Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)
1932-03-17 / 62. szám
XV. évfolyam 62. szám. Apa 12 fillér 1932 Március 17 Csütörtök* _A!»EGYEI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. szerkesztőség és kiadóhiva tál : Zalaegerszeg, szécke nyi-tér i POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak : egy hónapra 2*40 pengő TelKÍon: 128 szám. — Fió íkiadókivatai: Keszthely, Pető-n 9. 1 Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. negyedévre 7*20 pengő. Március 15 Zalaegerszegen. Március Idusát, a magyar szabadság emléknapját az idén is igaz, hazafias lelkesedéssel ünnepelte úgy városunk, mint vidéke s az egész ország is. A zalaegerszegi ünnepségek istentiszteletekkel kezdődtek. A plébániatemplomban reggel 9 órakor Pehm József apátplébános ünnepélyes nagy szentmisét mondott, amelyen, valamint 10 órakor az evangélikusoknál és 11 órakor az izraelitáknál tartott templomi hazafias ünnepélyen a hatóságok, hivatalok, intézetek, egyesületek képviselői is megjelentek. Az evangélikus istentiszteletet Nagy Miklós lelkész, az izraelita istenszolgálatot Junger Mózes dr. főrabbi tartották és szép szónoklatokban méltatták a nap jelentőségét. Az iskolai ünnepélyek sorozatát az áll. polgári leányiskola nyitotta meg, ahol ünnepi beszéd keretében Schuller Géza r. k. hitoktató szólott a növendékekhez a negyvennyolcas nagy időkről. Az énekkar Steyrer Gyuláné tanár vezetésével hat szép hazafias dalt adott elő nagyszerű betanulásban. Úgy az énekdarabok kiválasztása, mint azoknak preciz előadása Steyrer Gyuláné kitűnő érzékét és fáradhatatlan buzgalmát dicséri. Avar Margit I., Ba- gár Gizella II., Scheer Mária III. és Cirkovics Adél IV. o. t. pompás szavalataikkal járultak az ünnepély sikeréhez. A reálgimnázium nagy nyilvános ünnepélye 10 órakor kezdődött. Az intézet hatalmas tornaterme szűknek bizonyult az érdeklődők nagy tömegének befogadására. A város képviseletében Czobor Mátyás polgármester és Mikula Szigfrid dr. főjegyző jelentek meg az ünnepélyen, melyet Békefi József dr. énektanár dirigálása mellett az ifjúsági énekkar a „Hiszekegy“-gyel vezetett be. Móra János tanár pompásan felépített megnyitó beszédében a dicső múltra emlékeztette s a régiek példájának követésére buzdította az ifjúságot, amely beszédhez nagyszerűen csatlakozott a „Bus magyarok“ énekszám s ezt követően Berzsenyinek „A magyarokhoz“ c. költeménye, mit Szecskay Dezső VII. o. t. szavalt el nagy hatással. Kántor László VIII. o. t. klarinéton adott elő édes-bús kurucnótákat. Martin Ernő VIII. o. t. ünnepi megemlékezésében találóan festette meg azt a nehéz, nagy munkát, mely az ifjúságra vár, hogy biztosíthassa magának a jövőt, visszaszerezhesse az integer Magyarországot. Most az énekkar Sza- bolcska—Révfy : „A Grand Café- ban“ müvét adta elő nagy sikerrel, tanúságot téve arról, hogy vezetésé Békefi József dr.-nál jó kezekben van. Igen szépen szavalta Visnyei Gábor VII. o. t. Tóth Kálmán „Előre“ cimü versét. Az ünnepélyt az énekkar a Himnusszal zárta be. Ugyancsak nagyszámú közön ■ ség részvételével folyt le a felsőkereskedelmi iskola ünnepélye fél 12 órai kezdettel. A műsor legkiemelkedőbb száma volt T i v o 11 Ernő szavalata. Kozma Andor „Karthágói harangok“ cimü aktuális allegóriáját művészi tökéletességgel adta elő. H a j g a t ó József a „Talpra magyar“-t szavalta eredeti elgondolással. Csiszár István a 48 as márciusi eseményekről s azoknak következményeiről olvasott föl igen tartalmas tanulmányt, mig Kaczi- ány Imre Mécs Lászlónak „A kirándulás elmaradt“ költeményét adta elő kedvesen. A műsort azok a hazafias énekek élénkítették, A vármegye gazdasági felügyelője most készítette el jelentését a mezőgazdaság helyzetéről. A jelentés első része megállapítja, hogy a téli időjárás kedvezőtlen volt a vetések fejlődésére és helyenként kisebb nagyobb fagykárokkal kell számolni. Káros jelenség a késői kitavaszodás, amelynek következtében nem sok reménnyel lehet a tavaszi kalászosok jövőjébe tekinteni. A gazdaságokban a takarmányhiány mind fokozottabb mértékben kezd mutatkozni. Ezt helyenként még felülmúlja az alomszalma-hiány, melyet a gazdaközönség sok helyen falevéllel igyekszik pótolni. Az abraktakarmány-hiány pótlására a gazdák egyre nagyobb mennyiségben veszik igénybe az inséglisztből ki- őrőlt korpát, de ez is már fogytán van. A takarmányhiány következtében beállott gyengébb takarmányozás erősen meglátszik az állatokon. A takarmányhiány enyhítése céljából a földművelésügyi miniszter a vármegye részére 20 ezer pengő kamatmentes kölcsönt engedélyezett, amelyet az OKH utján osztanak ki a hitelképes gazdák között. Felhívja a jelentés a gazdák figyelmét arra a veszélyre, amely Zalavármegye állatállományának jövőjét fenyegeti. Zalavármegye igen sok községében az elmúlt évtizedben kifejtett szívós és kitartó munka következményeképen sem sikerült még a köztenyésztésre szolgáló apaállatok ügyét kielégítően rendezni. Eddig a fejlődés megvolt és remény volt rá, amelyeket Fürtös Lajos tanár az ő ismert szakértelmével tanított be és vezetett, s melyek közül a bevezető a Hiszekegy, záróének pedig a Himnusz volt. A „ Notre Dame“ zárdaiskolák ugyancsak nagysikerű hazafias ünnepélyt rendeztek az intézet dísztermében. Az ünnepi beszédet Istvánfi József dr. igazgató mondotta, aki mély gondolatok keretében emlékeztette az ifjúságot a márciusi eseményekre. Az énekkar a Himnuszt, a Talpra magyart és a Hiszekegyet adta elő pompásan. Rózsa Vilma III. oszt. polgárista és Vitai Ilonka III. éves tanítóképzős tehetséges szavalatokkal, Horváth Margit és Achátz Franciska III. tanítóképzősök pedig értékes zongorajátékkal járultak hozzá az ünnepély sikeréhez, í A vidéki ünnepélyekről holnapi | számunkban közlünk tudósítást. hogy pár éven belül sikerül a kérdést legalább elfogadható mértékben rendezni. Sajnos, a gazdaközönség igen sok helyen még ma sem képes megérteni azt, hogy megfelelő jóminőségü, tehát kétségtelenül valamivel drágább apaállat beszerzése anyagi boldogulásának teltétele. A gazdaközönség meg nem értése, sőt helyenként ellenszegülése következtében ma sem sikerült érvényt szerezni ama 4 évtizedes törvénynek, amely hivatva lett volna az állatállomány fejlődését oly mértékben előmozdítani, hogy a gazdaközönség a mai rossz viszonyok között is valamelyes jövedelemre tehessen szert a tejtermelés és a minőségi állatok révén. A legutóbbi időben hátrányosan befolyásolja a fejlődést az a belügyminiszteri rendelet is, amely a községi háztartásoknál az apaállatok beszerzését másodrendű feladatnak jelöli meg. Ennek következményei máris mutatkoznak, mert a rendeletnek épen a legfejletlenebb állattenyésztéssel rendelkező vidék községei igyekeznek érvényt szerezni és megtagadják a köztenyésztésre szolgáló apaállatok beszerzését. A helyzet oda fog vezetni, hogy ezeknek a vid keknek állatállománya még erősebben vissza fog esni olyan nívóra, amelyen az állatok elhelyezése teljesen lehetetlen lesz. Másrészt a nagy- és középbirtokosok kénytelenek lesznek állat- tenyésztésüket, minthogy az abból származó tenyészállatokat elhelyezni nem tudják, visszafejleszteni és az üzemeket még külterjesebbé változtatni, ami a mező- gazdasági munkanélküliséget fogja fokozni. Bejelenti a felügyelő, hogy a földművelésügyi miniszter 20 ezer pengő kamatmentes vetőmaghitelt engedélyezett a 20 holdon aluli gazdák részére. Az akció lebonyolítása a megyében folyamatban van. Szól a jelentés a mezőgazdasági munkások helyzetéről is, amelyre vonatkozólag az összeírás most van folyamatban. Az eddig beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy jelentékeny számú munkás még nem kapott elhelyezkedést. Az eddig el nem helyezkedett munkásoknál azonban alapos remény van arra, hogy el fognak helyezkedni, s ha ez nem sikerül, akkor egy részük nyári napszámos munkát kaphat. A szőlők és a borpiac állásáról sem tartalmaz kedvező adatokat a jelentés. A szőlőkben a férfi nápszámbér 0 80—1 pengő, a női bér 0-60—0 80 pengő. A borok iránt a kereslet igen csekély. A szőlősgazdákban a csehekkel megkötendő szerződés tartja a reményt. Foglalkozik a jelentés a tejtermeléssel, amely ma egyedül jelent pénzt a gazda számára. A tejtermelés és értékesítés körül a vármegye igen sok részén nagy nehézség merül fel, aminek rendezése feltétlenül szükséges. Igen kívánatos volna, ha Zala vármegye területén egy, a zalai ipari tejet vajjá feldolgozó üzem létesülne, amely a mind jobban fejlődő olaszországi exportunkat volna hivatva ellátni vajjal. Ma ugyanis a helyzet az, hogy a termelt tejnek az a része, amelyet közfogyasztásra a zalai városok és nagyobb községek felvenni nem tudnak, mint ipari tej kerül feldolgozásra a helyi üzemekben, vagy pedig tejszín formájában Szombathelyre, legnagyobbrészt azonban Budapestre kerül. Köny- nyen elképzelhető, mit jelentene Zala vármegye gazdaközönsége részére, ha ama fuvardifferenciának csak a fele része megtérülne, amit a tejszínnek Nagykanizsáról és Balatonszentgyörgyről Budapestre és a vajnak olasz viszonylatban Budapestről Nagykanizsára való visszaszállítása jelent. Éhez még hozzá kell venni a tejszínnek újabb lehűtésével és kétszeri kezelésével járó költségeket. Kívánatos volna, ha a megye a minisztertől Nagykanizsán vajfeldolgozó telep felállítását kérné. Épen igy kívánatos volna, ha a Balaton zalai partján fekvő nyaraló h *yek tejellátásának kérdését rendeznék. Válságos helyzetbe került a zalai állattenyésztés és tejtermelés. A gazdasági felügyelő Jelentése a vármegye mezőgazdasági helyzetéről. — Hatfilléres tejárak.
