Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)
1932-03-27 / 70. szám
4 Zaiamegyei Újság 1932 március 27. Milyen a véletlen ? Alig múlt pár hete., hogy a Szent István csokoládégyár mintacsomagjai- ról irtunk lapunkban. Valószínű, hogy olvasóink közül is sokan kaptak már múltkori cikkünk megjelenése óta ily kedves kis csomagocskát. Munkatársunk, aki a múltkori cikket közvetlen tapasztalata alapján irta, a napokban Pesten járt és véletlenül a Szent István gyár előtt vitt el az útja. Ha már itt járok, — gondolta magában — legalább megnézem, hogy honnan küldik széjjel azt a sok-sok kakaós és csokoládés mintacsomagot ? A gondolatot tett követte és jelentkezés után szívesen meg- muttak mindent a Szent István gyár különböző osztályain, ahol az egyik helyen a cikóriakávét és malátakávét, a másik épületben pedig a Szent István csokoládéféléket, bonbonokat, továbbá a Szent István kakaót gyártják. Mindezek megtekintése után sor került arra a teremre is, ahol az említett csomagocskák szétküldése történik. Meglepő, hogy mily tömegben mennek innen ki naponta a csomagocskák és mint a kiserő tisztviselő mondja, az a legbosszantóbb, ha a Szent István fejekkel íeleragasztott levelező-lap beküldője elfelejti a legfontosabbat, a saját címét a levelező-lapra helyesen ráírni. Ilyenkor nagy zavarban vagyunk, — mondja a tisztviselő — mert tudjuk, ha a türelmetlenül várt csomag nem érkezik meg, a beküldő kellemetlen következtetést von le szavahihetőségünkről. Meg kellett kérdeznem a kisérő tisztviselőt, hogy miért küldi a gyár e mintacsomagokat csakis azoknak, akik a Szent István cikória fogyasztását a beküldött levelező-lappal igazolták. A válasz igen egyszerű és érdekes: A vállalat jobban megakarja ismertetni a nagyközönséggel csokoládé és kakaógyártmányait és úgy gondolja, ho?y biztosabb eredményt ér el, ha holt betűk helyett, magát az árut küldi a közönségnek. Minthogy vagyo- nilag sem állna módjában az ország minden lakójának — a vak véletlenre bízva — minden előfeltétel nélkül szét- küldeni százezerszámra a csomagokat, csak azoknak küld mintacsomagot, akik a beküldött lapokkal meggyőzték a vállalatot arról, hogy az illető a Szent István gyártmányok barátja már és igy feltételezhető, hogy a baráti körben nemcsak a mintacsomagot fogadják szívesen, hanem előálló szükséglet esetén tényleg a Szent István csokoládét “fogják kérni a boltban. A gyár vezetősége kéri a közönséget, hogy a Szent István fejekkel teleragasztott levelező-lapokat postán — a megbízottak bevárása nélkül — küldjék be a gyár címére. A vármegye állategészségügye. Zsupán Kálmán dr. vármegyei m. kir. főállatorvos a vármegye területén uralgó ragadós állati betegségek állásáról legutóbb a következő jelentést adta ki: L é p f e n e : Alsópáhok. Veszettség: Söjtör (eb). R ü h k ó r : Ormándlak (ló). Sertésorbánc: Barabás- szeg, Nagykapornak, Zalaigrice. Sertéspestis: Résznek, Alsódörgicse, Alsóörs, Aszófő, Ba- latonarács, Balatonfüred, Felső- dörgicse, Felsőőrs, Zánka, Szent- györgyvár, Zalaszántó, Pusztama- gyaród, Korpavár, Zalaujlak, Bar- lahida, Nova, Tófej, Nemeshetés, Nemesszentandrás, Zalaapáti, Csabrendek, Káptalanfa, Nyirad, Sümeg, Balatonhenye, Díszei, He- gyesd, Kapolcs, Nemestördemic, Sáska, Szigliget, Zalahaláp, Ali- bánfa, Alsóbagod, Alsónemesapáti, Andráshida, Kemendollár, Ordög- henye, Söjtör, Feskánd, Vaspör, Zalaboldogfa, Zalalövő. Nem jóslatot mondok itt, hiszen ezt nem is tehetem, mert nem vagyok Sirius, hanem csak pár adatot sorolok fel, hogy mily idő is volt az elmúlt évek három első hónapjában. Nem az első eset, hogy március végén hó esett és ilyen szeles, hideg időjárás volt mint ma. Igaz, hogy húsvéti ünnepek vannak és hó esett nagypéntek napján, de azt sem szabad elfelejteni, hogy ilyen korán ritkán volt még husvét. 1920-ban március 20.-án, 1929- ben 13.-án, 30.-án és 31.-én volt szeles nap és egyben hófúvás, 1931-ben 25.-én, 26.-án és 29.-én. E?ek a napok mind március hónap végére estek, igy 1932-ben az eddigi szeles nap 22-ére és 23 ára esett. 1928-tól kezdve évenként fokozatosan a tél végén volt az év leghidegebb napja. Ezt érdemes megfigyelni. 1928-ban a legnagyobb hideg január 1.-én volt — 12‘2 C°-al, 1929-ben febr. 3.-án — 27-0 C°-al, 1930-ban febr. 10.-én — 9‘2 C°-al, 1931-ben ismét febr. 10.-én — 15*2 C°-al, végül 1932-ben febr. 14.-én volt — 17'0 C°-al. Ebben a négy évi adatban látszik mennyire kitolódott az idén az év leghidegebb napja, igy tehát természetes, hogy vele együtt az utána következő napokban sem melegedhetik fel a levegő egyszerre és mint az ünnepek után a nyolcad úgy az időjárásban is a hideg napok elmaradhatatlan függvényei a minimális hőmérsékletű napnak. A kereskedelmi kormány útépítési programjának megvalósitá- nál arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy fökép a legforgalmasabb utak kerüljenek mielőbb kiépítésre. A program érdekében tehát el kellett végezni azt a munkálatot, amely az egyes utak forgalmi kihasználásának adatait tünteti fül. Ezt a forgalom megszámlálásának elrendelésével érte el a kereskedelmi kormány, követve azt a külföldi gyakorlatot, mely az év három különböző időpontjában: tavasz- szal, nyáron és ősszel egy-egy egész héten át megfigyeli és feljegyzi az utak forgalmi adatait és megnyilvánulásait. Nálunk ezt a munkát az útügyi hivatal végezte s az államépitészeti hivatalok dolgozták föl az adatokat, azután beküldötték a kereskedelmi minisztériumba ahol egybegyűjtve kiadták a jelentést. Ebből vettük ki az alábbiakat, hogy vármegyénk forgalmi viszonyait összehasonliísuk a többi I dóldunántuli vármegyével. Állatvásári tilalmak: Zalalövő község heti és országos állatvásárjaira járványos jelleggel uralgó sertéspestis miatt a sertések felhajtása tilos. i Sajnos, az idén a mi vidékünket nem takarta be eléggé a természet a hidegekhez arányos vastag hótakaróval, ami bizony a növényzet kárára volt. 1929-ben február 3.-án — 27‘0 O mellett 65 cm. magas a hóréteg, ellenben az idén febr. 14.-én elért ■— 17 0 Co mellett csak 5 centiméteres hó takarta a földet, bár később márc. 11-én 20 cm. magas hótakaró volt, de ez már a minimális hőmérséklethez elkésett és csak mint mondani szokás eső után köpönyeg volt. A legnagyobb hideget elérő napok évenkénti majdnem sorozatos kitolódásával szemben a csapadék mennyiség maximuma I ilyen sorrendet nem tart, hanem olyan szeszélyes mint az időjárás. — Az év három első hónapjában a1 csapadék 1922-ben 169'7 m/m, 1923-ban 155 m/m, 1928- ban 107-7 m/m, 1929-ben 98'2 m/m, 1930-ban 130'5 m/m, 1931 - ben 182-1 m/m, és 1932-ben 645 m/m volt. Az idén eszerint oly kevés volt a csapadék mennyisége ebben a három hónapban, hogy a közelmúlt esztendőkben ennek a kétszeresét, sőt háromszorosát is elérte. A barométer a napokban ingadozott egy-egy fokot, bár azért valami csekély vizszaesést mégis mutat, bizonyos, hogy a nyuszinak nem szánon kell a piros tojást a rendeltetési helyére vinni. Zalában 870, Somogybán 776, Baranyában 475, Tolnában 527 km. hosszúságú útvonal állott megfigyelés alatt. Zala megyében az állaterőkkel vont járómüvek átlagos száma 219 volt, vagyis ennyi esett minden megfigyelt utkiloméíerre, mig Somogybán 293, Baranyában 231, Tolnában 284. Az állatokkal vont járómüvek súlya a vonóállatokkal együtt átlag 383 tonna volt Zalában, Somogybán 481, Baranyában 354, Tolnában 456. A motorkerékpárok és személyautók száma kiloméferenkint 23 volt Zalában, 27 Somogybán, mig Baranyában csak 18, | Tolnában csak 16. Ugyanezeknek a járómüveknek sulyátlaga Zalában 30, Somogybán 37, Baranyában 28, Tolnában 16 volt tonnakilométerekben. Teherautók és különleges járómüvek (traktorok, gépek) száma: Zalában 4, Somogybán 5, Baranyában 6, Tolnában 5 kiiométe- renkint, mig ezek tonnatartalma : Időjárásiam megállapítások az esztendő károm első hónapjáról. Közli: Rauschenberger Géza a zalaegerszegi Meteorológiai Állomás vezetője. A közúti forgalomszámlálás) adatai Zalamegyében és a többi déBdunántuli megyékben. Zalában 25, Somogybán 32, Baranyában 28, Tolnában 24 volt. Az összforgalom végső számadata Zalában 246, Somogybán 325, Baranyában 255, Tolnában 305 volt, mig az összes forgalom súlyából kilométerenkint Zalára 438, Somogyra 550, Baranyára 419, Tolnára 509 esik, illetve esett a forgalom legutóbbi ösz- szeszámlálása alkalmával. SCrónika. Ha tovább is ily tempóban Siet felénk a tavasz, Akkor néhány hónap múlva Juthat idáig csak az. Pünkösd is még télbe esik És nyaralni ha megyünk, Szép új nyári ruhánk mellé Korcsolyákat is tegyünk. S ha közéig a kánikula, Legyen kéznél meleg bunda. Szerezzünk be szenet, fát, így éljük a szezont át. Szegény gólyák, szegény fecskék. Beköltözni próbálnak, Ámde rögtön visszamennek, Mert enni nem találnak. Nyuszi, nyuszi, pici nyuszi, Az idén mily rossz voltál, Magaddal a szép núsvétra Meleget hogy nem hoztál. Vájj’ mi van hát kosaradban ? Mert látom, hogy pakolva van. Bontsd ki és ne légy szerény, Sokat vár a nép, szegény. A kormány a községeknek Küldött szép pirostojást: Nem fizetnek a megyének Többé hozzájárulást. Ez ajándék, szép ajándék A várost is érinti, Mert terheit már ez évben Sok percenttel enyhíti. Ezt már régen óhajtottuk És most végre megkaphattuk. Nem lesz késő még talán, Segíthet a nép baján. Hát a Duna-medencében Várhatunk-e enyhülést? S Trianonnak jégpáncélján Bátor kézzel ki üt rést? Diplomaták s más nagyurak Csak beszélnek és Írnak, Az éhező milliók meg Munkát kérnek és sírnak. No de javul a helyzetünk, Tán nincs messze kikeletünk. Várhatjuk a változást, A magyar feltámadást. Ipszilon. Csanádi József és Társa hentes és mészáros üzletében (Megyeházzal szemben) 1 kg. borjúhús l'40 és 1-20 P. Sertéshús ugyancsak 1*40 P. hizlalt marhahús 80, 60 fillérért kapható. 5115 Könyvismertetés. — A magyar Capitoliumon. Ezzel a cimmel bocsátotta közre Pethö Sándor dr. nagy politikai tanulmányát, amely a magyar király-eszmének a Dunavölgyére való hatásával, jelentőségével, szerepével és lehetőségeivel foglalkozik. Pethö Sándor egyike a magyar publicisztika kiváló képviselőinek. Látása mindenkor felülemelkedik a napi problémák alacsony határain és mindig mély perspektívákba bontakozva szemléli a felvetődő nagy nemzeti és politikai létkérdéseket. A magyar
