Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)

1932-02-21 / 42. szám

2 Zalamegyei Újság 1932 február 21. „Én tükre vagyok minden mosolyoknak“, — Beszélgetés Mécs Lászlóval. — (Mécs László: A gyermek játszani akart). A szombathelyi kultúrpalota zsú­folva. Berobog Sabaria köveire a zalaegerszegiek csapata. A palota előtt autók sora. Csak egy pillan­tás a gépekre és jóleső érzéssel könyveljük el, hogy közöttük a miénk veretlen. Bent a pódiumon délszaki növények díszében s a testvérszivek százai ünnepi öröm­ben várják a XX. század Tinódi Lantosát, a végvárak harcos pap­poétáját : Mécs Lászlót. Ölelésében érzem az Éiet melegét. — Megismer? — Két év, száz év nem idő arra, hogy a baráti sziveket elfelejtsem. (Aztán Egerszegre fordul a szó.) Még ma délben a rendházban (a premontreieknél) is azon tanakod­tam, hogy tudnék hozzátok menni. De most lehetetlen. Holnap fél kilenckor már megyek Gyulára, onnan Szegedre. Ha négy héttel előbb izentek! ... De nincs baj. Husvéi után, április elején jövök és akkor első lesz Egerszeg . . . A pódiumon feltűnik a Kultur- egyesüleí irodalmi szakosztályá­nak szeretett elnöke: Székely László. Konferál. Költő a költő­ről. Mikor utána föllép a fehér- reverendás próféta, percekig zúg az orkán. Rokon ez a zúgás a pünkösdi viharral. A költőnek szavalnia kellene most, de nem ezt teszi. Egyszerű szavakkal be­szélni kezd. De amit mond, az reveláció az egész Dunántúlnak. — Úgy ismerem a Felvidék és Erdély irodalmát, mint a tenye­remet és épen ezért mondhatom Önöknek, Hölgyeim és Uraim, hogy Dunántúl irodalma több, mint akár a Felvidéké, akár Er­délyé. Mennyi erő, íz és zamat van Dunántúl íróiban! Kár, hogy Önök nem látták meg eddig ezt a nagy kincset, kár, hogy Mécs Lászlónak keli jönnie, aki rádöb­bentse Önöket a saját erejükre. És halálos vétek, hogy még rm'ndig nincs Dunántúli Helikon . . . Sze­ressék meg és értékeljék azokat, akik az Önök soraiból nőttek az Ige erős harcosaivá. Ez volt az exordium. És utána megkondult ar pap*poéta piros szívharangja. Áradt és zengett ez a hang, szélesült, erősült, végig­hullámzott az egyszív-egylélek tö­megen. A hullámokból egymás után merültek fel ártatlan gyermek­arcok, királyfiakat nevelő édes­anyák és hordáréíetet élő édes­apák arca, leesett verebet simo­gató pesti vak rikkancs kézmoz­dulása, proletárok penészszagú élete és az Élet rohanása a Halál autóján. A tömegben még van lélek. Nem volt neki elég 15 vers. Hiába volt vége a műsornak, nem mozdult senki s Mécs Lászlónak még háromszor kellett feljönnie a pódiumra — zúgatni a szívharan­got. Mikor búcsúzunk, még ragyog a szeme : A viszontlátásra nálatok, Egerszegen. így volt ez Szombathelyen. Hogy lesz Zalaegerszegen ? T. I. — Tavaszi kabát szövetek leg­olcsóbban szerezhetők be a Schlitz Áruházban. Krónika. Megszületett egy új ország Háborúnak hevében. Független lett Mandzsúria Japánok jókedvében. Jaj, de milyen egy ország ez ! Azt mondják, köztársaság, De, ha ves^k jól szemügyre, Hát egy kicsi császárság. Mert, ki császár volt Kínában, Elnök most Mandzsúriában Ám nincsenek kínjai, Hisz ő már nem kinai. Fáraónak füstös népe Azt tévé föl magában, Hogy naponként vizitelget A városnak házában. Fűtik ottan a folyosót, Melegedni mennek hát, Mert a szegény cigány népség Sem szenet nem kap, sem fát. Kis meleget ott gyűjtenek, Ahol nekik is fűtenek. Nagy a hideg, úgy látszik, Ha a cigány is fázik,5: Zalaegerszeg városszabályozási terveit már régebben elkészítették, de azoknak kivitelezése csak las­san történhetik meg. A tempót a pénz diktálja. Pénz pedig nincs. Azonban az inségmunkák kereté­ben mégis sikerül lehetőséget ta­lálni arra nézve, hogy ezek a ter­vek részben kivitelre kerüljenek. A hosszantartó kemény fagy a földmunkálatokat erősen hátrál­tatja, azért nem veheti a város teljesen igénybe azt a munkaerőt, mely rendelkezésére áll s most az inségmunkák csak a régi vil­lanytelepi gépház- betonalapzatá­nak felszedésében s az így nyert hatalmas mennyiségű anyagnak uícajavitásra való felhasználásában merülnek ki. Sorrend szerint a Biró Márton , Apponyi- ésjákum- utcák, valamint az úgynevezett Átlós útnak kocsijárója kerül meg­javításra. Az Átlós útnak megépí­tésével Óla és a vasútállomás között létesítenek rövidebb köz­lekedési utat. Az Átlós-ut 01a legnyugatibb pontjától húzódik a Temető-utcáig s ide vagy az új temető régi bejáratától nyugatra, egy, ma is meglevő utón át, vagy pedig a Szent József szobor mel­lett a városi épületek között nyi* lanék ki. Ebbe a hosszú útba torfcolik majd több, észak-déli irányba haladó új utca a város­nak beépülés alatt levő nyugati részéről. Ezideig csak a Biró Márton- utca rendezése kezdődött meg, mert erre van legnagyobb szük­A Központi Statisztikai Hivatal kiadásában most jelent meg a legújabb statisztikai évkönyv, amely az 1928 30. évekről tartal­maz adatokat A könyvben az érdekes egészségügyi, kulturális, gazdasági és egyéb adatok egész tömegét találhatjuk Zala megyére vonatkozóan is. A fontosabb ada­tokat az alábbiakban ismertetjük: Köhög, prüszköl minden ember, Influenzás az idő. S hogy ajánlnak orvosságot, Az mosolyra déritől Senkinek sem tanácsolják, Hogy feküdjék ágyába, Hanem teát és forralt bort Öntsön bőven magába. Ez orvosság hát kelendő, Soh’ sem is volt megvetendő. S ha úgy tetszik, használjuk, Talán hasznát is látjuk. Kemény fagyot ily sokáig Már régen nem élveztünk. Ámde ennek ellenére Nagyon gyegén pénzelünk. Mindenki csak azt mondotta, Akkor fizet, majd ha fagy, S leghangosabb adósom is Szépen a faképnél hagy. Ha te úgy, hát én is csak úgy, Hitelezőm, te csak aiudj’, Ha pénzem lesz, fölkeltlek ség. Nedves időben ugyanis ez a széles utca egész sártenger, ahol sem gyalogszerrel, sem ko­csin nem lehet közlekedni. A vá­ros természetesen nem veheti ma­gára az utcának egész szélessé­gében való rendezését, hanem csak a kocsiutét s ettől a házakig terjedő sávot két részre osztja. Minden ház előtt lesz kis élőkért, mint az a falvakban szokás, az élőkért és kocsiút között pedig a gyalogjáró. Az előkertek bekeríté­sére szolgáló élősövényt a város ingyen adja a háztulajdonosoknak, akiknek azután gondozniok kell az előkerteket. Azt hisszük, ezt a kis munkát szívesen teljesítik is a háztulajdonosok, mert egyrészt csökken a portermő felület, más­részt pedig rendezett, virágos ut- cájok lesz. Csinos, falusi utca. Ideje is már, hogy ennek a tágas, népes utcának képe megváltozzék s hogy ott a személy- és kocsi­forgalom minden időben akadály nélkül legyen lebonyolítható. Kap tehát a város egy szép falusi ut­cát, mely díszére válik a város­nak s a város ezekkel a munká­latokkal párhuzamosan fásitja is azt. Az Apponyi-utcán mást nem végeztet a város, csak az említett anyagból ad burkolatot a kocsi - útnak. Hasonlóképen a Jákum- utcán is. Az Átlós útnak jut a maradék. De hát ennek a teljes kiépítése ma még nem olyan sür­gős, hogy miatta más, régi, tel­jesen beépített utcákat hanyagol­hatnának el. Zala megyében a trachomával fertőzött községek száma 1928-tól 1930-ig 84-ről 131-re, a betegek száma pedig 2.835-ről 5.302-re emelkedett. Ennél több több tra- chomás beteg csak Pest várme­gyében volt. Azóta, mint ismere­tes, Zalában lényeges javulás történt és jelenleg a trachomások száma alig haladja meg a kétez­ret. A nagyarányú csökkenés leg­jobban mulatja, milyen erőteljes küzdelmet folytattak a megyei hatóságok e betegség ellen. Adatokat találunk a zalai gyógy­fürdők 1930. évi forgalmáról is. Ebben az évben Balatonfüreden 5.971 állandó belföldi és 321 állandó külföldi, továbbá 2,367 ideiglenes belföldi és 438 ideig­lenes külföldi vendég fordult meg. Hévizfürdőn volt 2.130 állandó belföldi és 67 külföldi, valamint 361 ideiglenes belföldi és 53 külföldi vendég. Keszthelyen meg­fordult 3.103 állandó belföldi és 883 külföldi vendég, 6 544 ideig­lenes belföldi és 883 külföldi vendég. 1930 ban Zalában épiteltek 756 új lakóházat 1.204 szobával. Az építkezés terén Zala megye országos viszonylatban is nagy eredményt mutal fel. A könyv egyik rovata a ben­zinkutak forgalmáról számol be törvényhatóságonként. 1930-ban Zalában a benzinkutak 8.105 hek­tóliter benzint adtak el. Ezt a mennyiséget csak a fővárosban, Pest megyében, Jász-Nagykun- Szolnok vármegyében és Győrben múlták felül. A benzinfogyasztást Zalában mindenesetre jórészt a fürdőélet növelte meg ennyire. 1930-ban a megyében 73 ezer kát. hold földbirtokra összesen 11.643.386 pengő jelzálogkölcsönt nyújtottak, bérházakra és gyárakra pedig 124 ezer pengőt. A jelzá­logos kölcsönök túlnyomó részét Budapesten székelő intézetek nyúj­tották. Érdemes megemlíteni, hogy Zalában aránylag kicsi a jelzálo­gos kölcsönök összege. Fejér me­gyében ez az összeg 37 millió, Békés megyében pedig 30 millió pengőre rúg. Az 1930. évben Zalában 133 tüzeset volt. A károsultak száma 178, az okozott kár 775 ezer pengő, amiből a biztositó társa­ságok 202 ezer pengőt téritettek meg. Érdekes a könyvben található bűnügyi statisztika. A megyében 1930-ban összesen 2.400 személyt ítéltek el. Legtöbb ítéletet hoztak lo - pás, becsületsértés, valamint testi­sértés miatt. A vallás elleni cselek­ményeknek; Zalában, hála Isten, nincs talajuk. Ilyen cselekmény miatt csak hét embert ítéltek el. Ezzel szemben Veszprém megyé­ben 144 személyt. Painlevé visszaadta megbízatását. Páris, február 20. Painlevének a koncentrációs kormány megala­kítására irányuló tárgyalásai si­kertelenek maradtak, ezért éjfél után visszaadta megbízatását a köztársasági elnöknek. A kudar­cot a középpártok visszautasító magatartása idézte elő. A radikális pártok hajlandók lettek volna a Painlevé kormányt támogatni. Hóviharok Romániában. Bukarest, tebruár 20. Dobrudzsá­ban a hóvihar újból oly erővel tombol, hogy a vasutvona'akat betemette. Giurgiunál a Lima befagyott. És tán ki is fizetlek. Ipszilon. Városszabályozási munkálatok az inségakció keretében. Szép „falusi“ virágos utca lesz a Biró Márton-utca. Érdekes statisztikai adatok Zala megyéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom