Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)

1932-01-12 / 8. szám

XV. évfolyam 8. szám. Ara 12 fillér üstí. GosztonVi :vi JibSJ Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. 1932 Január 12 Kedd. sierKeszlöség-és Kiaflóöivaral: Zalaegerszeg, sxécöenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. — Fió^iaflóliiyatal: Keszthely, Petö-a. 9. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési órak : egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Németország nem fizet hadisarcot. Még pedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem tud. Ezt kiáltotta világgá a német kancellár s ennek a hatása alatt áll most az egész világ. Válaszul azt kapta a francia pénzügyminisz­tertől, hogy Németország, ameny- nyiben tényleg nem fizet, egyol­dalúan bontja fel a szabadon alá­irt egyezményt. A francia minisz­ter hiányos mondattal válaszolt, mert kihagyta abból a leglénye­gesebbet ; azt, tudniillik, hogy Németország azért irta alá sza­badon azt a bizonyos egyezményt, mert — muszáj volt aláírnia. Mi is hasonlóképen irtuk alá úgy a trianoni békeszerződést, mint a detronizálási törvényt is szaba­don, mert ránk kény szeritették, vagyis, mert — muszáj volt. Hogy ez az idő, amikor Né­metország a hadisarsc fizetését be­szünteti, elérkezik, arra számitha- totl mindenki, tehát a franciák is. Elvégre tizenhárom éven át más sem történt Németországbnn, mint kiszipolyozás a győzők részéről. És szipolyozták volna is még hosszú évtizedekig, abban a balga föltevésben, nogy vagy ismét egy­mással állandóan harcban álló apró részekre bomlik a hatalmas birodalom, amikor azután már nem kell a szomszédoknak tőle félniük, vagy, hogy talán eloszt hatják a szomszédok maguk kö­zött a 80 millió németet rabszol­gákul és a germán faj ezzel el­tűnik a föld színéről. A reá erő­szakolt békéből csak ilyesmire következtethettünk. És végtelenül csodálkozunk azon, hogy még az okos, a müveit francia is mert aira számítani, hogy Németor­szág még az utolsó betevő falat­ját, utolsó rongyát is odafizeti hadisarcba! De még mást is mond a né­met kancellár: ha a leszerelést csak emlegetik és annak ellenére folytonosan fegyverkeznek, hát Németország is fegyverkezik. Örökké rabszolgasorsban élni nem akar. Mindenesetre van annyi joga az élethez, a nagy politikai életben való részvételhez, mint a cseheknek szerbeknek és oláhok­nak. Arról Németország megint nem tehet, hogy félnek tőle a franciák és kitenyésztett kis para­zitái. Csináltak volna olyan bé­két, amely meg is hozta volna a — békét és nem olyant, amely a háború csiráit vetette el. De a békekötések zúdították egész Európára azt a szörnyű gazdasági válságot is, melyben most fuldok- lunk. Miért csinálták mindezt a franciák, miért tették még félel­mesebbé keleti szomszédjokat ? No és most mit csinál Francia- ország ? Talán büntető expedíciót vezet Németország ellen azért, mert tizenhárom év alatt kipré­selte minden zsírját ? Hiszen a német nem tehet arról, hogy nincs miből fizetnie. Fizetett ő becsü­lettel mindaddig, amig tudott s fizetne továbbra is, ha nem szi­polyozták volna ki ennyire. A francia azonban addig feszíti a húrt, amig az végre is elpattan. És, ami a?után következik, azért a felelősség tisztán csak a fran­ciákat terheli. A párizskörnyéki békék nem lehetnek örökéletüek ... kifogásolta, hogy a kifőzésre ke rülő bor túlnyomó részét a nagy­kanizsai kerületben vásárolják. B r u z s a Gyula dr. pénzügy­igazgató válaszában kijelentette, hogy a gazdaközönség figyelmét kellő módon felhívták az akcióra. Egyébként akár a termelők, akár a szeszfőzők részéről merül fel panasz, azt soron kívül terjeszti a pénzügyminiszter elé. Az államépitészeti hivatal je­lentésével kapcsolatban G y ö mo­re y Sándor rámutatott, hogy a sümegkörnyéki lakosság a kő­fejtés szünetelése miatt munka nélkül van. Támogatást kért. A főispán válaszában utalt arra, hogy az inségakció keretében ezekről a munkásokról is gon­doskodni fognak. Gyömörey Sándor még kérte a sümeg-jánoshazai út megjavítá­sát, amire Sándor Zsigmond mű­szaki tanácsos azt a választ adta, hogy ez a fedezet arányában meg­történik. A mezőgazdaság helyzete. Figura György gazdasági fel­ügyelő jelentésében többek között előadta, hogy néhol vetőmagvak­ban, általánosságban pedig ta­karmányfélékben mutatkozik hiány a megye területén. A takarmány­hiányt az inségkorpával enyhítik. A mérsékelt takarmányozás meg­látszik az állatokon, aminek kö­vetkezménye az alacsony állat ár. Az alacsony árak miatt kevés a borjú, s emiatt várható a szarvas­marhaállomány apadása. Hiány van apaállapotokban is. A mező- gazdasági munkások iránti keres­let szünetel és félő, hogy a ta­vasszal többezer munkás marad kenyér nélkül. Farkas Tibor dr. a jelentés­hez szólva azt kérte, járjon el a főispán és az alispán illetékes he­lyen, hogy Zala megye a lecsök- kentett olasz és osztrák állatex­portból nagyszabású állattenyész­tésének megfelelő mennyiséget kapjon. Rámutatott, hogy az exportvaluta beszolgáltatása bizo­nyos értelemben károsan hat vissza az állatexportra. Erre is kérte felhívni a kormány figyel­mét. Gyömörey főispán kijelen­tette, hogy az olasz és osztrák állatexport fokozásával a kormány foglalkozik, s állandóan tárgyal ez ügyben. Egyébként a Farkas Tibor által felvetett kérdésekre felhívja az illetékesek figyelmét. Gyömörey Sándor azt kérte, hogy az inséggabonából kiőrölt korpából a közép- és nagybir­tokosok is kapjanak, ha a kis­gazdák igényeit már kielégítették. A bizottság ebben az ügyben felír a kormányhoz. Népoktatásügy. Vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő a következőkben tette meg jelentését: A kultuszminisz­ter Szemeréné Nagy Karola rév­fülöpi áll. tanítónőt nyugalomba A kivitel nehézségei és a takarmány hiány kimélyitették Csóthi Géza üdvözlése. — Zala megyében 82 százalék az adóhátralék. — A közigazgatási bizottság ülése. Vármegyénk közigazgatási bi­zottságok ma délelőtt Gyömö­rey György főispán elnöklete mellett rendes ülést tartott, ame­lyen a bizottság tisztviselő tagjai beszámoltak a vezetésűk alatt álló hivatalok decemberi tevékenysé gérö1. Az ülés megnyitása után a fő­ispán meleg szavakkal üovözölte Csóthi Géza murakereszturi apátot pápai prelátussá történt kinevezése alkalmából. Csóthi általános éljenzés között köszönte meg az üdvözlő szavakat. Az eseményjelentést Brand Sándor dr. főügyész ol­vasta föl. A kir. járásbíróság ha­táskörébe tartozó kihágás 26, a közigazgatási hatóságok elé tar­tozó pedig 966 esetben fordult elő. Mindet kiderítették. Zalaeger szeg területén 14, Nagykanizsán 84 bűnügyben járt el az állam­rendőrség. December folyamán 12 esetben fordult elő tűz. A tűz ál­tal Okozott kár összege 26027 P, melyből biztosítás révén 21030 P térül meg. A tűz keletkezésének oka 5 esetben gyújtogatás, 2 esetben gondatlanság, 1 esetben kéménytüz, 4 esetben pedig kide­ríthető nem volt. Az állategészségügyi viszonyok decemberben kielégítők voltak. Előfordult lépfene 2, juhhimlő 2, sertésorbánc 6 és sertéspestis 31 községben. Az eseményjelentés kapcsán Farkas Tibor dr. aziránt intézett kérdést a főispán­hoz, honnan származnak azok az intézkedések, hogy, ha a közsé­gek határában repülők szállnak le, a lakosság a legnagyobb óva­tossággal viselkedjék, mert nincs kizárva ellenséges támadás, gáz­támadás, vagy hasonló cseleke detek. Megjegyzi még, hogy ha ezt az óvintézkedést ki is adták, bizonyára valami tévedés, vagy félréértés van az értelmezésében, mert nem tartja helyesnek, hogy a lakosságot a mai helyzetben ilyesmivel nyugtalanítsák. Gyömörey György főispán válaszol. Már régebben tud a csendörség által kiadott ilyen értelmű rendelkezésről, ami a lég­védelem biztosításának érdekében történt, s általános csendőrségi pa­rancs volt. Helyteleníti, hogy a csendörség a közigazgatási ható­ságok értesítése nélkül adta ki rendelkezését. Indítványozza tehát, hogy a bizottság feliratban for­duljon a belügyminiszterhez, hogy hasonló esetekben a csendőrség szorosabb kapcsolatot tartson fenn a közigazgatási hatóságokkal. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Ezután megalakították az al­bizottságokat a múlt évivel azo­nos módon. Leiratok. Brand Sándor dr. főjegyző , jelentette, hogy a megye régeb­ben támogatást kért a népjóléti minisztertől a zalaegerszegi sze­gényház és a tapolcai járvány­kórház kibővítéséhez. A minisz­ter most érkezett válasza a kérel­met fedezet hiányában elutasítja. Bemutatta ezután a főjegyző a Zala szabályozására vonatkozó tervet, amelyet a földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya ké­szített el. Egészségügy. T h a s s y Gábor dr. tisztifő­orvos jelentette, hogy a megyében az egészségügy kielégítő. Az el­múlt fél évben jelentős előrehala­dás történt a trachoma gyógyí­tása terén. Jelenleg 6 orvos és 8 ápolónő munkálkodik a betegség gyógyításán. A letenyei járásban, ahol a legtöbb a trachomás (2411), a múlt fél évben 440-el apadt a betegek száma. Adózás. B r u z s a Gyula dr. pénzügy­igazgató az adózásról tett jelen­tést. Az összes esedékes adóhát­ralék 3.279.432 pengő, ami 84 százaléknak felel meg. Adóhiva­tali kerületenként az egyenesadó­hátralék a következő: Balaton- füred 82, Letenye 102, Keszthely 82, Nagykanizsa 65, Nova 90, Sümeg 88, Tapolca 132, Zala­egerszeg 82, Zalaszentgrót 67 százalék. A jelentés kapcsán a főispán aggályát fejezte ki, hogy egyes bortermelők esetleg későn szerez­nek tudomást arról, hogy a könnyű borokat abszolút szesszé főzik ki, s igy elkésnek boraik bejelen­tésével. Farkas Tibor dr. rámutatott, hogy a borpárlat rendelet nem teljesen megfelelő. Különösen azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom