakor bombay-i lakásán letartóztatták. A mahatma moso­lyogva fogadta a rendőrfőparancs­nokot, aki 5 rendőrtiszttel jelent meg fekvőhelyénél és átnyújtotta a letartóztatási parancsot. Vallab- hai Patelt, a kongresszus elnökét arra kérte Ghandi, hogy mondja meg a népnek, hogy soha se tér­jen le az igazság és a béke útjá­ról, de ne habozzanak életüket feláldozni a szabadságért. Ghandi a lakása előtt össze­gyűlt többezer főnyi tömeg éljen­zése közben szállott autóba, amely a poonai Yeroswda börtönbe vitte. Ugyancsak letartóztatták Val- labhai Patelt, a nacionalista kon­gresszus elnökét is, aki a nem­zethez intézett kiáltványában azt hangoztatja, hogy az eljövendő harc életre-halálra megy, de re­méli, hogy a nép meghozza a legnagyobb áldozatot is. A kon­gresszus elnökévé Bábu Rajendru Prasadot nevezte ki. Azt hiszik, hogy rövidesen kormányrendelet jelenik meg, amely a nacionalista kongresszust tiltott szervezetnek nyilvánítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom