Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)

1932-01-15 / 11. szám

XV. évfolyam II. «xim. Äl*a 12 fillér igs2 Január 15 Péntek, Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. —— ———B W———II mill III—BMBWMMMMMBHMBMMWM—MW— szerkesztőség és KiadóMTatal! Zalaegerszeg, SzéclieD7i_tér 4. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő Telelőn: 128 szál. — FiÓtíiadólliTatal: Keszthely, Petö-l. 9. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. negyedévre 7*20 pengő. ■uHiniawHBaHHMiBgBHaaaHBBHHMMiraiBHDiannHBaaManBnHBHaBnBBBaiaBnnBHBHaBHBMMi Ugrásra készen áll a szociáldemokrata tábor, mert azt hiszi, hogy a mai nagy Ínség és nyomor milliókkal sza poritja híveit. Ezért vett magának bátorságot az egyik főszocialista, Szeder Ferenc arra, hogy Pest­megye közgyűlésén minősíthetetlen támadást intézzen a Szentatya el­len. Megkapta rá a választ a ka­locsai nagypréposttól, Horváth Győző fölszentelt püspöktől, majd Váry Alberttői, a nagyszerű jo­gászembertől, de ez a vakmerő­ség mégis gondolkodásra készteti az embert. Nemcsak a katolikust, hanem mindenkit, aki a tőkés termelési rendet nem akarja a bolsevizmussal fölcserélni. A bol- sevizmusból pedig nem kérünk. Volt már részünk benne egyszer. Épen eggyel többször, mint kel­lett volna, tehát elég volt belőle. Megállapíthattuk, hogy mit adott a népnek. Semmit. Csak mindent elszedett tőle. Elszedte nemcsak a testi, de a lelki javakat is és különösen a lelki javakra, a lelki kincsekre utazott és utazik, amint azt az oroszországi példák is iga­zolják. A kapitalista termelési rendnek sok bűne, sok hibája van; ez ta­gadhatatlan. Méltatlanságot követ el az emberrel szemben, de min­den bűne mellett sem aljasitja le barommá. Mig a bolsevizmusnak első és főtörekvése, hogy mindent verjen ki az ember szivéből, ami őt emberré teszi s azután éljen állati módon, egyedül csak a tes­tének. Az életnek szabályozója a kancsuka, a börtön, a kötél, meg a golyó. Mást a bolsevizmus nem ismer. És Szeder elvtárs azt mon­dotta, hogy a római pápa a bol­sevizmus rendszerével is hajlandó egyezményt kötni! Vakmerőségében nem mert volna ennyire menni, ha nem látná elérkezettnek az ő idejöket. Csakhogy nagyon tévednek a szo­cialisták kommunista testvéreikkel együtt, ha azt hiszik, hogy a mai, kétségtelenül elégedetlen elemek a szocializmusban, vagy a kom­munizmusban látják a mai nehéz idők orvosságát. Vájjon miért vá­gyakoznék a nép, különösképen a magyar nép a szocializmus, a bolsevizmus után ? Csak azért, hogy a hivatalokból kiüldözhesse a szakképzett embereket s foglal­kozásukat megunt, vagy mester­ségüket szégyenlő munkásokat ültessenek helyökre? Ez igazán nem lehet kecsegtető valami. Abban pedig senki sem hisz, hogy a szocializmus nagyobb darab ke­nyeret tud adni a szükölködők- nek akkor, amikor termés nincs. A nélkülöző, a koldus, az éhező, a fázó, a rongyos nem kommu­nista is ám ^egyszersmind, mert még nincs előtte bebizonyítva, hogy a szocializmus, vagy Kom­munizmus megszüntet minden bajt, minden nélkülözést és holtra tömi az embereket mindenféle jó csemegével. A nélkülöző nem akarja eladni hazáját, elhagyni Istenét és szivéből nem akarja kitépni a nemes eszményeket ab­ban a reményben, hogy akkor lesz munkája, lesz kenyere és azután majd mindig boldogan él, ha a templomokból mozik lesz­nek, ha eltiltanak minden ájta- tosságot, ha elfeledtetik az em­berrel, hogy Isten a saját képére alkotta s rendeltetését kijelölte. Hogy az elégedetlenkedők kö­zött vannak a felforgatásra hajla­mosak, az tagadhatatlan. Ilyenek­kel mindenütt és mindenkor ta­lálkozunk. De hát arra való az állami szervezet és hatalom, hogy ezeket a felforgató elemeket meg­gátolja akaratuknak érvényesite­Budapest, január 14. A képvi­selőház majdnem négyhetes szü­net után ma tartotta első ülését. Napirenden a 33-as bizottságban és egyéb bizottságokban megüre­sedett helyek betöltése szerepelt. Az ülés megnyitása után Almássy elnök elparentálta Buday Dezsőt. Napirend előtt több felszólalás hangzott el. Homonnay .Tivadar bírálta azt a minisztertanácsi ha­tározatot, amely lehetetlenné tette a magyar versenyzőknek az olim- piászra való kiküldetését, s köz­ben élesen összetűzött a szocia­listákkal. Kérte Homonnay a kor­mányt, hogy változtassa meg el­határozását, s ha nem tudna va­lutát adni, akkor ne tegye lehetet­lenné a társadalmi akciót. Szilágyi Lajos ugyancsak az olimpiai kiküldetésről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az olimpiá- szon való részvétel nagyjelentő- ■ ségü volna. Károlyi Gyula gróf miniszter- elnök válaszolva a felszólalásokra Páris, január 14. A radikális Ere Nouvelle sürgeti, hogy kérje­nek Amerikától a legrövidebb időn belül határozott választ arra a kérdésre, hajlandó-e a szövet­ségesekkel szemben fenálló hábo­rús követeléseit elengedni. Ha igen, akkor Franciaország is el­engedi követeléseit hasonló összeg erejéig Németországgal szemben. Amerika vonakodása esetén senki sem tehet szemrehányást Francia- országnak, ha Lausanneben nem lesz hajlandó Németország erő­szakos követeléseinek engedni. A sében és megvédelmezze az állam rendjét. Ennek a kötelességnek most fokozottabb teljesítésére van szükség, amikor — mi tagadás benne — van ok az elégedetlen­kedésre. Azonban, amint eddig, úgy ezután is védelmet nyer az államrend és nem kell félnünk attól, hogy a szocialista, vagy kommunista tábor úgy megerő­södjék, hogy a polgári rend és tőkés termelés helyét a bolseviz­mus foglalhassa el. A hibákat majd csak kijavítjuk valahogy, Szeder elvtársnak durva támadása pedig csak növeli annak a hófehér aggastyánnak tekintélyét és erejét, aki — mint a tapasztalatok iga­zolják — eredménnyel vette föl a küzdelmet Moszkva istentelensége ellen. kijelentette, hogy osztja Homon­nay fejtegetéseit. A Ház legtöbb iagja és a kormány is sajnálja, hogy az intézkedést meg kellett tenni, mert nagy előnyök szár­maznának abból, ha a versenye­ken résztvehetnénk. A főok, ami­ért a kormány e határozatot hozta és amiért azt kénytelen fentartani, az, hogy oly viszonyok között, amikor a kormány kénytelen volt a külföldi fizetéseket felfüggesz­teni és amikor külföldi tartozása­inkat részben nem fogjuk teljesí­teni, akkor lehetetlen, hogy az olimpiai kiküldetésre valutát bo­csássunk rendelkezésre. Ha ide­gen barátaink oly devizákat ad­nak erre a célra, amelyek felett a magyar kormány ellenőrzést nem gyakorolhat, ez ellen semmi kifogása sincs, sőt örömmel venné tudomásul, hogy súlyos helyze­tünk ellenére is lehetővé válna a kiküldetés. Peyer Károly volt a következő felszólaló, aki az OTI szanálásá­nak ügyét tette szóvá. felelősség ez esetben Amerikát terheli. London, január 14. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint Mussolini nem íratta volna meg a háborús adósságok és a jóvátételek eltörlését sürgető le­velet, ha oka lett volna annak feltételezésére, hogy a javaslat nem volna kellemes az amerikai kormánynak. Tény, hogy az ame­rikai államférfiak és a bankárok nem ellenzik, hogy Németország fizetésképtelenséget jelentsen. London, január 14. Sir Walter Layton, aki Angliát a bázeli szak­értői bizottságban képviseli, tegnap este nagyszabású beszédet mon­dott egy banketten a világ pénz­ügyi helyzetéről. Megállapította, hogy amily gyorsan csak lehet, hozzá kellene kezdeni az újjáépí­téshez, de ez egyelőre lehetetlen. A tőke gépezetét nem lehet moz­gásba hozni, amig fennáll az a veszély, hogy a jelen állapotok visszatérhetnének. Az egész prob­léma magja itt keresendő, ezért céltalan volna ideiglenes megol­dásokkal kísérletezni. A kétéves moratórium még rosszabb, mint az egyéves, mert kétéves mora­tórium esetén a bizonytalanság még tovább tartana. Nem helyt­álló az a német felfogás, hogy meg kell semmisíteni az összes háborús tartozásokat, mert vég­eredményben valakinek mégis fi­zetni kell. Ha Németország vala­mely összeg fizetésére hajlandó lenne, akkor kedvező hatású ter­vezetet lehetne összeállítani. A jóvátételi kérdés kiküszöbölése kívánatos volna. Ha Franciország biztosítani akarja pozícióját, akkor leghelyesebb, ha átveszi a veze­tést és indítványozza, hogy szün­tessék meg a jóvátételi kötelezett­séget, illetően korlátozzák a jó­vátételt egy évenként fizetendő, inkább csak névlegesen számitó összegre. A gazdasági újjáépítés lehetetlen a német francia meg­egyezés nélkül. Ily megoldás csak akkor lehetséges, ha ahoz Hitler pártja is hozzájárul. Briand nélkül alakult meg az ujj francia kormány. Páris, január 14. Az uj Laval kormány az éjszaka megalakult. A kormányban Laval a miniszter - elnöki tárcán kívül a külügyi tár­cát is vállalta, mivel Briand nem akarja tovább viselni ezt a tiszt­séget. A hadügyi tárcát Tardieu volt földmivelésügyi miniszter vál­lalta A kabinet többi része leg­nagyobbrészt azonos az eddigi összetétellel. A kabinetnek 24 képviselő és 4 szenátor tagja van. Laval miniszterelnök kijelentette, hogy a leghatározottabban arra kérte a volt külügyminisztert, hogy részesítse továbbra is támo­gatásában a kormányt. Csütörtö­kön ismét tárgyalásokat folytat Briand-nal. A kormány kedden tartja első minisztertanácsát és akkor mutatkozik be a parlament­ben is. A sajtó általában megelé­gedéssel fogadja a gyors kibon­takozást. A jobboldali lapok élénk örömmel üdvözlik Tardieu had- ügyminiszterségét. A Journal sze­rint Franciaország érdekei jó he­lyen vannak Laval kezében. Való­színű, hogy Briand tárcanélküli miniszterséget vállal és ebben a formában támogatja a kormányt. A szociáldemokrata Populaire sze­rint az egész változásnak nem volt más célja, minthogy Briand-t eltá­volítsák a külügyminiszteri székből. Az olimpiai kiküldetések ügye a képviselőház előtt. Csak külföldi támogatással vehetnek részt sportolóink a loaangelesi olimpiáazon. A franciák Amerikára hárítják a felelősséget a jóvátétel i kérdés megoldásáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom