Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)

1932-03-17 / 62. szám

2 Zalamegyei Újság 1932 március 17. A zalaegerszegi vendéglősök üzletük lebecsülése ellen tiltakoznak. A gazdasági felügyelőnek ez a jelentése hétfőn élénken foglal­koztatta a közigazgatási bizottsá­got. Farkas Tibor dr. rámu­tatott a lehetetlen tejárakra. Az Országos Tejszövetkezeli Központ 7 és fél filléres árakat számol el, de tud eseteket 6 filléres tejárról is. A tejkérdés legutóbbi rendezése csak Budapestre és környékére jó, viszont Zalára már nem hat ki. Akadálya a jó értékesítésnek a konkurrencia hiánya is, Gyömörey György főispán rámutatott, hogy az új tejipari engedélyek kiadását abban az el­gondolásban korlátozták, hogy a telepek elszaporodása megrendít­heti a vállalatokat és a gazdák esetleg elvesztik az eladott tejért járó pénzüket. Véleménye szerint ezt a korlátozást meg kellene szüntetni az egészséges kon- kurrericia érdekében és helyette kötelezzék a vállalatokat, hogy egyhavi tejforgalomnak megfelelő összeget helyezzenek biztosíték­ként letétbe. A bizottság elhatározta, hogy ilyen irányban fel is ir a föld­művelésügyi miniszterhez, akitől egyúttal kéri a nagykanizsai vaj­feldolgozó telep felállítását, to­vábbá a Balaton tejkérdésének rendezését. Országúti támadás Andráshida közelében. Hétfőn délután a vásárról haza­térőben négy — állítólag mileji (egyesek szerint rózsásszegi) — legény, az egyik ólai korcsmába tért be borozni. Ugyanebben a vendéglőben kocintgattak a jó vásár örömére a teknős cigányok is. Bogdán Mihály, az egyik ci­gány ugyanis állítólag eladía a lovát 109 pengőért s hogy az összeget kikerekitsék, siettek a 9 pengőt a korcsmában leinni. Az említett négy legény látta a cigányok jó mulatozását, talán látták náluk a pénzt is, vagy leg­alább hallottak róla beszélni, mert amikor a cigányok gyalog t elmentek, kis idő múlva ők is utánok igyekeztek kocsin és And­ráshida közelében el is érlék a cigányokat. Eddig ismeretlen okok­ból összevesztek s Bogdán Mi­hály 55 éves cigányt úgy össze­verték, hogy a mentőknek kellett a zalaegerszegi kórházba szállítani. Vájjon a verekedés hogyan és miért történt, azt még megállapí­tani nem sikerült. A cigányok azt állítják, hogy a legények a 100 pengőért támadták meg őket, amit e! is raboltak. A csendőrség nyo­mozást indított az ügy tisztázására. Egy kis ballépés. Modern zenés vígjáték 10 felv. Főszereplők: Renate Müller, Her­mann Thiemig, Hans Brausewet­ter. Bemutatja ma az Edison mozi 727 és 729 órakor. Renate Müller az édes, szi­vünkbe férkőzött már a „Mesék az Írógépről“ főszerepében. Újra fészkei ver szivünkben. J ö n ! A szezon egyik legjobb operettje fényes szereposztással Táiícos huszárok Főszereplők: Oscar Karlweiss, Verebes Ernő, Gretl Theimer és Albert Paulig. A „Zalavármegye“ március 10-iki számában foglalkozott az ipartestületi elnökválasztás „elő­futamaival“ és kifogásolta azt, hogy az iparosságnak egyes cso­portjai vendéglőkben, korcsmák­ban tartottak megbeszéléseket és kérdezte, vájjon „ a korcsma vá­laszt-e, vagy az iparos józanság ?“ Erre a közleményre addig vála­szolni nem akartunk, amíg a vá­lasztási mozgalmak hullámai el nem ülnek, nehogy válaszunkat korteskedésnek minősíthesse bárki is. Most azonban, amikor már föltevésünk szerint, — a kedélyek lehiggadtak, kötelességünknek tartjuk — saját és iparunk tisz­tességének megvédése érdekében — a cikkre néhány szerény meg­jegyzést tenni. Bár a cikk nem támad egyenesen a vendéglők és korcsmák ellen, de mégis olyan nak tünteti fel azokat, ahol köz­ügyekben megbeszéléseket foly tatni szégyenletes és az ügyre nézve lealázó volna. Már maga a cim, amely szembeállítja a korcs­mát az iparos-józansággal, furcsa színben tünteti fel iparunkat, me­lyet mi épen olyan buzgalommal, olyan tisztességei és mondjuk ki — olyan keserves küzdelemmel gyakorlunk, mint többi iparostár­sunk a magáét. Hát lehet és sza­bad és tisztességes dolog a köz­ügyek felől bármelyik iparostár­sunk üzlethelyiségében beszél­getni, ami mindennapi jelenség, csak épen a vendéglőkben és korcsmákban nem ? És, ha eset­leg a vendéglőkben történnek a A múlt év végén és az év ele­jén Zalaegerszegen és vidékén nyilvánvalóan rosszakaratú forrás­ból, tendenciózusan különböző hírek terjedtek el Pehm József apátplébánosról, valamint Fang- ler Béla v. nemzetgyűlési képvi­selőről. A hírek ügyében a ható­ságok is nyomoztak, de az ere­deti forrást nem sikerült megis­merni. Később azután a híreknek több terjesztőjét megállapították. Fangler Béla még az év elején feljelentette az egyik hirterjesztőt, Szép Ferenc szállodatulajdonost, akit a járásbíróság 80 pengőre Ítélt, a törvényszék azonban jog­erősen 200 pengőre emelte fel büntetését. Valamivel később feljelentést tett Szép Ferenc ellen Pehm Jó­zsef apátplébános is, aki ezenkí­vül még rágalmazásért felje­lentette Andrási János bocföldei malombérlőt, Knebel Ferencné zalaegerszegi lakost, tanító özve­gyét, Németh István államrendőr­ségi detektívet, Mrakovics Lajos botfai kádársegédet, Mrakovics István zalaegerszegi Máv munkást, Bogdán Károly ebergényi föld­művest, Gál László zalaegerszegi géplakatost és Gál József cipészt. A járásbíróság ma délben tár­gyalta a kilenc vádlott ügyét. A tárgyaláson a főmagánvádló kép­viseletében Hindy Zoltán dr. fő­megbeszélések, azért megrovás illeti úgy a megbeszélésen részt­vevőket, mint a vendéglőket és korcsmákat ? És, mert ilyen meg­beszéléseket folytattak az iparosok egyes iparostársaik üzletében, azért ezeket az üzleteket ki kell pellengérezni, mintha az azokban történt összejövetelek tiltott gyü- lésezések volnának ? Hiszen po­litikai körök, előkelő egyesületek, bajtársi, vitézi, kulturális össze­jövetelek színhelyei is rendesen a vendéglők, mert oda szabad a bemenet, ott nem kell teremért, fűtésért, világításért súlyos pen­gőket fizetni. Mindezek figyelembe­vételével megértheti tehát a nagy közönség, hogy az említett cikk reánk vendéglősökre, korcsmáro- sokra nézve határozottan sértő s igy érthető az is, ha a mi ipa­runknak ilyen lekicsinylése ellen tiltakozunk. Mi mindenkor megtiszteltük iparostársainknak foglalkozását, elvárhattuk volna tehát, hogy épen ezért minket is megbecsül­jön az illető lap, amely tudomá­sunk szerint eddig még más iparról nem nyilatkozott igy és nem állított szembe egyetlen ipar­ágat sem az iparos józansággal. Végtelenül sajnáljuk, hogy mind­ezeket a nagy nyilvánosság előtt el kellett mondanunk, de tisztes­ségünk követelte ezt. A zalaegerszegi vendéglős szak­osztály nevében : Ekhamp Kálmán elnök. városi ügyvéd jelent meg A bíróság először Szép Feren­cet hallgatta ki. Vele szemben az a vád, hogy a múlt év december 14-én a városházán N. Szabó Gyula hírlapíró és Fülöp László dr. városi tanácsos jelenlétében ezt mondotta : „Hallották-e, hogy mi újság ? Pehm Józsefet és Fangler Bélát a jugoszláv határon elfogták. Agyba-főbe verték mind a kettőt.“ Amikor N. Szabó Gyula kifejezést adott annak, hogy nem hiszi az elmondottakat, Szép rán­tott a vállán és gúnyosan mo­solygott. Szép Ferenc a tárgyaláson a személyi adatok felvételénél négy büntetést ismert be. A főmagán­vádló képviselője erre becsatolt egy jegyzéket a vádlott ellen ed­dig folytatott bírói eljárásokról. Eszerint Szépet becsületsértésért és rágalmazásért Zalaegerszegen 8 esetben ítélték el jogerősen. A szombathelyi törvényszék határ- ! vámjövedéki kihágás miatt pénz- büntetést szabott ki rá, a kör­mendi járásbíróság pedig becsü­letsértésért ítélte el. Szép a ki­hallgatás során a. zalaegerszegi büntetéseket elismerte vitéz Man- dits László dr. járásbiró kérdé­seire, a vasmegyei büntetéseket azonban tagadta. Ezután Szép Ferenc úgy mondta el a történteket mint a Fangler­féle perben, hangoztatván, hogy csak a hallott dolgokat adta to­vább. Fülöp László dr. városi taná­csos, tanú szerint Szép azt kér­dezte tőlük: hallották-e, hogy Pehm apátot és Fangler Bélát a jugoszláv határon 40 ezer pengő kicsempészése miaft elfogták és összeverték ? N. Szabó Gyula betegsége mi­att a tárgyaláson nem jelenthetett meg, ezért a főmagánvádló kép­viselője kérte újból való megidé- zését. Andrási János, aki régebben ta­nító volt, de állását elvesztette, elmondotta, hogy a kommun után izgatásért másfélévi börtönre Ítél­ték, egy esetben pedig becsület- sértésért volt elitélve. A vád ellene az, hogy január elején a posta­autóbuszban egyik utasnak azt mondotta, hogy Pehm apát na­gyobb összeget akart kicsempészni, áilitása szerint a királyi család­nak, de hite az, hogy saját cél­jaira. Lefogták, pár napot ült is a határon. Hallotta, hogy már káp­lán valahol, de ez úgy látszik, nem igaz, mert még itthon van. A vádlott elismerte, hogy be­szélt ilyesmit, de csak hallott dolgokról. Azt mondotta, hogy az apátplébános, mint hallotta, 5 akós hordóban ezüstpénzt akart kicsempészni állítólag a királyi családnak. Mást nem mondott. Szirmai Géza dr. orvos tanú megerősilette a vád állításait és hangsúlyozta, hogy nagyon felhá­borodott erre a beszélgetésre. Knébel Ferencnével szemben a többiekhez hasonló a vád. A vád szerint Knébelné Németh István államrendőrségi detektivtől hal­lotta a híreszteléseket, aki azt mondotta volna, hogy erről táv­irat is jött a rendőrségre. Kné­belné lényegében elismerte a ki­jelentések megtételét, de tagadta, hogy a hirt Németh detektivtől hallotta volna. A tanuk azt mon­dották, hogy Knébelné előttük a detektivre hivatkozott. Németh István detektív, akit szintén vád­lódként hallgattak ki, kijelentette, hogy nem mondott semmi ilyent Knébelnének. Nem is mondhatott volna, mert hiszen ilyen távirat a rendőrségre nem jött. Egyébként ő felettesének megbízásából épen nyomozó munkát végzett e hí­resztelések ügyében. A többi vádlottak nagyjában elismerték az ellenük emelt vádat, s mind azzal védekezlek, hogy nem voltak rosszhiszemüek. Kol- larics Ferenc botfai tanító, tanú Mrakovics Istvánra vonatkozóan azt mondotta, hogy tudomása szerint Mrakovics tervszerűen, valami titkos központból szállítja a valótlan hireket. Azt nem tudja, hogy van-e megbízása valamilyen politikai szervezettől, de azt látja, hogy mindig Népszavával a kezé­ben jár. Mrakovics azt is mondta, hogy Pehm apátot mán le is deg­radálták káplánnak. Szabó Gyula mileji plébános, aki előtt Bogdán Károly az inkri­minált kijelentéseket tette, elmon­dotta, hogy Bogdán mély meg­döbbenés hangján mondotta el neki a hireket. Bogdánt derék, vallásos embernek ismeri. A tanuk kihallgatása után Hindy Zoltán dr. iratokat csatolt be Szép Ferenc előéletére vonatko­zóan. Az iratokkal igazolni kí­vánja, hogy épen Szép, aki most csempészési hireket terjesztett, Kilenc vádlott került ma a járásbíróság elé Pehm apát megrágalmazása miatt. A pénzcsempészési hírek ügyében a bíróság március 30-án folytatja a tárgyalást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom